Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A pénz filozófiája

A pénz filozófiája - Simmel, Georg - Régikönyvek
A pénz filozófiája - Régikönyvek A pénz filozófiája - Régikönyvek A pénz filozófiája - Régikönyvek A pénz filozófiája - Régikönyvek A pénz filozófiája - Régikönyvek A pénz filozófiája - Régikönyvek
(0 vélemény)

Georg Simmelnek A pénz filozófiája című munkája az erről a problémáról született filozófiai-szociológiai irodalom féltucatnyi klasszikus műveinek egyike. Immár több mint száz év telt el első megjelenése óta, ennek ellenére semmit sem veszített frissességéből, tárgyi és szaktudományos relevanciájából. A mából nézve utolérhetetlen erénye a filozófiai, közgazdaságtani, történelmi, szociológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai, szemiotikai stb. szempontok magától értetődő összefüggése a kifejtésben, ami jelenleg csak részlegesen, verejtékes interdiszciplináris törekvésekben valósul meg. A szociológiai valamennyi fontos ágának alapvetése megtalálható benne, a rétegződéselmélettől a kultúra- és tudományszociológiáig. Simmel legjelentősebb szociológiai művéről van szó, amelyben kísérletet tett arra, hogy megalkossa a marxi gazdaságtan-kritika kognitív és pszichológiai alapját.

Sorozatcím:
Sapientia Humana
Fordítók:
Berényi Gábor
Borító tervezők:
Környei Anikó
Kiadó:
Osiris Kiadó
Kiadás éve:
2004
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Dürer Nyomda
ISBN:
9633896797
Kötés típusa:
fűzött kemény papír kiadói borítóban
Terjedelem:
600 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.50cm, Magasság: 20.00cm
Kategória:
ELŐSZÓ 11

ANALITIKUS RÉSZ

ELSŐ FEJEZET. ÉRTÉK ÉS PÉNZ 19
I. Valóság és érték mint egymással szemben álló önálló kategóriák,
amelyek révén képzettartalmaink világképekké válnak. Az objek-
tív érték lélektani ténye. Az objektív a gyakorlatban mint a szub-
jektív totalitás normája vagy garanciája. A gazdasági érték mint
szubjektív értékek tárgyiasulása a közvetlenül élvező alany és a
tárgy közötti távolság révén. Analógia: az esztétikai érték. A gazda-
ság mint (fáradozás, lemondás, áldozat révén történő) eltávolítás,
egyszersmind ennek meghaladása 19
II. A csere mint alkalom a tárgynak pusztán szubjektív értékjelenté-
sétől való eloldására: benne a dolgok egymás által fejezik ki értékü-
ket. A tárgy értéke attól tárgyiasul, hogy egy másik tárgyat adnak
érte. A csere mint életforma és mint a gazdasági érték feltétele,
mint elsődleges gazdasági tény. A hasznosság- és ritkaságelmélet
redukciója. A társadalmilag rögzített ár mint a tényszerGen szabá-
lyozott ár előfoka 47
III. A gazdasági érték betagolása egy relatív világképbe. Ez utóbbi pél-
daszera felvázolása ismeretelméleti szempontból: a bizonyítások
végtelen egymásra épülése és megfordításuk a kölcsönös legitimá-
lás céljából. Az igazság és az érték objektivitása mint szubjektív
elemek viszonya. A pénz mint a csereviszony önállósult kifejező-
dése, amelynek révén a kívánt tárgyak gazdaságivá válnak, vagyis a
dolgok helyettesíthetősége. A pénz c lényegének taglalása értékál-
lósága, fejlődése, objektivitása kapcsán. A pénz mint azon általá-
nos létforma szubsztanciája, amely szerint a dolgok jelentőségü-
ket egymásban, kölcsönösségükben kapják meg 81


MÁSODIK FEJEZET. A PÉNZ SZUBSZTANCIAÉRTÉKE 124
L Látszólag szükség van a pénz külön értékére ahhoz, hogy betölt-
hesse funkcióját, az értékmérést. Cáfolat az egyes áru és az egyes
pénzösszeg közvetlen egyenértékűségének két arány egyenlőségé-
vé történő átalakításával: az előbbi és a pillanatnyilag létező össz-
árumennyiség aránya az utóbbi és a pillanatnyilag létező össz-
pénzmennyiség aránya közötti viszony egyenlőségévé. E törtek
nevezőjének nem tudatos volta. Egy minden szubsztanciaértéktől
független pénzfunkció logikai lehetősége. Az értékkel bíró pénz
eredendő követelménye. Az egyenértékűségre vonatkozó elkép-
zelések fejlődése ezen a szakaszon túl és a pénz tisztán szimbó-
lumjellege felé 124
II. A pénz anyagának nem pénzszerű felhasználásáról való lemondás.
Az első érv a jelpénzzel szemben: a pénz-érték viszonyok, ame-
lyek feleslegessé tennék a pénz önértékét, nem ismerhetők meg
pontosan; a pénz önértéke mint ennek a fogyatékosságnak a kiegé-
szítése. A második ellenérv: a pénz mint értékjegy korlátlan szapo-
ríthatósága; relativista közömbösség a pénzmennyiség abszolút
nagyságával szemben, s a belőle fakadó tévedések A pénz befejez-
hetetlen fejlődése a szubsztanciálistól a relativista jelentés felé
mint egy általános viselkedésforma konkrét esete: a valóság mint
tiszta fogalmak kölcsönös egymást korlátozása 154
III. A pénz történelmi fejlődése a szubsztanciától a funkció felé; en-
nek szociológiai meghatározottsága. A társadalmi kölcsönhatások
és külön képződményekké történő kijegeccdésük; a vevők és el-
adók közös viszonya a társadalmi egységhez mint a pénzforgalom
szociológiai előfeltétele. A gazdasági kör nagyságának és kicsiny-
ségének, lazaságának és koncentráltságának jelentősége a pénz
szubsztanciajellege szempontjából. A funkciójellegre való átme-
net az egyes szolgáltatásokon szemléltetve: a forgaloni megköny-
nyítése, az értékmérő állandósága, az értékek mozgósítása és sűrí-
tése. A pénz csökkenő szubsztanciális jelentősége és fokozódó ér-
tékjelentősége 177

HARMADIK FEJF7FT. A PÉNZ A CÉLOK SORÁBAN 227
I. A célszerű cselekvés mint tudatos kölcsönhatás alany és tárgy kö-
zött. A teleológiai sorok hossza. Az eszköz mint felfokozott köz-
vetítő, a pénz mint a szerszám legtisztább példája. A pénz értéké-
nek fokozódása felhasználási lehetőségeinek korlátlansága folytán.


A gazdagság többletértéke. Ugyanaz a pénzmennyiség különbözik
attól függően, hogy nagyobb vagy kisebb tulajdon része-e; a fo-
gyasztástól függő árkorlátozás. A pénz tisztán eszközjellege foly-
tán a társadalmi körhöz nem kötődő személyiségek terepe 227
II. Az eszközök céllá fejlődésének lélektani folyamata; a pénz mint
ennek legvégletesebb példája. Céljellegének függősége a korok
kulturális törekvéseitől. A pénz teleológiai helyzetének lélektani
következményei: pénzsóvárgás, dölyf, pazarlás, aszketikus sze-
génység, modern cinizmus, blazírtság 261
III. A pénz mennyisége mint minőség. A kockázati arányok szubjektív
különbségei. Mennyiségileg megváltozott okok minőségileg nem
egyforma következményeinek általános jelensége. A közgazdasági
tudat küszöbe. A különbözőséggel szembeni érzékenység a gazda-
sági ingerek tekintetében. Külső ingerek és érzelmi következmé-
nyek közötti viszonyok a pénz területén. A tulajdonos személyes
egységének jelentősége. A dolgok formája és mennyisége, meny-
nyisége és minősége közötti dologi és kulturális viszony s a pénz
jelentősége ennek szempontjából 302

SZINTETIKUS RÉSZ

NEGYEDIK FEJEZET. AZ EGYÉNI SZABADSÁG 335
I. A kötelezettségekkel együtt fennálló szabadság fokozatai aszerint,
hogy az előbbiek a személyiségre vagy a munka termékeire vonat-
koznak; a pénzbeli kötelezettség mint az a forma, amely a legna-
gyobb szabadsággal egyeztethető össze. Az értékek maximalizálá-
sának problémája tulajdonváltás révén. A civilizáció fejlődésével
növekszik azok száma, akiktől függünk, miközben csökkennek az
egyénileg meghatározott személyekkel szembeni kötöttségek. A
pénz mint a személyek közötti személytelen kapcsolatok, s ezáltal
az egyéni szabadság hordozója 335
II. A birtoklás mint cselekvés. A birtoklás és a lét közötti kölcsönös
fliggőség. Mentesség ettől a pénztulajdonnak köszönhetően. A
szabadság hiánya mint lélektani sorok összeszövődése: a legkevésbé
akkor, ha rendre a másik sor legáltalánosabb tagjával szövődik össze.
Alkalmasát a gazdasági érdek révén kialakuló kötődésre. A szabad-
ság mint az én kifejeződése a dolgokban, mint birtok A pénzbirtok
feltétlen és feltételes engedékenysége az énnel szemben 364


III. Személy és birtok elkülönülése: térbeli távolságtartás és technikai tárgyiasítás a pénz révén. Az össz-személyiség különválása egyes
tárgyiasítás a pénz révén. Az össz-személyiség különválása egyes
teljesítményeitől s ennek következményei a teljesítmény-egyen-
értékek szemponából. Az egyén önállósodása a csoporttal szem-
ben és Új társulási formák a pénz révén: a célra szövetkezett egye-
sülés. A pénzgazdálkodás és az individualizmus elve közötti általá-
nos viszonylatok 403
ÖTÖDIK FEJF7FT A SZEMÉLYES ÉRTÉKEK PÉNZBELI
ÖTÖDIK FEJF7FT A SZEMÉLYES ÉRTÉKEK PÉNZBELI
EGYENÉRTÉKE 436
1. Az értékpénz. Az átmenet az ember haszonelvű értékeléséről ob-
jektív és abszolút értékelésére. A pénzbüntetés és a kulturális lép-
csőfokok. Az emberi differenciálódás előrehaladása és a pénz in-
differenciája mint az előbbi fokozódó elégtelenségének oka. A vá-
sárolt házasság és a nő értéke. A nemek közötti munkamegosztás
és a hozomány. A pénz és a prostitúció közötti tipikus kapcsolat,
amelynek fejlődése párhuzamos az emberölés miatti bűnhődésé-
vel. Az érdekházasság. A vesztegetés. Az előkelőségeszmény és a
pénz 436 II. Sajátos tartalmú jogok átalakulása pénzbeli követelésekké. A ki-
II. Sajátos tartalmú jogok átalakulása pénzbeli követelésekké. A ki-
kényszeríthetőség. Dologi értékek átalakulása pénzértékké: a sza-
badság negatív értelme és a személyiség gyökerét vesztése. A sze-
mélyes teljesítmény és a pénzbeli egyenérték közötti értékkü-
lönbség 490 III. A munkapénz és annak megindoldása. A szellem ingyenes teljesít-
III. A munkapénz és annak megindoldása. A szellem ingyenes teljesít-
ménye. A munka színvonala közötti különbségek mint mennyisé-
gi különbségek. Az izommunka mint munkaegység. A fizikai tel-
jesítmény értéke visszavezethető a pszichés teljesítményére. A
munkák közötti hasznossági különbségek mint ellenérv a munka-
pénzzel szemben; milyen belátást enged meg cz a pénZ jelentősé-
gébe 509
HATODIK FEJF7.ET. AZ ÉLETSTÍLUS 536
HATODIK FEJF7.ET. AZ ÉLETSTÍLUS 536
I. A szellemi funkciók pénzgazdálkodás által közvetített túlsúlya az
érzelmi funkciókkal szemben; az életstílus jellegtelensége és ob-
jektivitása. Az intellektus és a pénz kettős szerepe; tartalmát te-
kintve személyfeletti, funkcióját tekintve individualista és egoista; viszonya a jog és a logika racionalizmusához. Az újkor számító lé-
viszonya a jog és a logika racionalizmusához. Az újkor számító lé-
nyege 536


II. A kultúra fogalma. Fokozódik a dolgok, háttérbe szorul a szemé-

Simmel, Georg

1858 - 1918
Georg Simmel (Berlin, 1858. március 1. – Strasbourg, 1918. szeptember 26.) német filozófus, szociológus, pszichológus és kritikus.

Simmel, Georg  további könyvei

Hűségpont:
 
Antikvár könyv
2 500 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...