A pénz filozófiája

Name: A pénz filozófiája
Price: 11920.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Simmel, Georg
ISBN: 9633896797

Simmel, Georg - A pénz filozófiája, Budapest 2004 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 11 920 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

Georg Simmelnek A pénz filozófiája című munkája az erről a problémáról született filozófiai-szociológiai irodalom féltucatnyi klasszikus műveinek egyike. Immár több mint száz év telt el első megjelenése óta, ennek ellenére semmit sem veszített frissességéből, tárgyi és szaktudományos relevanciájából. A mából nézve utolérhetetlen erénye a filozófiai, közgazdaságtani, történelmi, szociológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai, szemiotikai stb. szempontok magától értetődő összefüggése a kifejtésben, ami jelenleg csak részlegesen, verejtékes interdiszciplináris törekvésekben valósul meg. A szociológiai valamennyi fontos ágának alapvetése megtalálható benne, a rétegződéselmélettől a kultúra- és tudományszociológiáig. Simmel legjelentősebb szociológiai művéről van szó, amelyben kísérletet tett arra, hogy megalkossa a marxi gazdaságtan-kritika kognitív és pszichológiai alapját.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9633896797
Sorozatcím:	Sapientia Humana
Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás éve:	2004
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Dürer Nyomda
Borítótervezők:	Környei Anikó
Kötés típusa:	fűzött kemény papír kiadói borítóban
Terjedelem:	600 oldal
Fordítók:	Berényi Gábor
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 13.50 cm, Magasság: 20.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Filozófia / Művelődéstörténet / Kultúrtörténet / Társadalomtudomány / Társadalomtudomány / Politika / Közgazdaságtan / Marketing, Menedzsment / Közgazdaságtan / Pénzügy, Számvitel

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

ELŐSZÓ                                         11

                 ANALITIKUS RÉSZ

ELSŐ FEJEZET. ÉRTÉK ÉS PÉNZ                    19
 I. Valóság és érték mint egymással szemben álló önálló kategóriák, 
   amelyek révén képzettartalmaink világképekké válnak. Az objek- 
   tív érték lélektani ténye. Az objektív a gyakorlatban mint a szub- 
   jektív totalitás normája vagy garanciája. A gazdasági érték mint 
   szubjektív értékek tárgyiasulása a közvetlenül élvező alany és a 
   tárgy közötti távolság révén. Analógia: az esztétikai érték. A gazda- 
   ság mint (fáradozás, lemondás, áldozat révén történő) eltávolítás, 
   egyszersmind ennek meghaladása              19
II. A csere mint alkalom a tárgynak pusztán szubjektív értékjelenté- 
   sétől való eloldására: benne a dolgok egymás által fejezik ki értékü- 
   ket. A tárgy értéke attól tárgyiasul, hogy egy másik tárgyat adnak 
   érte. A csere mint életforma és mint a gazdasági érték feltétele, 
   mint elsődleges gazdasági tény. A hasznosság- és ritkaságelmélet 
   redukciója. A társadalmilag rögzített ár mint a tényszerGen szabá- 
   lyozott ár előfoka                          47
III. A gazdasági érték betagolása egy relatív világképbe. Ez utóbbi pél- 
   daszera felvázolása ismeretelméleti szempontból: a bizonyítások 
   végtelen egymásra épülése és megfordításuk a kölcsönös legitimá- 
   lás céljából. Az igazság és az érték objektivitása mint szubjektív 
   elemek viszonya. A pénz mint a csereviszony önállósult kifejező- 
   dése, amelynek révén a kívánt tárgyak gazdaságivá válnak, vagyis a 
   dolgok helyettesíthetősége. A pénz c lényegének taglalása értékál- 
   lósága, fejlődése, objektivitása kapcsán. A pénz mint azon általá- 
   nos létforma szubsztanciája, amely szerint a dolgok jelentőségü- 
   ket egymásban, kölcsönösségükben kapják meg 81


MÁSODIK FEJEZET. A PÉNZ SZUBSZTANCIAÉRTÉKE       124
 L Látszólag szükség van a pénz külön értékére ahhoz, hogy betölt- 
   hesse funkcióját, az értékmérést. Cáfolat az egyes áru és az egyes 
   pénzösszeg közvetlen egyenértékűségének két arány egyenlőségé- 
   vé történő átalakításával: az előbbi és a pillanatnyilag létező össz- 
   árumennyiség aránya az utóbbi és a pillanatnyilag létező össz- 
   pénzmennyiség aránya közötti viszony egyenlőségévé. E törtek 
   nevezőjének nem tudatos volta. Egy minden szubsztanciaértéktől 
   független pénzfunkció logikai lehetősége. Az értékkel bíró pénz 
   eredendő követelménye. Az egyenértékűségre vonatkozó elkép- 
   zelések fejlődése ezen a szakaszon túl és a pénz tisztán szimbó- 
   lumjellege felé 124
II. A pénz anyagának nem pénzszerű felhasználásáról való lemondás. 
   Az első érv a jelpénzzel szemben: a pénz-érték viszonyok, ame- 
   lyek feleslegessé tennék a pénz önértékét, nem ismerhetők meg 
   pontosan; a pénz önértéke mint ennek a fogyatékosságnak a kiegé- 
   szítése. A második ellenérv: a pénz mint értékjegy korlátlan szapo- 
   ríthatósága; relativista közömbösség a pénzmennyiség abszolút 
   nagyságával szemben, s a belőle fakadó tévedések A pénz befejez- 
   hetetlen fejlődése a szubsztanciálistól a relativista jelentés felé 
   mint egy általános viselkedésforma konkrét esete: a valóság mint 
   tiszta fogalmak kölcsönös egymást korlátozása 154
III. A pénz történelmi fejlődése a szubsztanciától a funkció felé; en- 
   nek szociológiai meghatározottsága. A társadalmi kölcsönhatások 
   és külön képződményekké történő kijegeccdésük; a vevők és el- 
   adók közös viszonya a társadalmi egységhez mint a pénzforgalom 
   szociológiai előfeltétele. A gazdasági kör nagyságának és kicsiny- 
   ségének, lazaságának és koncentráltságának jelentősége a pénz 
   szubsztanciajellege szempontjából. A funkciójellegre való átme- 
   net az egyes szolgáltatásokon szemléltetve: a forgaloni megköny- 
   nyítése, az értékmérő állandósága, az értékek mozgósítása és sűrí- 
   tése. A pénz csökkenő szubsztanciális jelentősége és fokozódó ér- 
   tékjelentősége                                177

HARMADIK FEJF7FT. A PÉNZ A CÉLOK SORÁBAN         227
 I. A célszerű cselekvés mint tudatos kölcsönhatás alany és tárgy kö- 
   zött. A teleológiai sorok hossza. Az eszköz mint felfokozott köz- 
   vetítő, a pénz mint a szerszám legtisztább példája. A pénz értéké- 
   nek fokozódása felhasználási lehetőségeinek korlátlansága folytán.


   A gazdagság többletértéke. Ugyanaz a pénzmennyiség különbözik 
   attól függően, hogy nagyobb vagy kisebb tulajdon része-e; a fo- 
   gyasztástól függő árkorlátozás. A pénz tisztán eszközjellege foly- 
   tán a társadalmi körhöz nem kötődő személyiségek terepe 227
II. Az eszközök céllá fejlődésének lélektani folyamata; a pénz mint 
   ennek legvégletesebb példája. Céljellegének függősége a korok 
   kulturális törekvéseitől. A pénz teleológiai helyzetének lélektani 
   következményei: pénzsóvárgás, dölyf, pazarlás, aszketikus sze- 
   génység, modern cinizmus, blazírtság                    261
III. A pénz mennyisége mint minőség. A kockázati arányok szubjektív 
   különbségei. Mennyiségileg megváltozott okok minőségileg nem 
   egyforma következményeinek általános jelensége. A közgazdasági 
   tudat küszöbe. A különbözőséggel szembeni érzékenység a gazda- 
   sági ingerek tekintetében. Külső ingerek és érzelmi következmé- 
   nyek közötti viszonyok a pénz területén. A tulajdonos személyes 
   egységének jelentősége. A dolgok formája és mennyisége, meny- 
   nyisége és minősége közötti dologi és kulturális viszony s a pénz 
   jelentősége ennek szempontjából                         302

                     SZINTETIKUS RÉSZ

NEGYEDIK FEJEZET. AZ EGYÉNI SZABADSÁG                      335
 I. A kötelezettségekkel együtt fennálló szabadság fokozatai aszerint, 
   hogy az előbbiek a személyiségre vagy a munka termékeire vonat- 
   koznak; a pénzbeli kötelezettség mint az a forma, amely a legna- 
   gyobb szabadsággal egyeztethető össze. Az értékek maximalizálá- 
   sának problémája tulajdonváltás révén. A civilizáció fejlődésével 
   növekszik azok száma, akiktől függünk, miközben csökkennek az 
   egyénileg meghatározott személyekkel szembeni kötöttségek. A 
   pénz mint a személyek közötti személytelen kapcsolatok, s ezáltal 
   az egyéni szabadság hordozója                           335
II. A birtoklás mint cselekvés. A birtoklás és a lét közötti kölcsönös 
   fliggőség. Mentesség ettől a pénztulajdonnak köszönhetően. A 
   szabadság hiánya mint lélektani sorok összeszövődése: a legkevésbé 
   akkor, ha rendre a másik sor legáltalánosabb tagjával szövődik össze. 
   Alkalmasát a gazdasági érdek révén kialakuló kötődésre. A szabad- 
   ság mint az én kifejeződése a dolgokban, mint birtok A pénzbirtok 
   feltétlen és feltételes engedékenysége az énnel szemben 364


III. Személy és birtok elkülönülése: térbeli távolságtartás és technikai  tárgyiasítás a pénz révén. Az össz-személyiség különválása egyes 
  tárgyiasítás a pénz révén. Az össz-személyiség különválása egyes 
  teljesítményeitől s ennek következményei a teljesítmény-egyen- 
  értékek szemponából. Az egyén önállósodása a csoporttal szem- 
  ben és Új társulási formák a pénz révén: a célra szövetkezett egye- 
  sülés. A pénzgazdálkodás és az individualizmus elve közötti általá- 
  nos viszonylatok 403
                                                                        ÖTÖDIK FEJF7FT A SZEMÉLYES ÉRTÉKEK PÉNZBELI 
ÖTÖDIK FEJF7FT A SZEMÉLYES ÉRTÉKEK PÉNZBELI 
  EGYENÉRTÉKE                    436 
 1. Az értékpénz. Az átmenet az ember haszonelvű értékeléséről ob-
  jektív és abszolút értékelésére. A pénzbüntetés és a kulturális lép- 
  csőfokok. Az emberi differenciálódás előrehaladása és a pénz in- 
  differenciája mint az előbbi fokozódó elégtelenségének oka. A vá- 
  sárolt házasság és a nő értéke. A nemek közötti munkamegosztás 
  és a hozomány. A pénz és a prostitúció közötti tipikus kapcsolat, 
  amelynek fejlődése párhuzamos az emberölés miatti bűnhődésé- 
  vel. Az érdekházasság. A vesztegetés. Az előkelőségeszmény és a
  pénz                           436                                    II. Sajátos tartalmú jogok átalakulása pénzbeli követelésekké. A ki- 
II. Sajátos tartalmú jogok átalakulása pénzbeli követelésekké. A ki- 
  kényszeríthetőség. Dologi értékek átalakulása pénzértékké: a sza- 
  badság negatív értelme és a személyiség gyökerét vesztése. A sze- 
  mélyes teljesítmény és a pénzbeli egyenérték közötti értékkü- 
  lönbség                        490                                    III. A munkapénz és annak megindoldása. A szellem ingyenes teljesít- 
III. A munkapénz és annak megindoldása. A szellem ingyenes teljesít- 
  ménye. A munka színvonala közötti különbségek mint mennyisé- 
  gi különbségek. Az izommunka mint munkaegység. A fizikai tel- 
  jesítmény értéke visszavezethető a pszichés teljesítményére. A 
  munkák közötti hasznossági különbségek mint ellenérv a munka- 
  pénzzel szemben; milyen belátást enged meg cz a pénZ jelentősé- 
  gébe                           509
                                                                        HATODIK FEJF7.ET. AZ ÉLETSTÍLUS  536
HATODIK FEJF7.ET. AZ ÉLETSTÍLUS  536
 I. A szellemi funkciók pénzgazdálkodás által közvetített túlsúlya az 
  érzelmi funkciókkal szemben; az életstílus jellegtelensége és ob- 
  jektivitása. Az intellektus és a pénz kettős szerepe; tartalmát te- 
  kintve személyfeletti, funkcióját tekintve individualista és egoista;   viszonya a jog és a logika racionalizmusához. Az újkor számító lé- 
  viszonya a jog és a logika racionalizmusához. Az újkor számító lé- 
  nyege 536


II. A kultúra fogalma. Fokozódik a dolgok, háttérbe szorul a szemé-

A pénz filozófiája

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Simmel, Georg

Simmel, Georg további könyvei

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

A pénz filozófiája

A pénz filozófiája

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Simmel, Georg

Simmel, Georg további könyvei

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.