Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A pozitivista történetszemlélet a Magyar történetírásban I-II. A pozitivista történetszemlélet Európában és hazai értékelése 1830-1945

A pozitivista történetszemlélet a Magyar történetírásban I-II. - Pamlényi Ervin - Régikönyvek
A pozitivista történetszemlélet a Magyar történetírásban I-II. - Régikönyvek A pozitivista történetszemlélet a Magyar történetírásban I-II. - Régikönyvek A pozitivista történetszemlélet a Magyar történetírásban I-II. - Régikönyvek A pozitivista történetszemlélet a Magyar történetírásban I-II. - Régikönyvek A pozitivista történetszemlélet a Magyar történetírásban I-II. - Régikönyvek A pozitivista történetszemlélet a Magyar történetírásban I-II. - Régikönyvek A pozitivista történetszemlélet a Magyar történetírásban I-II. - Régikönyvek A pozitivista történetszemlélet a Magyar történetírásban I-II. - Régikönyvek
(0 vélemény)
Sorozatcím:
Tudománytörténeti tanulmányok 6.
Borító tervezők:
Urai Erika
Kiadó:
Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:
1973
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Akadémiai Nyomda
Kötés típusa:
fűzött egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:
310 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Súly:
1.50kg
Kategória:
ELŐSZÓ 9

I. A „REND ÉS HALADÁS" TÖRTÉNETSZEMLÉLETE 13

1. A POZITIVIZMUS FOGALMA 17
Parttalan pozitivizmus 17 A pozitivizmus a polgári felfogásokban 19 A marxizmus
és a pozitivizmus 23 A pozitivizmus a marxista történetírásban 25 Vizsgálataink
módszere és célkitűzése 26

2. A POZITIVISTÁK ÉS A KOR 28
A társadalmi közeg: sikerek, válságok, forradalmak 28 A tudományos közeg: forra-
dalom a természettudományokban és a társadalomtudományokban 31 Szülőföld
és család 34 Életforma és műveltség 35 A természettudományok hatása 37 Köz-
érzet és társadalom 39 Művek és korszakok 41
3. A POZITIVIZMUS ISMERETELMÉLETI ALAPJAI 44
Ismeretelmélet és társadalomtudományi igény 45 Comte elődei 46 Comte valóság-
fogalma 48 Mill és Littré bírálatai Comte rendszeréről 51 Út a materializmus felé
53 Taine ismeretelmélete 55 Spencer rendszere 56

4. A TÖRTÉNELEM: A JÖVŐ CSILLAGÁSZATA 58
A történettudomány helye 58 A história a szociológia szolgálatában 59 A polgári
történettudomány helyzete és eredményei a pozitivisták fellépése idején 60 A pozi-
tivisták historiográfiai elvei: Comte 65 Taine kritikája a feudális romantikáról 66
Buckle antifeudális realista koncepciója 67 A pozitivizmus társadalomtudományi
igényei: a szociológia a történelem új segédtudománya 70

5. PROGRAMOK ÉS TÖRTÉNETKUTATÓI ELJÁRÁSOK 73
Új tematika és természettudományos empirizmus 73 Comte deduktív módszere 77
Mill induktív módszere 78 A komplexitás igénye Taine, Lecky és Buckle kutatási
eljárásában 79 A pozitivista összehasonlító módszer 81 Buckle összehasonlító
módszere: út az osztályharc felderítésére 82 Taine összehasonlító módszere: a tár-
sadalmi ellentétek elfedésének eszköze 83 A pozitivista historikus „objektivitása" 84

6. A TÖRTÉNELEM FORRADALMAIRÓL 87
A forradalmak helye a pozitivista történetszemléletben 87 Comte elmélete a törté-
nelmi változásokról 89 Buckle, Lecky, Draper kritikája a feudalizmusról 90
A reformáció történelmi szerepéről 93 Comte a forradalomról 96 Buckle forra-
dalomelmélete 97 A nagy francia forradalom Taine interpretálásában, és ami ebből
következik 99


7. A TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS TEÓRIÁI 103
A fejlődéselmélet helye 103 A felvilágosodás és a romantika fejlődésfogalma 104
Közös vonások a pozitivisták fejlődéselméleteiben 104 Comte fejlődéselmélete 105
Új igények a társadalomban és új felismerések a természettudományokban 108
Littré és Mill teóriája 111 Buckle dialektikus fejlődéselmélete: az ellentétek
harca 113 Spencer fejlődéselmélete: az ellentétek kiegyenlítődése 118

8. EGYÉN ÉS TÖRTÉNELEM 122
A historikus egyénisége és a történettudomány 122 A személyiség történelmi szerepe
124 Törvényszerűség és egyén Comte elméletében 125 Buckle és a néptömegek
történelmi szerepe 128 Szabad akarat, divat, erkölcsök és a történelmi törvényszerű-
ség 131 Az egyén és az állam: Mill a szabadságról 134
9. NEMZET ÉS EMBERISÉG 137
Comte elmélete a nemzetek elhalásáról 138 Mill nemzetelmélete 139 A feudális
nemzeteszme kritikája 142 A feudális nemzeteszme igazolása 146

10. A POZITIVIZMUS ÚTJAI 149
A polgári történetszemléletek új útjai 149 A pozitivista történetszemlélet Nyugat-
Európában 151 A pozitivizmus és a német történetírás 151 A pozitivista történet-
szemlélet Középkelet-Európában 156 A pozitivista történetszemlélet és Magyar-
ország 159

II. A POZITIVIZMUS A MAGYAR HISTORIOGRÁFIÁBAN 163

1. TÖRTÉNETTUDOMÁNY ÉS HISTORIOGRÁFIA 169
Kritika és hagyományteremtés 169 A pozitivizmus historiográfiai szempontjai 171
A historizmus és a szellemtörténet értékkategóriái 174 Historiográfia: hagyomány-
őrzés, kritika, összegezés és önigazolás 176
2. A MAGYAR HISTORIOGRÁFIA KIALAKULÁSA 178
A liberalizmus és romantika historiográfiai igényei 178 Realista tendenciák a histo-
riográfiai tájékozódásban 182 Horváth Mihály az új történetírás történetéről 186
Flegler és Szalay 187 A 'magyar történetírás történelme 190 A pozitivista művek
betörése és a historiográfiai tájékozódás 194

3. A NEMESI-ROMANT IKUS HISTORIOGRÁFIAI ÉRTÉKKATEGÓRIÁK URALMA . . . 197
A nemesi romantika historiográfiai tájékozódása 198 A kiegyezés és a nemzeti szel-
lem 200 Tudomány és nemzetiség 202 Buckle, Lecky, Mill, Taine és Comte Magyar-
országon 204 Kezdeményezések a pozitivista historiográfiára 207 Történetírók
mérlegen 210

4. A ROMANTIKUS HISTORIOGRÁFIAI KONCEPCIÓ FELBONTÁSA 217
Társadalmi és történetszemléleti elvek; Marczali, Márki, Angyal, Tagányi historio-
gráfiai tájékozódása 218 Marczali a magyar történetírás múltjáról 219 A realista
kezdeményezések befulladása 223 Comte és Spencer a századforduló Magyar-
országán 225 A polgári radikálisok történetírásunk múltjáról 228 Jászi, Marczali,
Márki és Acsády 230 Czóbel historiográfiai módszere 232 Pozitivizmusról a Magyar
Társadalomtudományi Szemlében 234 A szellemtörténet historiográfiai tájékozó-
dásának kezdetei 235 A „Száműzött Rákóczi"-vita és a magyar történetírás múltja 238


5. SZELLEMTÖRTÉNET, POZITIVIZMUS ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY . . . . 246
Historikusok a „Három nemzedék"-ben 246 A pozitivizmus és a magyar történet-
tudomány 248 Szekfű Gyula a magyarországi pozitivizmusról 251 A pozitivizmus
mint a szellemtörténeti historiográfia egyik központi problémája 252 A nemesi
romantika értékkategóriái a szellemtörténetben 253 Realista tendenciák az 1920-as
évek historiográfiai irodalmában 258 A pozitivizmus és a nemzeti történettudomány
a „Magyar történetírás új útjai"-ban 259
6. A SZELLEMTÖRTÉNE TI KONCEPCIÓ FELBOMLÁSA 263
Történetírásunk múltbeli értékeinek védelmében 263 Szekfű válasza 265 Fiatalok
kritikája 266 Kísérlet a szellemtörténeti koncepció feltámasztására 267'
7. ÚTKERESO ÍRÁSTUDÓK 269
Útkeresők a történettudományban 270 Irodalomtörténészek és néprajztudósok tör-
ténetírásuk múltjáról 272 Halász Gábor 273 Szekfű új látásmódja 275 A pozitivisták
ürügyén 276
8. EREDMÉNYEK ÉS PROBLÉMÁK 279
A polgári historiográfia öröksége 279 A magyarországi pozitivizmus kérdés ei a
marxista historiográfiában 281

FELHASZNÁLT IRODALOM. RÖVIDÍTÉSEK MUTATÓJA 285


I. A TÁRSADALOMTÖRTÉNETI SZEMLÉLET KIALAKULÁSA

1. TÖRTÉNETÍRÓK A REFORMKORBAN 17
A történetíró nem születik 17 Származás és társadalmi tudat 19 Iskolázás 22
A tudomány mint új értékkategória 24 Tudományos bázisok 26 A társadalomtudo-
mányi szemlélet 27 Montesquieu hatása 2? Adatgyűjtés a hazáról 29 Adat-
gyűjtés a polgári társadalomról 31 Összehasonlító társadalomvizsgálat 34 Mű-
veltség 35 A természettudományos műveltség 37 Filozófia és társadalomtudo-
mány 42 Társadalomismerettől a történettudományig 47 A magyar történész nem-
zeti tudata 48

2. „A NEMZETI ÖNISMERET TUDOMÁNYA" 50
A nemesi romantika ellen 50 Az új történettudomány 52 Empirizmus 53
A feudalizmus kori forrásanyag értékváltozása 55 Összehasonlító módszer 56 Az
„elfogulatlan" történetírás igénye 57 A „pozitivitás" fogalma 59 Elméleti igényes-
ség 60 Művelődéstörténeti tematika 61 Művelődés, fejlődés, polgárosulás 64 Fej-
lődéstörvény és nemzetiség 65 Művelődéstörténet és törvényszerűség 66

3. A TÖRTÉNETTUDOMÁNY 1.1J CÉLKITŰZÉSEI ÉS A POLITIKAI-TÁRSADALMI KÖZEG 69
Eltérő vélemények a reformkori történetírás jellegéről 69 Történettudomány és
társadalmi-politikai közeg 71 A cenzúra 74 Történetszemlélet és történelemoktatás
a középiskolákban és az egyetemeken 78 Tudományos fórumok 81 Közművelt-
ségi viszonyok és a feudális történelmi tudat 83 Az új közönségért 88

4. HORVÁTH MIHÁLY TÁRSADALOMTÖRTÉNETI SZEMLÉLETE 93
A magányos historikus 93 Történetszemlélete 96 A társadalmi viszonyokról 99
Az osztályharcról 100 A feudalizmus kritikája 101 A nemesi adómentesség történe-
téről 102 Az emberiség álláspontjáról 103 A jobbágyok történetírója 104 Társa-
dalomtörténeti szemléletének ellentmondásai 105 Nemzetfogalma 107 Forradalom és
fejlődés 108 A nép történeti szerepéről 109 A magyarok története 110

5. NÉPIESSÉG ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNY 113
Indokolt-e a népiesség és a magyar történettudomány kapcsolatait keresni.? 113
A népiesség az európai történetírásban és a pozitivizmus 115 Történelmi anyag,
történelemismeret a jobbágyok között 121 Első tájékozódások a néphagyomány
történelmi hiteléről-131 Kölcsey a néphagyomány és a nemzeti történelem kapcsolatá-
ról 134 A nemesi liberalizmus és a történeti népiesség 135 Erdélyi a néphagyomány
történeti hiteléről 139 Történészek a népiesség vonzáskörében 141 Hunfalvy és Szilá-
gyi István 144 A nemesi történetszemlélet fölbontása 146 A jobbágyság történetéről
147 Horváth Mihály és a népiesség 150 Népiesség és művelődéstörténet 153 Nép, nem-
zet, nemzetek 154 A „Magyar Mythologia"-pályázat 159


6. A CENTRALISTÁK TÁRSADALOMTÖRTÉNETI SZEMLÉLETE 163
Szalay útja a romantikától a társadalomtudományokig 164 A megszületendő polgári
Magyarország nevében 168 A centralisták történész eszményei: Thierry és Guizot 169
Ellentmondás eszmény és lehetőség között 170 „A múltnak históriává kell válnia"
172 Szalay kritikája a nemességről 174 Eötvös az adózás történetéről 175 A polgári
nemzetfogalom történeti érvanyaga 176 Vita a városok történeti szerepéről 178 Tu-
dományos és társadalmi bázis 180 Szalay a francia forradalomról 182 Csengery és Tre-
fort 183 A „Magyarország 1514-ben" új társadalomtörténeti mondanivalója 184

7. A NEMESI TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FELFOGÁS . 188

Szontagh elmélete a kiegyensúlyozott haladásról 188 Világnézete 191 A német idea-
lizmus ellen 193 A realista nemzeti filozófia eszméje 194 Helye a reformkor szellemi
áramlatai között 195 Hetényi egyezményes filozófiája 197 A nemesség kettős érdeke
198 Az érdekegyesítés eszméje és a történettudomány kettős feladata 200 Az érdekegye-
sítés történelmi variációi: Szontagh a földrajzi tényezők szerepéről 202 Az érdek-
egyesítés történelmi variációi: Hetényi a nemzeti műveltség szerepéről 204 Kemény
Zsigmond a nemesi pártharcokról 206 „Súlyegyen" és „kiegyenlítés" 206 Jászay: A
magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 207 Vissza a politikatörténethez 209

8. FORRADALMI SZEMLÉLET ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET 211
Társadalomtörténeti felfogások és forradalmi szemlélet 211 Vasvári Pál, a tör-
ténész 213 A történettudomány elkötelezettsége 214 Vasvári fejlődéselmélete 215 Az
osztályviszonyokról 216 A mechanikus törvényszerűség bírálata 217 Nép és társada-
lom 218 A polgári objektivizmus bírálata 218 A magyar jobbágyság történelmi sze-
repéről 219 Dózsa és Rákóczi 220 Zrínyi társadalomtörténeti jelentősége 221 A nem-
zeti kérdésről 222

II. A POZITIVISTA TÖRTÉNETSZEMLÉLET KEZDETEI MAGYARORSZÁ-
GON 225
1. A FORRADALO M ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY 230
Történetírók és történettudomány 1848-49-ben 231 A forradalmak után 239 A tör-
ténelem: a jövő csillagászata 244

2. TÁRSADALOM ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNY 249

Elhúzódó válság, bizonytalan és átmeneti társadalmi viszonyok 251 Régi és új histo-
rikusok 256 A történetírás tudományos és társadalmi műhelyei 264 Olvasóközönség
és könyvkiadás 280

3. A RACIONALIZMUS ÉS IRRACIONALIZMUS VÁLASZÚTJAIN 302
Történetírók a természettudományok vonzáskörében 303 A természettudományok
helyzete és törekvései 308 A fejlődéselmélet a hazai természettudományi tájékozó-
dásban 310 A „Tudomány, magyar tudós" vita 313 Miért nem vált általánossá a
„pozitív irány" kifejezés a történettudományban 316 A racionalizmus és az irra-
cionalizmus keresztútjai 318 Nemzeti művelődési eszmények és a természettudo-
mányok 323 Filozófiai törekvések és a természettudományok 331 A materializmus
mint a konzervatív idealizmus által használt gyűjtőfogalom 337 A pozitivista módszer
kialakulása a történettudományban 339


4. A REALIZMUS ÉS A ROMANTIKA HARCA 348
A népies-polgári irányzat 352 Pozitivista tendenciák a népies forráskutatásban 356
Történetszemléleti programok: Ipolyi 364 Hunfalvy Pál történetszemlélete 369
A nemesi-polgári irányzat 374 Romantikus és realista elemek Kemény történet-
szemléletében 380 Csengery útja a realizmustól a romantika felé 384 A törvény-
szerű fejlődés gondolata Eötvös eszmerendszerében 389 A romantikus és realista
nézetek ütközetei a magyar történelem főbb kérdéseiben: Szabó Károly és a magyar
őstörténet 400 A „Magyar Mythologia"-vita 409 A népies-polgári realizmus és a
nemesi-polgári realizmus összecsapása 416

5. A TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS ELVE MINT A HAZAI HISTÓRIAI KUTATÁSOK DIFFE-
RENCIÁLÓ ÉS INTEGRÁLÓ TÉNYEZŐJE 423
Fejlődés és történelmi törvényszerűség 424 Fejlődéselmélet és gazdaságtörténet 428
A fejlődéselmélettől a társadalomtörténetig 432 Művelődéstörténet és eszmetörté-
net: Révész Imre 439 A politikatörténet új fejezetei: Pálkövi, Szilágyi Sándor, Hor-
váth Mihály magyar történetei 444 Wenzel Gusztáv és a Kelet-Európa-fogalom 451
Kelet- európai fejlődés, elsietett fejlődés 453

6. SZALAY LÁSZLÓ -ÉS A „MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE" 457
Szalay a forradalomról 458 Társadalomtudomány és történelem 461 Pozitivista törté-
netszemléleti elemek Szalay felfogásában 462 Társadalomrajz a „Magyarország tör-
téneté"-ben 465 Európa és Magyarország 470
UTÓSZÓ 476
FELHASZNÁLT IRODALOM. RÖVIDITÉSEK MUTATÓJA 478

NÉVMUTATÓ 504


Pamlényi Ervin

Pamlényi Ervin  további könyvei

30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
800 Ft 560 Ft
20%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 000 Ft 800 Ft
30%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1945
Antikvár könyv
1 800 Ft 1 260 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...