A szerelem lehetetlensége

Menekülünk a szerelem elől, a tartós kapcsolat helyett egyre többször érjük be egyéjszakás "egészségügyi" kalandokkal, újabban pedig a cybertér virtuális világával. Kevesen veszik észre, hogy az e-mail, a blog, a Facebook, az SMS valójában érzelmeink elmélyülése ellen is dolgozik. Isteni játékszerek, csak éppen kifosztják magánszféránkat. Az Internet korában ugyanis sok millióan néznek bele lelkünkbe, vágyainkba, az én-te viszonyba. Látják és kommentálják. Az intimitás odaveszett. Nincs többé közös titok, nincs többé szenvedély. Ami maradt, az sok esetben csak tengődés, párkapcsolati nyomor. Nem érünk rá szeretni, nem kellenek a kötöttségek. A szerelem nyűg lett. Csoda-e, ha fokozatosan elsorvad? Mi áll e jelenség hátterében? Miért olyan vonzó a szingli életmód, az "új magány"? Kizárja-e egymást a szexus és a szerelem? Miben rejlett Simone de Beauvoir, Hannah Arendt vagy Lou Andreas-Salomé démonikus ereje? Lehet-e védekezni a reklámképek kasztráló hatása ellen? Miben volt igaza Sade márkinak? Miért paradox viszony a szerelem? Mit nevezünk "hideg reménynek", és hogyan forradalmasította a testről való beszédet Nádas Péter? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Almási Miklós, aki legújabb kötetével azt is bizonyítja, hogy pátoszmentesen, tudósként is lehet írni a szerelemről - mégis közérthetően és élvezetes stílusban. „Lehetetlen? Ugyan, kérem. Ezután is lesz csók és zokogás, boldog esküvő és hirtelen szakítás, álmatlan éjszaka és őrült markolászás. Majdnem teljes a skála. Én viszont épp erről a majdnemről akarok szólni. Hogy miért lett trend a teljes skála gyors leépülése, miért tűntek el a távoli vágy és a príma szex közötti átmenetek, miért marad a funkcionalitás és a lélek hibernálása.”

Mutass kevesebbet