A tizenharmadik törzs A Kazár Birodalom és öröksége

Arthur Koestler 1905-ben született Budapesten. Természettudományos és pszichológiai tanulmányait Bécsben végezte. Húszéves korában különböző nyugati lapok tudósítója volt a Közel-Keleten, Párizsban, Berlinben, a Szovjetunióban és Spanyolországban; itt a polgárháború alatt a köztársasági oldalról tudósított. Francóék elfogták. Több hónapos fogság után nemzetközi tiltakozásra elengedték; 1939-40-ben francia fogolytáborban volt. Belépett a francia idegenlégióba, majd Angliába szökött és csatlakozott a brit hadsereghez. Mint sok más értelmiségi a harmincas években Koestler is az egyetlen lehetőséget a fasizmussal szemben a Szovjetunióban látta, ezért 1931-ben belépett a Kommunista Pártba. Az 1938. évi "tisztogatások" Moszkvában kiábrándították. Korábbi könyvei akkori tapasztalatait dolgozzák fel. (Sötétség délben) A második világháború után felvette a brit állampolgárságot, könyveit 1940 után angolul írta. Londonban élt, gyakran adott elő amereikai egyetemeken. 1968-ban megkapta a Sonning-díjat a koppenhágai egyetemen és számos más irodalmi és polgári kitüntetést. 1983-ban halt meg.
- Fordítók:
- Rózsahegyi István
- Borító tervezők:
- Porscht Frigyes
- Kiadó:
- Kabala KFT
- Kiadás éve:
- 1990
- Nyomda:
- Egri nyomda
- ISBN:
- 9630283522
- Kötés típusa:
- ragasztott papír
- Terjedelem:
- 197
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 14.00cm, Magasság: 19.50cm
- Súly:
- 0.20kg
- Kategória:
TÉRKÉP: A kazár birodalom
ELSŐ RÉSZ: A kazárok felemelkedése és bukása
I. A felemelkedés 9
II. Az áttérés 44
III. A hanyatlás 64
IV. A bukás 87
MÁSODIK RÉSZ: Az örökség
V. Exodus 109
VI. Honnét? 123
VII. Ellenáramlatok 131
VIII. Faj és mítosz 141
FÜGGELÉK
I. Megjegyzés az írásmódhoz 161
II. Kommentár a forrásokhoz 163
III. A „kazár levelezés" 171
IV. Néhány következtetés (Izrael és a diaszpóra) 177
UTÓSZÓ 181
IRODALMI HIVATKOZÁSOK 189
VÁLOGATOTT IRODALOM 197
Az Ön ajánlója
Vélemények a könyvről
Körülbelül abban az időben, amikor Nagy Károly volt a Nyugat koronázott
császára, Európa keleti peremén, a Kaukázus és a Volga között egy zsidó állam volt
az uralkodó hatalom, amit Kazár Birodalom néven ismertek. Hatalmának
tetőpontján, a hetediktől a tizedik századig, jelentős szerepet játszott a középkori és
ezzel az újkori Európa sorsának alakításában. A bizánci császár és történetíró,
Bíborbanszületett Konstantin (913-959) minden bizonnyal tisztában volt ezzel,
amikor az udvari protokollról írt könyvében1 előírja, hogy a római pápához,
valamint a Nyugat császárához intézett levelekre két solidus értékű aranypecsétet
kell függeszteni, míg a kazárok királyának címzett üzenethez három solidus értékű
pecsét jár. És ez nem hízelgés, hanem reálpolitika volt. "A szóban forgó időszakban" -
írja Bury - "a kazárok kánja a birodalom külpolitikája szempontjából valószínűleg
nem volt sokkal kisebb fontosságú, mint Nagy Károly és utódai."