A tömegek lázadása

Ortega y Gasset José. A tömegek lázadása. Budapest, [1943]. Második kiadás. "Írás" Hindy András Könyvkiadó és Könyvterjesztő Vállalata. Hellas Irodalmi és Nyomdai Rt. 256 p. Félvászon kiadói borítóban. Puskás Lajos ford. // Részlet: Túltelítettség A mai európai közélet legfontosabb, - biztató vagy fenyegető? - jelensége a tömegek felnyomulása a teljes társadalmi hatalomig. A tömeg, természete szerint, nem irányíthatja, de nem is tudja irányítani a maga sorsát, arra pedig, hogy a társadalmon uralkodjék, még kevésbbé alkalmas; így aztán elmondhatjuk, hogy Európa ma a legsúlyosabb válságban van, ami csak népeket, nemzeteket, kultúrákat egyáltalában érhet. Ez a válság nem egyszer jelentkezett már a történelem folyamán. Arculata, következményei egyaránt ismeretesek. Ugyanígy a nevét is tudjuk. A tömegek lázadása ez. Hatalmas dolog, melynek megértésére jó, ha az ilyen szavaknak, mint "lázadás", "tömegek", "társadalmi hatalom", - nem tulajdonítunk valamilyen szűk, vagy éppen kizárólagosan politikai értelmet. A közélet nemcsak politikai, hanem egyszersmind, sőt mindenekelőtt szellemi, erkölcsi, gazdasági és vallásos élet is, mely a közösség minden szokását magában foglalja, z öltözködés módját éppúgy, mint a szórakozás formáit. Szerb Antal azt írja 1941-ben Ortegáról, hogy "a legkiválóbb és a külföldön legismertebb spanyol esszéista", ami nyilvánvalóan érvényes volt a háború előtti Magyarországra is, hisz Halász Gábortól Németh Lászlóig minden szellemi vonulat ismerte-elismerte a spanyol filozófus munkásságát. A háború után persze indexre került, nem véletlenül, hisz világképe olyan fogalmakra épült, mint a minőség, a korszínvonal, az emelkedő és a hanyatló élet, a szakbarbár, a kiválasztott kisebbség, az egyéni felelősség. Ez utóbbiról például ezt mondja: "Az emberi élet természeténél fogva megkívánja, hogy feltegyék valamire, legyen az dicsőséges vagy szerény vállalkozás, jeles vagy köznapi küldetés. Különös állapot ez, de kérlelhetetlenül be van vésve a létünkbe." Ortega hatása és későbbi tiltása különösen látványos volt a tömegember fogalmának esetében: Ortega elsősorban morálfilozófiai kategóriáként határozza meg ezt az embertípust, s azzal jellemzi, hogy az csak jogokat ismer, kötelezettségeket nem, ráadásul "öntelt úrfiként" viselkedik, amikor gondtalan életét természetesnek veszi, saját magát pedig tökéletesnek tartja. E felfogás következményei katasztrofálisak lesznek - jövendölte a spanyol filozófus. Jóslatai sajnos helytállónak bizonyultak. Ortega ezt írja az 1920-as évek végén A tömegek lázadásában: "Korunknak azonban az a jellemzője, hogy a közönséges lélek nemcsak tudatában van közönségességének, hanem van mersze, hogy jogot követeljen a közönségességnek, és mindenütt azt érvényesíti. Ahogy Észak-Amerikában mondják: nem illik különbözni. A tömeg eltipor mindent, ami különböző, kiemelkedő, egyedi, minőségi és kiválasztott. Aki nem olyan, mint mindenki más, aki nem úgy gondolkodik, mint mindenki más, az azt kockáztatja, hogy kiközösítik." José Ortega y Gasset (1883-1955) válogatott műveit megjelentető sorozatunkban most nemcsak hiteles, hiánytalan fordításban adjuk közre A tömegek lázadását, hanem ki is egészítjük két terjedelmes írással, amelyben maga a filozófus elemzi a művet a harmincas évek végén megélt európai válsághelyzetben.

Mutass kevesebbet