A török világ végnapjai Magyarországon

Az 1683-as Bécs elleni török támadás és a magyarországi visszafoglaló háború megindulásának háromszázadik évfordulója óta., csaknem az ezredfordulóig tartóan, minden esztendőben megemlékezhetünk e küzdelem valamely nevezetesebb vagy kevésbé nevezetesebb hadi eseményéről. Közöttük Magyarország további sorsa szempontjából a legjelentősebb minden bizonnyal Buda 1686-os fölszabadítása volt a másfél százados oszmán uralom alól, s érthetően erről jelent meg már eddig is a legtöbb magyar kiadvány. Ezek növekvő száma az időszerűségen túl azért is örömmel üdvözölendő, mert az 1683-tól 1699-ig tartó visszafoglaló háború története a felszabadulást követő évtizedek magyar történetírásában meglehetősen elhanyagolt területnek számított, jórészt különféle - véleményünk szerint helytelenül aktualizáló - politikai szempont miatt. Így nem csupán a széles nagyközönségnek, de még a történelmet oktató pedagógusok tekintélyes részének is csak hézagos ismeretei voltak, és sokaknak sajnos vannak még ma is annak a több mint másfél évtizedes véres küzdelemnek a történetéről, amely meghatározó szerepet játszott Magyarország további gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésében. A közelmúltban megjelent - alapvetően ismeretterjesztő, népszerű - feldolgozások vagy egy-egy hadi eseményt tárgyalnak, vagy a háború történetét mondják el kronológiai sorrendben, mint például R. Várkonyi Ágnes, ifj. Barta János, Sugár István munkái, vagy a török birodalomról adnak szemtanú beszámolókat. A török világ megismerését célzó művek közé sorolható még Az illatos kert című, 1983-ban kiadott könyv is, amely a mohamedán - mindenekelőtt az arab - világ szerelmi kultúrájába enged, ha meglehetősen idillikusra színezetten is, bepillantást. Az olvasók többsége nem juthatott hozzá e megjelent könyvek mindegyikéhez, ezért úgy véljük, nem fölösleges, ha munkánkban némi szintézisét adjuk ezeknek a legújabb kutatási eredményeket tükröző kiadványoknak is. Könyvünk három nagyobb részre tagozódik. Az első arról a török világról kíván áttekintést adni, amelyet a visszafoglaló háború szüntetett meg Magyarországon. A második részben azoknak a legjelentősebb török és császári hadvezéreknek az életéről és cselekedeteiről számolunk be, akik kiemelkedtek e küzdelemben. A mű befejező része a visszafoglaló háború idején tanúsított magyar magatartást vizsgálja, arra törekedve, hogy lehetőleg elfogulatlanul mutassa be ezen időszak kurucainak és labancainak harcát. Választ keresve egyúttal arra a nem elhanyagolható kérdésre: miért küzdött a magyarok váltakozó számú része e háború alatt is török szövetségben? Munkánkban több oldalról is többrétűen kívántuk bemutatni mind a török világot, mind az egymással véres harcot vívó két nagyhatalom főszereplőit és azok környezetét, nemkülönben a XVII. század végi magyar életet és sorsproblémákat. E feladat teljesítése nem csekély nehézséget rejt magában. Többek között azért, mert a tárgyalt időszakban mind a török, mind a Habsburg-hatalom a magyarság számára egyszerre volt ellenség és szövetséges, sőt a két táborban küzdő magyarok több esetben szembekerültek, és véres harcot folytattak egymással is. Barát és ellenség fogalmát tehát nagyon különbözően értelmezték a korabeliek. Mindkét táborban lévők magukat tekintették "az édes haza igaz ügye" oltalmazóinak, s a másik párton lévőket pedig árulóknak. Ez az elfogult szemlélet szinte napjainkig hat az utókor történetíróira; nem kis zavart okozva ezzel a széles tömegek történetfelfogásában, eligazodásában. Buda török uralom alóli felszabadulásának háromszázadik évfordulóján újra sokakban fölvetődik a kérdés: kikhez kötődjünk érzelmileg? A Habsburg-uralkodó hatalmát kelet felé növelni akaró Lotharingiai Károly herceg Budát vívó, sok nemzetből verbuválódott katonáihoz-e, akik között 15 000 magyar is harcolt - vagy a török vazallusság mellett kitartó kurucokhoz, Zrínyi Ilona Munkács várát védő vitézeihez? Úgy véljük, e súlyos probléma megoldásában iránymutatóak József Attila sokat idézett, de nem mindig megszívlelt sorai: "A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és nem is kevés." Ennek szellemében szeretnénk bemutatni mind a török világot, mind a magyarországi török uralmat fölszámoló háború idegen és magyar résztvevőit. Mennyiben sikerült megvalósítani célunkat? - az olvasó hivatott eldönteni.

Mutass kevesebbet