A transzcendentális idealizmus rendszere

Schelling, Fichte és Hegel mellett, a klasszikus német idealizmus meghatározó alakja. Ifjúkori főműve a Transzcendentális Idealizmus Rendszere az ismeret és a lét megegyezésének elméleti alapját keresi: a megismerés fokozatai megegyeznek a természet fokozataival, mert az anyag kialudt szellem. A mű foglalkozik még az emberi szabadság elméletével, illetve az elméleti és gyakorlati filozófia szintézisét alkotó művészetfilozófiával is. Annak ellenére, hogy a filozófiai irodalom egyik alapszövege, évtizedek óta nem jelent meg magyarul. Előszó: Ha egy rendszer, amely teljesen átalakítja, sőt felforgatja a dolgoknak nemcsak a közönséges életben, hanem a tudományok legnagyobb részében is uralkodó szemléletét, elveinek legszigorúbb bizonyítása ellenére tartós ellenállásba ütközik még azoknál is, akik valóban be tudják látni bizonyítékainak evidenciáját, akkor ennek oka egyedül az lehet, hogy a legtöbben nem képesek elvonatkoztatni azoknak az egyedi problémáknak a sokaságától, amelyeket egy ilyen szemléletváltozás esetén a szorgos képzelőerő rögtön előhoz a tapasztalat egész gazdag tárházából, megzavarván és nyugtalanítván ezzel az ítéletalkotást. Az ilyenek nem tagadhatják ugyan a bizonyítások meggyőző erejét, és nem tudják, miféle bizonyos és evidens igazsággal kellene ezeket az elveket felcserélni, de mégis félnek a beláthatatlannak látszó következményektől, amelyeket az elvek véleményük szerint maguk után vonnak, és kételkednek abban, hogy az elvek alkalmazása során okvetlenül felmerülő nehézségek mind megoldhatók. Ám joggal kívánhatjuk meg attól, aki egyáltalán részt vesz filozófiai vizsgálódásokban, hogy bármilyen elvonatkoztatásra képes legyen, és az elveket abban a legmagasabb rendű általánosságban fogja fel, amelyben az egyes egészen eltűnik, és amelyben, ha csakugyan a legmagasabb rendű, bizonyosan benne van minden lehetséges feladat megoldása is, és ezért természetes, hogy a rendszer első felépítésénél mellőzzük a részletekig leszálló vizsgálódásokat, és csak a legszükségesebbet végezzük el, vagyis az elveket tisztázzuk és bizonyítjuk minden kételyt kizáróan. Ámde egy rendszer igazságának legbiztosabb próbaköve mégiscsak az, hogy nemcsak könnyedén megold azelőtt megoldhatatlan problémákat, hanem maga is felvet egészen újakat, amelyekre addig senki sem gondolt, és az igaznak tartott ismeretek általános megrendülése nyomán az igazság új fajtáját hívja életre.

Mutass kevesebbet