A trójaiaknak

A válogatás egy huszonöt éves költői pálya java termését mutatja be: elsősorban a megjelent négy verseskötet igényesen megrostált anyagát, valamint a legutóbbi két-három év során született újabb alkotásokat. A gyűjtemény szerkezeti fölépítése valamelyest eltér a megszokottól: a verseket ugyanis tematikus rendbe, ill. ciklusokba sorolta a szerző, ám ez nagyjából az időrendhez is igazodik. Sumonyi Zoltán megbízható mesterségbeli tudással rendelkező, közéleti problémákra fogékony, objektivitásra törekvő költő, aki az indulásától kezdve hiteles és árnyalt gondolati költészet megteremtésén fáradozik. Korai műveiben többnyire az önéletrajzi elem az uralkodó. Önmeghatározási kísérleteiben, szerelmes verseiben csakúgy, mint életképeiben vagy tisztelgő írásaiban, ám mindegyiket áthatja a tudatosság, a gondolati tisztázás igénye. A későbbiekben ritkán vállalkozik érzelmeinek, indulatainak közvetlen kifejezésére, annál inkább a távolságtartó, tárgyilagos, intellektuális síkon kiteljesedő versbeszédre, amely bőségesen sodor magával reflexiókat és polémikus kicsengésű észrevételeket. Többnyire magabiztosan és elegánsan fogalmaz, nyelve érzékletes és pontos, hangja kissé fanyar, visszafogott, belső indulattól fűtött. Verseinek többsége kultúrélményekhez kapcsolódik ugyan, de számára a nemzeti múlt és a régi irodalom nem tiszteletre méltó és unalmas örökség, hanem elevenen ható erő, a valósággal szinte egyenrangú kincsesbánya, melynek ismerete és értelmezése elősegíti tájékozódásunkat, felelősségteljes cselekvésünket a jelen összekuszált és ellentmondásos viszonyai között. Meggyőződése, hogy mindannyian erkölcsi tartást, józanságot és emberséget meríthetünk a történelmi múlt példáiból.

Mutass kevesebbet