A világ új képe a művészetben és a tudományban

A ​20-as évek kulturális életének ifjú tehetségei közé tartozott a fényképészként és festőként egyaránt kiváló Kepes György. Mint annyian, ő sem tudott érvényesülni a kor Magyarországának viszonyai közt, és Moholy-Nagy Lászlóhoz, Breuer Marcellhez és sok más művészhez hasonlóan külföldre vette az útját. 1937-től a chicagoi New Bauhaus munkatársai közé tartozott, majd a Massachusets Institute of Technologie munkatársa lett. Munkássága rendkívül széles körű: festő, építész, fotóművész és művészetelmleti szakember egyaránt.Művének eredeti címe „Az új táj”, de a „táj” szó nem fedi pontosan az angol „landscape” jelentését ebben az esetben. A csillagászati távcsövek és mikroszkópok által észlelt világ, a különböző korok és világrészek művészei által használt eltérő látásmódok „új tájakat”, új világképet tárnak a XX. századi ember szeme elé- Szemléletünk sokkal tágabb horizontú, mint a reneszánsz idején kialakult "modern világkép volt – látóhatárunk annyira kitágult, hogy néha már-már bizonytalanná válik tájékozódásunk az információk áradatában. Kepes György csaknem félezer képpel illusztrált könyve a mai ember kalauza kíván lenni a vizuális információk rengetegében. Nemzetközi sikere arra vall, hogy a XX. század embere igényli az okos vezetőt.

Mutass kevesebbet