Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Alkotmánytan I. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények

Alkotmánytan I. - Kukorelli István - Régikönyvek
Alkotmánytan I. - Régikönyvek Alkotmánytan I. - Régikönyvek Alkotmánytan I. - Régikönyvek Alkotmánytan I. - Régikönyvek Alkotmánytan I. - Régikönyvek
(0 vélemény)

Az alkotmánytan című tankönyvnek 1992-ben megjelent első kiadása közvetlenül az alkotmányos rendszerváltozás után elsőként vállalkozott az alkotmányjog teljes és átfogó feldolgozására. a kötet tudatosan viselte és viseli az Alkotmánytan címet, mert nemcsak a hatalmi viszonyoknak intézményes keretet adó, egyre nagyobb jelentőségű és kiterjedtebb jogág normáit ismerteti, hanem tudományos nézeteket és alkotmányos értékeket is közvetít. A tankönyv az alkotmányos intézményeket történetiségükben és nemzetközi összehasonlításban dolgozza fel. Jelentős átdolgozása 2002-ben Alkotmánytan I. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények címmel jelent meg, számos új fejezettel bővült (például az alkotmányos rendszerváltozás jellemzőiről, a magyar kormányzati rendszer történetéről, a második kamarákról, az államháztartásról), és részletesebben dolgozta fel az egyes alkotmányos intézményeket. A jelenlegi átdolgozás újdonsága, hogy értékeli az európai uniós csatlakozás hatását a magyar alkotmányos intézményrendszerre, követi a jogszabályok változásait, az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatait, és egy nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló új fejezettel bővült.

Sorozatcím:
Osiris tankönyvek
Kiadó:
Osiris Kiadó
Kiadás éve:
2007
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
2., átdolgozott kiadás
Nyomda:
Dürer Nyomda Kft.
ISBN:
9789633899021
Kötés típusa:
kemény papírkötés
Terjedelem:
665
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Súly:
1.00kg
Kategória:
ELŐSZÓ 17

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS AZ ALKOTMÁNYOSSÁG FOGALMA
Takács Imre

1.1. Az alkotmány fogalma szűkebb és tágabb értelemben 21
1.2. Az alkotmányfogalom történelmi kialakulása 23
1.2.1. Az első polgári alkotmányok 23
1.2.2. Az angol történeti alkotmány 23
1.2.3. Az amerikai kartális alkotmány 25
1.2.4. A francia alkotmányok 26
1.2.5. A szociális jogállamok alkotmányai 27
1.2.6. A demokratikus alkotmány tartalmi összetevői 29
1.3. Az alkotmányosság követelményei 29
1.3.1. A népszuverenitás elve és a népképviselet 30
1.3.2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve 30
1.3.3. A törvények uralma, a jogállam megvalósítása 30
1.3.4. Az egyenjogúság elve 31
1.3.5. Az emberi jogok deklarálása 31
1.4. Az európai alkotmányfejlődés mai irányai 31
1.5. Az alkotmányjog fogalma, helye a jogrendszerben 33
Jejyzetek 34

2. A HATALOMMEGOSZTÁS ÉS A TÁRSADALMI-TÖBBSÉGI ELV
Sári János

2.1. Elméleti és történeti dimenziók 37
2.2. A kontraszt: a hatalom egysége 42
2.3. A magyar alkotmányelméleti irányok 43
2.4. A hatalommegosztás és a társadalmi-többségi elv mai értelme 46
Jegyzetek 52


3. A MAGYAR ALKOTMÁNY TÖRTÉNETE.
AZ ALKOTMÁNYOS RENDSZERVÁLTOZÁS JELLEMZŐI
Kukorelli István — Takács Imre

3.1. A nemesi alkotmány (Takács Imre) 55
3.2. A polgári alkotmány (Takács Imre) 57
3.3. A közjogi provizórium (Takács Imre) 59
3.4. Az 1946. évi I. törvény — az ideiglenes alkotmány (Takács Imre) 59
3.5. Az 1949. évi XX. törvény és módosításai (Takács Imre) 61
3.6. Az alkotmányos „átmenet" kezdete (Kukorelli István) 62
3.7. A nemzeti kerekasztal, az 1989. évi XXXI. törvény (Kukorelli István) 65
3.8. Az 1990. évi XL. törvény (Kukorelli István) 68
3.9. Az alkotmánymódosítások, az „új" alkotmány ügye (Kukorelli István) 70
3.10. A magyar „alkotmányos forradalom" jellemzői (Kukorelli István) 74
Jegyzetek 76

4. A JOGFORRÁSOK
Papp Imre — Sári János

4.1. A jogforrás fogalma (Sári János) 81
4.2. A magyar jogforrások rendszere (Sári János) 82
4.3. A jogszabályok (Sári János) 84
4.3.1. Az alkotmány 84
4.3.2. A törvény 87
4.3.3. A rendelet 89
4.3.4. Az önkormányzati rendelet 91
4.4. A minősített többségű törvényalkotás problematikája (Papp Imre) 93
4.5. A jogforrási rendszer koherenciája (Papp Imre) 95
4.5.1. Jogforrási hierarchia, a szabályozási szint elégtelenné válásának
kérdése az Alkotmánybíróság gyakorlatában 96
4.5.2. A normakollízió kérdése 97
4.5.3. A normavilágosság követelménye 98
4.6. A nemzetközi szerződések (Sári János) 100
4.7. A nemzetközi szerződés megkötésére irányuló eljárás
a belső jog szerint (Sári János) 102
4.8. Az uniós jog és a magyar jogrendszer (Sári János) 103
4.9. Az Alkotmánybíróság határozatai (Sári János) 105
4.10. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei (Sári János) 105
4.11. A szokásjogi jogalkotás, a bíró alkotta jog (Sári János) 107
4.12. A jogszabályok érvényessége (Sári János) 109
4.13. A közjogi érvénytelenség (Papp Imre) 111
4.14. A jogszabályok hatálya (Sári János) 114
4.15. A dereguláció (Papp Imre) 116
4.16. A jogszabályok kihirdetése és nyilvántartása (Sári János) 119


4.17. Jogforrások — túl a jogi norma határán (Sári János) 122
4.17.1. Felfogások a jogról és történelmi változásaik 122
4.17.2. Elméleti források 124
Jegyzetek 126

5. A SZUVERENITÁS
Dezső Márta — Somody Bernadette

5.1. A szuverenitás fogalma, a szuverenitáselméletek (Dezső Márta) 133
5.1.1. A szuverenitás fogalma 133
5.1.2. A szuverenitáselméletek változása 134
5.2. Európai jogrend — tagállami szuverenitás (Dezső Márta) 135
5.2.1. Az integrációs folyamat főbb szakaszai 136
5.2.2. A demokratikus legitimáció 138
5.2.3. Alkotmányos felhatalmazás — a csatlakozási klauzula 140
5.2.4. Az európai jog jellemzői, hatása a tagállami jogrendszerre 142
5.2.5. Hatalmi súlypontok változása az Országgyűlés
és a Kormány viszonyában 144
5.2.6. KözösSégi hatáskörök — tagállami szuverenitás 145
5.3. Az unitárius és a föderális állam (Dezső Márta) 148
5.4. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai (Somody Bernadette) 150
5.4.1. A nemzeti és etnikai kisebbség fogalma, az elismert kisebbségek 151
5.4.2. Az identitásvállalás szabadsága, a kisebbségi hovatartozás azonosítása 152
5.4.3. A kisebbségi jogok 155
5.4.4. A kisebbségi önkormányzat 158
5.5. Az államterület (Dezső Márta) 161
5.6. Az állam felségjelvényei (Dezső Márta) 163
Jegyzetek 165

6. NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
Dezső Márta

6.1. A közvetlen demokrácia intézményei 175
6.2. A referendum szabályozása és típusai 177
6.2.1. Az alkotmány által előírt népszavazás 178
6.2.2. A kormányzat által kezdeményezett népszavazás 178
6.2.3. A népi (választópolgári) kezdeményezésre indult népszavazás 179
6.3. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés 180
6.3.1. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés szabályozása 180
6.3.2. Országos népszavazások és sikertelen kezdeményezések 184
6.4. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés 194
Jegyzetek 197


7. A VÁLASZTÁSI RENDSZER
Dezső Márta

7.1. A választójog fogalma 203
7.2. A választási alapelvek 205
7.2.1. A választójog általánossága 205
7.2.2. A választójog egyenlősége 206
7.2.3. A szavazás közvetlensége • 207
7.2.4. A szavazás titkossága 207
7.3. A választási rendszer 208
7.3.1. A választási rendszer normativitása 208
7.3.2. A választási rendszer meghatározó elemei 209
7.3.3. A választási rendszerek típusai 213
7.4. A magyar választási rendszer fejlődése és a hatályos választójog 217
7.4.1. Intézménytörténeti áttekintés 217
7.4.2. A választójog forrásai 219 -
7.5. A választójogosultság 220
7.6. A parlamenti választókerületi rendszerek 223
7.6.1. Az egymandátumos egyéni választókerületek 224
7.6.2. A többmandátumos területi választókerületek 225
7.6.3. Az országos listák és a választási küszöb 226
7.7. Az önkormányzati választókerületi rendszerek 228
7.7.1. A kislistás rendszer 229
7.7.2. A vegyes választási rendszer 229
7.7.3. A fővárosi és a megyei közgyűlési választások 231
7.7.4. A polgármester, főpolgármester választása 232
7.8. Az európai parlamenti választások 232
7.9. A választási eljárás garanciális szabályai 234
Jegyzetek 236

8. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÉS A STÁTUSJOGOK
Fűrész Klára

8.1. Az állampolgárság általános kérdései 243
8.1.1. Az állampolgárság fogalma 243
8.1.2. Az állampolgárság tudományelméleti megközelítése 247
8.1.3. A magyar állampolgárság szabályozásának története 248
8.1.4. Az állampolgárság szabályozásának alapelvei 251
8.2. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése 257
8.2.1. Az alkalmazandó jog az állampolgársági jogban 257
8.2.2. A magyar állampolgárság keletkezése 258
8.2.3. A magyar állampolgárság megszerzése 258
8.2.4. A magyar állampolgárság megszűnése 261

Kukorelli István

1952 -
Kukorelli István (Tét, 1952. július 6.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora. Kutatási területe az alkotmányos alapjogok és az ellenzék jogai az Országgyűlésben. 1997 és 1999 között az Országos Választási Bizottság elnöke, 1999 és 2008 között az Alkotmánybíróság tagja.

Kukorelli István  további könyvei

Kortársak Bibóról - Gyarmati György, Kukorelli István - Régikönyvek
20%
1 200 Ft 960 Ft (20%)
Antikvár könyv
Alkotmánytan - Kukorelli István - Régikönyvek
20%
1 000 Ft 800 Ft (20%)
Antikvár könyv

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...