Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Alkotmánytan I. Alapfogalmak, alkotmányos intézmények

Alkotmánytan I. - Kukorelli István - Régikönyvek
Alkotmánytan I. - Régikönyvek Alkotmánytan I. - Régikönyvek Alkotmánytan I. - Régikönyvek Alkotmánytan I. - Régikönyvek Alkotmánytan I. - Régikönyvek Alkotmánytan I. - Régikönyvek Alkotmánytan I. - Régikönyvek
(0 vélemény)
Sorozatcím:
Osiris tankönyvek
Kiadó:
Osiris Kiadó
Kiadás éve:
2005
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Dürer Nyomda Kft.
ISBN:
9633898048
Kötés típusa:
kemény papír
Terjedelem:
575
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Kategória:
ELŐSZÓ

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS AZ ALKOTMÁNYOSSÁG FOGALMA
Takács Imre

1.1. Az alkotmány fogalma szűkebb és tágabb értelemben
1.2. Az alkotmányfogalom történelmi kialakulása
1.2.1. Az első polgári alkotmányok
1.2.2. Az angol történeti alkotmány
1.2.3. Az amerikai kartális alkotmány
1.2.4. A francia alkotmányok
1.2.5. A szociális jogállamok alkotmányai
1.2.6. A demokratikus alkotmány tartalmi összetevői
1.3. Az alkotmányosság követelményei
1.3.1. A népszuverenitás elve és a népképviselet
1.3.2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve
1.3.3. A törvények uralma, a jogállam megvalósítása
1.3.4. Az egyenjogúság elve
1.3.5. Az emberi jogok deklarálása
1.4. Az európai alkotmányfejlődés mai irányai
1.5. Az alkotmányjog fogalma, helye a jogrendszerben
Jegyzetek

2. A HATALOMMEGOSZTÁS ÉS A TÁRSADALMI-TÖBBSÉGI ELV
Sári János

2.1. Elméleti és történeti dimenziók
2.2. A kontraszt: a hatalom egysége
2.3. A magyar alkotmányelméleti irányok
2.4. A hatalommegosztás és a társadalmi-többségi elv mai értelme
Jegyzetek


3. A MAGYAR ALKOTMÁNY TÖRTÉNETE. 5. A SZUVERENITÁS

AZ ALKOTMÁNYOS RENDSZERVÁLTOZÁS JELLEMZŐI Dezső Márta

Kukorelli István — Takács Imre
5.1. A szuverenitás fogalma, a szuverenitáselméletek
3.1. A nemesi alkotmány 53 5.1 .1 . A szuverenitás fogalma

3.2. A polgári alkotmány 55 5.1.2. A szuverenitáselméletek változása

3.3. A közjogi provizórium 57 5.2. A politikai képviselet és a törvényhozó hatalom korlátozása
3.4. Az 1946. évi törvény — az ideiglenes alkotmány 57 5.2.1. A kétkamarás parlamentek

3.5. Az 1949. évi XX. törvény és módosításai 59 5.2.2. A második kamarák történelmi szerepe
3.6. Az alkotmányos „átmenet" kezdete 60 5.2.3. A második kamarák típusai
3.7. A Nemzeti Kerekasztal, az 1989. évi XXXI. törvény 63 5.2.4. A kétkamarás parlament perspektívája

3.8. Az 1990. évi XL. törvény 65 5.3. Az unitárius és a föderális állam
3.9. Az alkotmánymódosítások, az „új" alkotmány ügye 67 5.4. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
3.10. A magyar „alkotmányos forradalom" jellemzői 70 5.5. Az államterület

Jegyzetek 72 5.6. Az állam felségjelvényei

Jegyzetek

4. A JOGFORRÁSOK 6. NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
Sári János Dezső Márta
/

4.1. A jogforrás fogalma 77 6.1. A közvetlen demokrácia intézményei
4.2. A magyar jogforrások rendszere 78
6.2. A referendum szabályozása és típusai
4.3. A jogszabályok 80 6.2.1. Az alkotmány által előírt népszavazás
4.3.1. Az alkotmány 80 6.2.2. A kormányzat által kezdeményezett népszavazás
4.3.2. A törvény 83 6.2.3. A népi (választópolgári) kezdeményezésre indult népszavazás
4.3.3. A rendelet 87 6.3. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés
4.3.4. Az önkormányzati rendelet 91 6.3.1. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés szabályozása
4.4. A nemzetközi szerződések 93 6.3.2. Országos népszavazások és sikertelen kezdeményezések
4.5. Az Alkotmánybíróság határozatai 97 6.4. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés
4.6. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 97 Jegyzetek
4.7. A szokásjogi jogalkotás, a bíró alkotta jog 100
4.8. A jogszabályok érvényessége és hatálya 101
4.8.1. Az érvényesség 101 7. A VÁLASZTÁSI RENDSZER
4.8.2. A hatályosság 103 Dezső Márta

4.9. A jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása 107
4.10. A jogforrási rendszer koherenciája 108 7.1. A választójog fogalma

4.11. Jogforrások — túl a jogi norma határán 110 7.2. A választási alapelvek
4.11.1. Felfogások a jogról és történelmi változásaik 110 7.2.1. A választójog általánossága

4.11.2. Elméleti források 112 7.2.2. A választójog egyenlősége

Jegyzetek 115 7.2.3. A szavazás közvetlensége
7.2.4. A szavazás titkossága

7.3. A választási rendszer
7.3.1. A választási rendszer normativitása
7.3.2. A választási rendszer meghatározó elemei

7.3.3. A választási rendszerek típusai


7.4. A magyar választási rendszer fejlődése és a hatályos választójog 184 9. A KÜLFÖLDIEK
7.4.1. lntézménytörténeti áttekintés 184 Papp Imre
7.4.2. A választójog forrásai 186
7.4.3. Az európai parlamenti választások perspektívája I 87 9.1. A hontalanok
7.5. A választójogosultság 188 9.2. A menedékjog, a menekültek és a menedékesek
7.6. A parlamenti választókerületi rendszerek 191 9.3. A visszaküldés tilalma (a non-refoulement elve)
7.6.1. Az egymandátumos egyéni választókerületek 192 9.4. A külföldiek beutazása, tartózkodása
7.6.2. A többmandátumos területi választókerületek 193 9.5. A tartózkodásra jogosultak köre
7.6.3. Az országos listák és a választási küszöb 194 9.5.1. A vízummal vagy vízummentesen Magyarországon tartózkodók
7.7. Az önkormányzati választókerületí rendszerek 196 9.5.2. A tartózkodási engedéllyel rendelkezők
7.7.1. A kislistás rendszer 196 9.5.3. A bevándorlási, illetőleg letelepedési engedéllyel rendelkezők
7.7.2. A vegyes választási rendszer 197 9.6. A külföldiek jogállása
7.7.3. A fővárosi és a megyei közgyűlési választások 199 9.7. A határon túli magyarok különleges helyzete
7.7.4. A polgármester, főpolgármester választása 199 Jegyzetek
7.7.5. A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok választása 200
7.8. A választási eljárás garanciális szabályai 200
Jegyzetek 203 10. KORMÁNYZÁS — KORMÁNYZATI RENDSZEREK — KORMÁNYFORMÁK
Sári János

8. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÉS A STÁTUSJUDOK 10.1. A kormányforma fogalma
Fü rész Klára 10.2. Az alkotmányos monarchia
10.3. A parlamentarizmus
8.1. Az állampolgárság általános kérdései 209 10.4. A prezidenciális kormányzati rendszer
8.1.1. Az állampolgárság fogalma 209 10.5. A fél prezidenci ál is parlamentarizmus
8.1.2. Az állampolgárság tudományelméleti megközelítése 213 10.6. A kollegiális kormányforma
8.1.3. A magyar állampolgárság szabályozásának története 214 10.7. A szocialista kormányzati rendszerek
8.1.4. Az állampolgárság szabályozásának alapelvei 217 Jegyzetek
8.2. A magyar állapolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése 222
8.2.1. Az alkalmazandó jog az állampolgársági jogban 222
8.2.2. A magyar állampolgárság keletkezése 223 11. MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI RENDSZEREI
8.2.3. A magyar állampolgárság megszerzése 224 Sári János
8.2.4. A magyar állampolgárság megszűnése 226
8.3. A kettős (vagy többes) állampolgárság 228 11.1. A kormányzás és a királyi hatalom
8.3.1. A kettős (vagy többes) állampolgárság keletkezése 228 11.2. Az alkotmányos monarchia
8.3.2. A kettős (vagy többes) állampolgárság kiküszöbölése 229 11.3. A parlamentarizmus kezdetei
8.4. A státusjogok 231 11.4. A kiegyezés kettős kormányzati rendszere
8.4.1. A státusjogok az alapjogok rendszerében 231 11.5. Magyarország és Horvátország
8.4.2. A magyar állampolgár státusjogai 232 11.6. Népköztársaság és Tanácsköztársaság
8.4.3. Az EU-polgár státusa 237 11.7. Kormányzati rendszer a két világháború között
Jegyzetek 239 11.8. A provizórikus kormányzati rendszer alakulásának két tendenciája
11.9. Új szuverenitás, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Főtanács
11.10. A parlamentáris köztársaság
11.11. Az 1949. évi szocialista alkotmány kormányzati rendszere, a népköztársaság
11.12. Az 1989-1990-es alkotmányos rendszerváltozás, a „harmadik" köztársaság
Jegyzetek


12. AZ ORSZÁGGYŰLÉS 13.2. Az Állami Számvevőszék
Kukorelli István 13.2.1. A számvevőszék szervezete és függetlensége
13.2.2. A számvevőszék hatásköre
12.1. Magyar közjogtörténeti támpontok 289 13.2.3. A számvevőszéki vizsgálat
12.2. A parlamenti jog fogalma 291 13.3. A Magyar Nemzeti Bank
12.3. A parlament hatáskörének közjogi korlátai 292 13.3.1. A jegybank szervezete
12.4. A parlament fő funkciói, a törvényalkotás 295 13.3.2. A jegybanki függetlenség hatásköri és szervezeti értelemben
12.4.1. A törvénykezdeményezés joga 297 Jegyzetek
12.4.2. A bizottságok szerepe a törvényalkotásban 298
12.4.3. A képviselők módosító javaslatai 299
12.4.4. A törvényjavaslatok vitája a parlamenti plénumon 300 14. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
12.5. A parlamenti ellenőrzés 301 Sári János
12.5.1. A beszámoló, a jelentéstétel, a tájékoztató és a politikai vita 302
12.5.2. Az interpelláció és a kérdés 303 1 4. I . Az intézmény jellege
12.5.3. A bizottságok szerepe a parlamenti ellenőrzésben 305 14.2. A köztársasági elnök hatásköre
12.6. A parlament egyéb feladat- és hatáskörei 306 14.3. Az államfő jogállása, a tisztség keletkezése és megszűnése
12.7. Az Országgyűlés szervezete és megalakulása 308 14.4. Az államfő felelőssége
12.7.1. Az Országgyűlés alakuló ülése 308 Jegyzetek
12.7.2. Az Országgyűlés tisztségviselői 309
12.7.3. A Házbizottság 310
12.7.4. Az Országgyűlés bizottsági rendszere 311 15. A KORMÁNY
12.7.5. A frakciók 312 Sári János
12.7.6. A parlamenti apparátus 313
12.8. Az Országgyűlés működési rendje 314 15.1. A kormányzás fogalma, a Kormány szerepköre
12.8.1. Az Országgyűlés meghízatási ideje, ülésszakai és ülései 314 15.2. Az Országgyűlés és a Kormány viszonya, a Kormány legitimitása
12.8.2. Az Országgyűlés tanácskozási rendje 315 15.3. A Kormány működése
12.9. A képviselők jogállása 317 15.3.1. A Kormány ügyrendje
12.9.1. A mandátum jellege 317 15.3.2. A Kormány ülése
12.9.2. A mandátum keletkezése és megszűnése 318 15.3.3. A Kormány munkáját segítő szervek
12.9.3. Az összeférhetetlenség 319 15.3.4. A Miniszterelnöki Hivatal
12.9.4. A képviselői munka biztosítékai: a mentelmi jog 15.3.5. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
és az anyagi juttatási rendszer 320 15.4. A miniszterelnök
Jegyzetek 321 15.5. A miniszter, a minisztérium, az államtitkár
15.6. A miniszteri és az államtitkári felelősség
15.7. A kormány és a közigazgatás. Az alkotmányjogi megítélés alapjai
13. A KÖZPÉNZÜGYEK. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. Jegyzetek
A MAGYAR NEMZETI BANK
Papp Imre 16. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
13.1. A közpénzügyek alkotmányi szabályozása 327 Kukorelli István — Papp Imre — Takács Imre
13.1.1. Az államháztartás, a közvagyon 328
13.1.2. A költségvetési jog 329 16.1. Az alkotmánybíráskodás fogalma
13.1.3. Költségvetési hatáskörmegosztás 331 16.2. Az alkotmánybíráskodás kialakulása
13.1.4. A rendhagyó költségvetési eljárás 332 16.3. Az európai alkotmánybíráskodás.
13.1.5. A zárszámadás 333 16.4. Az alkotmánybírósági hatáskörök és eljárások főbb típusai


16.5. A magyar Alkotmánybíróság létrejötte 387 18. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER
16.6. A magyar alkotmánybírósági modell jellemzői 389 Kukorelli István — Takács Imre
16.6.1. A szabályozási koncepció lényege 389
16.6.2. Az Alkotmánybíróság függetlensége 390 18.1. Az önkormányzat általános fogalma
16.6.3. Az Alkotmánybíróság jellege 391 18.2. A települési és a területi önkormányzat eszméje és főbb modelljei
16.7. Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei 392 18.3. A magyar önkormányzatok történelmi típusai
16.7.1. Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll) 392 18.4. A magyar önkormányzati rendszer létrejötte és sajátosságai
16.7.2. Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll) 393 18.5. Az önkormányzás fogalma, az önkormányzatok szervezeti,
16.7.3. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata 396 hatásköri és gazdasági önállósága
16.7.4. Az alkotmányjogi panasz 396 18.6. A helyi önkormányzatok alkotmányos alapjogai
16.7.5. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség 399 18.7. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre
16.7.6. A hatásköri összeütközés (hatásköri vita) 400 18.8. Az önkormányzatok belső szervezeti felépítése
16.7.7. Az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése (alkotmányértelmezés) 401 18.9. Az állami területi beosztás, az önkormányzatok típusai
16.7.8. Egyéb hatáskörök 401 18.9.1. A község
16.8. Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása 404 18.9.2. A város
16.8.1. Az Alkotmánybíróság szervezete és működése 404 18.9.3. A megye
16.8.2. Az Alkotmánybíróság eljárása 405 Jegyzetek
Jegyzetek 406
19. A BÍRÓSÁG
17. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA Fürész Klára
Fürész Klára 19.1. A bírói igazságszolgáltatás fogalma
19.1.1. Az igazságszolgáltatási tevékenység tartalma
17.1. Az országgyűlési biztos megjelenése a magyar közjogban 411 19.1.2. Az igazságszolgáltatási tevékenység fajtái
17.1.1. Az intézmény története 411 19.1.3. Az igazságszolgáltatás szervezeti meghatározottsága
17.1.2. Az országgyűlési biztos az alkotmányban 412 19.1.4. Az igazságszolgáltatás tágabb értelemben
17.1.3. Az országgyűlési biztosok működésének törvényi szabályozása 412 19.1.5. Az igazságszolgáltatáS szabályozásának jogszabályi háttere
17.2. Az országgyűlési biztos jogállása 413 19.2. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei
17.2.1. Az országgyűlési biztos személyes felelőssége és függetlensége 413 19.2.1. Az alapelvek funkciója
17.2.2. Az országgyűlési biztos hivatali felelőssége és függetlensége 415 19.2.2. A bírói függetlenség elve
17.3. Az országgyűlési biztos feladatai és hatásköre 416 19.2.3. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve
17.3.1. Az országgyűlési biztos feladat- és hatáskörének tárgyi hatálya 416 19.2.4. Az igazságszolgáltatás egységének elve
17.3.2. Az országgyűlési biztos feladat- és hatáskörének szervi hatálya 417 19.2.5. A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve
17.3.3. A különbiztosok feladat- és hatásköre 418 19.2.6. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve
17.4. Az országgyűlési biztos eljárása 418 19.2.7. Az anyanyelv használatának elve
17.4.1. A vizsgálati eljárás megindítása 419 19.2.8. Az ártatlanság vélelmének elve
17.4.2. Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálat eszközei és módszerei 419 19.2.9. A védelem joga és az ügyvédség
17.4.3. Az országgyűlési biztos intézkedései 420 19.2.10. A jogorvoslati jogosultság elve
17.5. Az országgyűlési biztos intézményesülése a magyar közjogban 421 19.2.11. A tisztességes eljárás elve
Jegyzetek 422 19.3. A bíróságok szervezete és hatásköre
19.3.1. A bírósági szervezet sajátosságai
19.3.2. A helyi bíróság
19.3.3. A megyei bíróság
19.3.4. Az ítélőtábla
19.3.5. A Legfelsőbb Bíróság


I4 TARTALOM

19.4. A bíróságok igazgatása
19.4.1. A bíróságok igazgatásának általános kérdései
19.4.2. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács
19.4.3. A bíróSági vezetők
19.4.4. A bírói testületek
19.4.5. A bírósági dolgozók
Jegyzetek

20. AZ ÜGYÉSZSÉG
Fürész Klára

20.1. Az ügyészség alkotmányjogi megközelítése
20.1.1. Az ügyészi funkció és az ügyészi szervezet történeti modelljei
20.1.2. Az ügyészi funkció és szervezet Magyarországon
20.1.3. Jogszabályi háttér
20.2. Az ügyészég funkciói
20.2.1. A nyomozás törvényessége feletti felügyelet
20.2.2. A büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete
20.2.3. Az ügyész részvétele a bírósági eljárásokban
20.2.4. Az ügyészi törvényességi felügyelet
20.3. Az ügyészség szervezete
20.3.1. Az ügyészség alkotmányos függetlensége
20.3.2. Az ügyészi szervezet felépítése
20.3.3. A katonai ügyészség
20.3.4. Az ügyészségi szolgálati viszony
Jegyzetek

FÜGGELÉK
Az alkotmánytan válogatott bibliográfiája
1949. évi XX. törvény. A Magyar Köztársaság alkotmánya


Kukorelli István

1952 -
Kukorelli István (Tét, 1952. július 6.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, az MTA doktora. Kutatási területe az alkotmányos alapjogok és az ellenzék jogai az Országgyűlésben. 1997 és 1999 között az Országos Választási Bizottság elnöke, 1999 és 2008 között az Alkotmánybíróság tagja.

Kukorelli István  további könyvei

Alkotmánytan - Kukorelli István - Régikönyvek
20%
1 000 Ft 800 Ft (20%)
Antikvár könyv
Váltóállítók között (dedikált) - Kukorelli István, Kővári Orsolya - Régikönyvek
40%
3 000 Ft 1 800 Ft (40%)
Antikvár könyv
Alkotmányjog - Kukorelli István - Régikönyvek
40%
2 000 Ft 1 200 Ft (40%)
Antikvár könyv
Alkotmánytan - Kukorelli István - Régikönyvek
40%
1 000 Ft 600 Ft (40%)
Antikvár könyv

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...