Alkotmánytan I.

Name: Alkotmánytan I.
Price: 500.00 HUF
Availability: InStock
Author: Kukorelli István
ISBN: 9633898048

Alapfogalmak, alkotmányos intézmények

Kukorelli István - Alkotmánytan I., Budapest 2005 antikvár könyv

(0 vélemény)

A mű további kiadásai

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2007

Előjegyezhető

84%

45 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2002

ANTIKVÁR

1 300 Ft

909 Ft

40%

Akár 292 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2003

ANTIKVÁR

4 380 Ft-tól

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2007

Előjegyezhető

30%

45 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2002

ANTIKVÁR

1 300 Ft

909 Ft

A mű további kiadásai

40%

Akár 292 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2003

ANTIKVÁR

4 380 Ft-tól

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2007

Előjegyezhető

30%

45 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2002

ANTIKVÁR

1 300 Ft

909 Ft

40%

Akár 292 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2003

ANTIKVÁR

4 380 Ft-tól

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2007

Előjegyezhető

30%

45 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2002

ANTIKVÁR

1 300 Ft

909 Ft

40%

Akár 292 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2003

ANTIKVÁR

4 380 Ft-tól

Antikvár könyv

500 Ft

3 100 Ft

40%

Állapot

Készleten

Közepes

Központi raktár

Kedvezményes

Könyvtest félrenyomódott. Táblák sarkai kopottak. Lapélek foltosak, elszíneződtek. Számos oldalán ceruzás aláhúzások, jegyzetek. Tartalomjegyzékben tollas jelölések.

Állapot fotók

hűségpont

Hogy működik az alku?

A mű további kiadásai

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2007

Előjegyezhető

30%

45 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2002

ANTIKVÁR

1 300 Ft

909 Ft

40%

Akár 292 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2003

ANTIKVÁR

4 380 Ft-tól

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2007

Előjegyezhető

30%

45 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2002

ANTIKVÁR

1 300 Ft

909 Ft

A mű további kiadásai

40%

Akár 292 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2003

ANTIKVÁR

4 380 Ft-tól

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2007

Előjegyezhető

30%

45 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2002

ANTIKVÁR

1 300 Ft

909 Ft

40%

Akár 292 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2003

ANTIKVÁR

4 380 Ft-tól

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2007

Előjegyezhető

30%

45 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2002

ANTIKVÁR

1 300 Ft

909 Ft

40%

Akár 292 hűségpont

Alkotmánytan I.

Kukorelli István

Kiadás éve: 2003

ANTIKVÁR

4 380 Ft-tól

Bővebb leírás

ISBN:	9633898048
Sorozatcím:	Osiris tankönyvek
Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás éve:	2005
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Dürer Nyomda Kft.
Kötés típusa:	kemény papír
Terjedelem:	575
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Tankönyvek / Egyetemi, Főiskolai / Társadalomtudomány / Államtan / Jog, Törvény / Általános

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

ELŐSZÓ

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS AZ ALKOTMÁNYOSSÁG FOGALMA 
Takács Imre

1.1. Az alkotmány fogalma szűkebb és tágabb értelemben
1.2. Az alkotmányfogalom történelmi kialakulása
  1.2.1. Az első polgári alkotmányok 
  1.2.2. Az angol történeti alkotmány 
  1.2.3. Az amerikai kartális alkotmány 
  1.2.4. A francia alkotmányok
  1.2.5. A szociális jogállamok alkotmányai
  1.2.6. A demokratikus alkotmány tartalmi összetevői
1.3. Az alkotmányosság követelményei
  1.3.1. A népszuverenitás elve és a népképviselet
  1.3.2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve 
  1.3.3. A törvények uralma, a jogállam megvalósítása
  1.3.4. Az egyenjogúság elve
  1.3.5. Az emberi jogok deklarálása
1.4. Az európai alkotmányfejlődés mai irányai
1.5. Az alkotmányjog fogalma, helye a jogrendszerben
Jegyzetek

2. A HATALOMMEGOSZTÁS ÉS A TÁRSADALMI-TÖBBSÉGI ELV 
Sári János

2.1. Elméleti és történeti dimenziók 
2.2. A kontraszt: a hatalom egysége
2.3. A magyar alkotmányelméleti irányok
2.4. A hatalommegosztás és a társadalmi-többségi elv mai értelme 
Jegyzetek


3. A MAGYAR ALKOTMÁNY TÖRTÉNETE.                                                5. A SZUVERENITÁS 

AZ ALKOTMÁNYOS RENDSZERVÁLTOZÁS JELLEMZŐI                                       Dezső Márta

Kukorelli István — Takács Imre
                                                                                5.1. A szuverenitás fogalma, a szuverenitáselméletek
3.1. A nemesi alkotmány                                        53                  5.1 .1 . A szuverenitás fogalma

3.2. A polgári alkotmány                                       55                  5.1.2. A szuverenitáselméletek változása

3.3. A közjogi provizórium                                     57               5.2. A politikai képviselet és a törvényhozó hatalom korlátozása
3.4. Az 1946. évi törvény — az ideiglenes alkotmány            57                  5.2.1. A kétkamarás parlamentek

3.5. Az 1949. évi XX. törvény és módosításai                   59                  5.2.2. A második kamarák történelmi szerepe
3.6. Az alkotmányos „átmenet" kezdete                          60                  5.2.3. A második kamarák típusai
3.7. A Nemzeti Kerekasztal, az 1989. évi XXXI. törvény         63                  5.2.4. A kétkamarás parlament perspektívája

3.8. Az 1990. évi XL. törvény                                  65               5.3. Az unitárius és a föderális állam
3.9. Az alkotmánymódosítások, az „új" alkotmány ügye           67               5.4. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
3.10. A magyar „alkotmányos forradalom" jellemzői              70               5.5. Az államterület

Jegyzetek                                                      72               5.6. Az állam felségjelvényei

                                                                                Jegyzetek

4. A JOGFORRÁSOK                                                                6. NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 
Sári János                                                                      Dezső Márta
                                                          /

4.1. A jogforrás fogalma                                       77               6.1. A közvetlen demokrácia intézményei 
4.2. A magyar jogforrások rendszere                            78 
                                                                                6.2. A referendum szabályozása és típusai
4.3. A jogszabályok                                            80                  6.2.1. Az alkotmány által előírt népszavazás
   4.3.1. Az alkotmány                                         80                  6.2.2. A kormányzat által kezdeményezett népszavazás
   4.3.2. A törvény                                            83                  6.2.3. A népi (választópolgári) kezdeményezésre indult népszavazás 
   4.3.3. A rendelet                                           87               6.3. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés
   4.3.4. Az önkormányzati rendelet                            91                  6.3.1. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés szabályozása 
4.4. A nemzetközi szerződések                                  93                  6.3.2. Országos népszavazások és sikertelen kezdeményezések
4.5. Az Alkotmánybíróság határozatai                           97               6.4. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés 
4.6. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei                   97               Jegyzetek
4.7. A szokásjogi jogalkotás, a bíró alkotta jog               100
4.8. A jogszabályok érvényessége és hatálya                    101 
   4.8.1. Az érvényesség                                       101              7. A VÁLASZTÁSI RENDSZER 
   4.8.2. A hatályosság                                        103              Dezső Márta

4.9. A jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása 107
4.10. A jogforrási rendszer koherenciája                       108              7.1. A választójog fogalma

4.11. Jogforrások — túl a jogi norma határán                   110              7.2. A választási alapelvek
     4.11.1. Felfogások a jogról és történelmi változásaik     110                 7.2.1. A választójog általánossága

     4.11.2. Elméleti források                                 112                 7.2.2. A választójog egyenlősége

Jegyzetek                                                      115                 7.2.3. A szavazás közvetlensége
                                                                                   7.2.4. A szavazás titkossága

                                                                                7.3. A választási rendszer
                                                                                   7.3.1. A választási rendszer normativitása
                                                                                   7.3.2. A választási rendszer meghatározó elemei 

                                                                                   7.3.3. A választási rendszerek típusai


7.4. A magyar választási rendszer fejlődése és a hatályos választójog 184                 9. A KÜLFÖLDIEK 
    7.4.1. lntézménytörténeti áttekintés                              184                 Papp Imre
    7.4.2. A választójog forrásai                                     186
    7.4.3. Az európai parlamenti választások perspektívája            I 87                9.1. A hontalanok
7.5. A választójogosultság                                            188                 9.2. A menedékjog, a menekültek és a menedékesek 
7.6. A parlamenti választókerületi rendszerek                         191                 9.3. A visszaküldés tilalma (a non-refoulement elve) 
    7.6.1. Az egymandátumos egyéni választókerületek                  192                 9.4. A külföldiek beutazása, tartózkodása
    7.6.2. A többmandátumos területi választókerületek                193                 9.5. A tartózkodásra jogosultak köre
    7.6.3. Az országos listák és a választási küszöb                  194                    9.5.1. A vízummal vagy vízummentesen Magyarországon tartózkodók
7.7. Az önkormányzati választókerületí rendszerek                     196                    9.5.2. A tartózkodási engedéllyel rendelkezők
    7.7.1. A kislistás rendszer                                       196                    9.5.3. A bevándorlási, illetőleg letelepedési engedéllyel rendelkezők
    7.7.2. A vegyes választási rendszer                               197                 9.6. A külföldiek jogállása
    7.7.3. A fővárosi és a megyei közgyűlési választások              199                 9.7. A határon túli magyarok különleges helyzete 
    7.7.4. A polgármester, főpolgármester választása                  199                 Jegyzetek
    7.7.5. A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok választása  200
7.8. A választási eljárás garanciális szabályai                       200 
Jegyzetek                                                             203                 10. KORMÁNYZÁS — KORMÁNYZATI RENDSZEREK — KORMÁNYFORMÁK 
                                                                                          Sári János

8. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÉS A STÁTUSJUDOK                                                     10.1. A kormányforma fogalma
Fü rész Klára                                                                             10.2. Az alkotmányos monarchia
                                                                                          10.3. A parlamentarizmus
8.1. Az állampolgárság általános kérdései                             209                 10.4. A prezidenciális kormányzati rendszer 
    8.1.1. Az állampolgárság fogalma                                  209                 10.5. A fél prezidenci ál is parlamentarizmus 
    8.1.2. Az állampolgárság tudományelméleti megközelítése           213                 10.6. A kollegiális kormányforma
    8.1.3. A magyar állampolgárság szabályozásának története          214                 10.7. A szocialista kormányzati rendszerek 
    8.1.4. Az állampolgárság szabályozásának alapelvei                217                 Jegyzetek
8.2. A magyar állapolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése    222
    8.2.1. Az alkalmazandó jog az állampolgársági jogban              222
    8.2.2. A magyar állampolgárság keletkezése                        223                 11. MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI RENDSZEREI 
    8.2.3. A magyar állampolgárság megszerzése                        224                 Sári János
    8.2.4. A magyar állampolgárság megszűnése                         226 
8.3. A kettős (vagy többes) állampolgárság                            228                 11.1. A kormányzás és a királyi hatalom
    8.3.1. A kettős (vagy többes) állampolgárság keletkezése          228                 11.2. Az alkotmányos monarchia
    8.3.2. A kettős (vagy többes) állampolgárság kiküszöbölése        229                 11.3. A parlamentarizmus kezdetei
8.4. A státusjogok                                                    231                 11.4. A kiegyezés kettős kormányzati rendszere
    8.4.1. A státusjogok az alapjogok rendszerében                    231                 11.5. Magyarország és Horvátország
    8.4.2. A magyar állampolgár státusjogai                           232                 11.6. Népköztársaság és Tanácsköztársaság
    8.4.3. Az EU-polgár státusa                                       237                 11.7. Kormányzati rendszer a két világháború között
Jegyzetek                                                             239                 11.8. A provizórikus kormányzati rendszer alakulásának két tendenciája 
                                                                                          11.9. Új szuverenitás, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Főtanács 
                                                                                          11.10. A parlamentáris köztársaság
                                                                                          11.11. Az 1949. évi szocialista alkotmány kormányzati rendszere, a népköztársaság 
                                                                                          11.12. Az 1989-1990-es alkotmányos rendszerváltozás, a „harmadik" köztársaság 
                                                                                          Jegyzetek


12. AZ ORSZÁGGYŰLÉS                                                                               13.2. Az Állami Számvevőszék
Kukorelli István                                                                                       13.2.1. A számvevőszék szervezete és függetlensége
                                                                                                       13.2.2. A számvevőszék hatásköre 
12.1. Magyar közjogtörténeti támpontok                                       289                       13.2.3. A számvevőszéki vizsgálat
12.2. A parlamenti jog fogalma                                               291                  13.3. A Magyar Nemzeti Bank
12.3. A parlament hatáskörének közjogi korlátai                              292                       13.3.1. A jegybank szervezete
12.4. A parlament fő funkciói, a törvényalkotás                              295                       13.3.2. A jegybanki függetlenség hatásköri és szervezeti értelemben
     12.4.1. A törvénykezdeményezés joga                                     297                  Jegyzetek
     12.4.2. A bizottságok szerepe a törvényalkotásban                       298
     12.4.3. A képviselők módosító javaslatai                                299
     12.4.4. A törvényjavaslatok vitája a parlamenti plénumon                300                  14. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
12.5. A parlamenti ellenőrzés                                                301                  Sári János
     12.5.1. A beszámoló, a jelentéstétel, a tájékoztató és a politikai vita 302
     12.5.2. Az interpelláció és a kérdés                                    303                  1 4. I . Az intézmény jellege
     12.5.3. A bizottságok szerepe a parlamenti ellenőrzésben                305                  14.2. A köztársasági elnök hatásköre
12.6. A parlament egyéb feladat- és hatáskörei                               306                  14.3. Az államfő jogállása, a tisztség keletkezése és megszűnése
12.7. Az Országgyűlés szervezete és megalakulása                             308                  14.4. Az államfő felelőssége
     12.7.1. Az Országgyűlés alakuló ülése                                   308                  Jegyzetek
     12.7.2. Az Országgyűlés tisztségviselői                                 309
     12.7.3. A Házbizottság                                                  310
     12.7.4. Az Országgyűlés bizottsági rendszere                            311                  15. A KORMÁNY
     12.7.5. A frakciók                                                      312                  Sári János
     12.7.6. A parlamenti apparátus                                          313
12.8. Az Országgyűlés működési rendje                                        314                  15.1. A kormányzás fogalma, a Kormány szerepköre
     12.8.1. Az Országgyűlés meghízatási ideje, ülésszakai és ülései         314                  15.2. Az Országgyűlés és a Kormány viszonya, a Kormány legitimitása
     12.8.2. Az Országgyűlés tanácskozási rendje                             315                  15.3. A Kormány működése
12.9. A képviselők jogállása                                                 317                       15.3.1. A Kormány ügyrendje
     12.9.1. A mandátum jellege                                              317                       15.3.2. A Kormány ülése
     12.9.2. A mandátum keletkezése és megszűnése                            318                       15.3.3. A Kormány munkáját segítő szervek
     12.9.3. Az összeférhetetlenség                                          319                       15.3.4. A Miniszterelnöki Hivatal
     12.9.4. A képviselői munka biztosítékai: a mentelmi jog                                           15.3.5. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
            és az anyagi juttatási rendszer                                  320                  15.4. A miniszterelnök
Jegyzetek                                                                    321                  15.5. A miniszter, a minisztérium, az államtitkár
                                                                                                  15.6. A miniszteri és az államtitkári felelősség
                                                                                                  15.7. A kormány és a közigazgatás. Az alkotmányjogi megítélés alapjai 
13. A KÖZPÉNZÜGYEK. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.                                                       Jegyzetek
A MAGYAR NEMZETI BANK
Papp Imre                                                                                         16. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
13.1. A közpénzügyek alkotmányi szabályozása                                 327                  Kukorelli István — Papp Imre — Takács Imre
     13.1.1. Az államháztartás, a közvagyon                                  328
     13.1.2. A költségvetési jog                                             329                  16.1. Az alkotmánybíráskodás fogalma
     13.1.3. Költségvetési hatáskörmegosztás                                 331                  16.2. Az alkotmánybíráskodás kialakulása
     13.1.4. A rendhagyó költségvetési eljárás                               332                  16.3. Az európai alkotmánybíráskodás.
     13.1.5. A zárszámadás                                                   333                  16.4. Az alkotmánybírósági hatáskörök és eljárások főbb típusai


16.5. A magyar Alkotmánybíróság létrejötte                                   387                   18. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER 
16.6. A magyar alkotmánybírósági modell jellemzői                            389                   Kukorelli István — Takács Imre
     16.6.1. A szabályozási koncepció lényege                                389
     16.6.2. Az Alkotmánybíróság függetlensége                               390                   18.1. Az önkormányzat általános fogalma
     16.6.3. Az Alkotmánybíróság jellege                                     391                   18.2. A települési és a területi önkormányzat eszméje és főbb modelljei 
16.7. Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei                             392                   18.3. A magyar önkormányzatok történelmi típusai
     16.7.1. Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll) 392               18.4. A magyar önkormányzati rendszer létrejötte és sajátosságai 
     16.7.2. Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll) 393               18.5. Az önkormányzás fogalma, az önkormányzatok szervezeti, 
     16.7.3. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata                     396                       hatásköri és gazdasági önállósága
     16.7.4. Az alkotmányjogi panasz                                         396                   18.6. A helyi önkormányzatok alkotmányos alapjogai
     16.7.5. A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség                399                   18.7. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre
     16.7.6. A hatásköri összeütközés (hatásköri vita)                       400                   18.8. Az önkormányzatok belső szervezeti felépítése
     16.7.7. Az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése (alkotmányértelmezés) 401                   18.9. Az állami területi beosztás, az önkormányzatok típusai 
     16.7.8. Egyéb hatáskörök                                                401                       18.9.1. A község
16.8. Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása                               404                       18.9.2. A város
     16.8.1. Az Alkotmánybíróság szervezete és működése                      404                       18.9.3. A megye
     16.8.2. Az Alkotmánybíróság eljárása                                    405                   Jegyzetek
Jegyzetek                                                                    406
                                                                                                   19. A BÍRÓSÁG 
17. AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA                                                    Fürész Klára
Fürész Klára                                                                                       19.1. A bírói igazságszolgáltatás fogalma
                                                                                                       19.1.1. Az igazságszolgáltatási tevékenység tartalma
17.1. Az országgyűlési biztos megjelenése a magyar közjogban                 411                       19.1.2. Az igazságszolgáltatási tevékenység fajtái
     17.1.1. Az intézmény története                                          411                       19.1.3. Az igazságszolgáltatás szervezeti meghatározottsága 
     17.1.2. Az országgyűlési biztos az alkotmányban                         412                       19.1.4. Az igazságszolgáltatás tágabb értelemben
     17.1.3. Az országgyűlési biztosok működésének törvényi szabályozása     412                       19.1.5. Az igazságszolgáltatáS szabályozásának jogszabályi háttere
17.2. Az országgyűlési biztos jogállása                                      413                   19.2. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei 
     17.2.1. Az országgyűlési biztos személyes felelőssége és függetlensége  413                       19.2.1. Az alapelvek funkciója
     17.2.2. Az országgyűlési biztos hivatali felelőssége és függetlensége   415                       19.2.2. A bírói függetlenség elve
17.3. Az országgyűlési biztos feladatai és hatásköre                         416                       19.2.3. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve
     17.3.1. Az országgyűlési biztos feladat- és hatáskörének tárgyi hatálya 416                       19.2.4. Az igazságszolgáltatás egységének elve
     17.3.2. Az országgyűlési biztos feladat- és hatáskörének szervi hatálya 417                       19.2.5. A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve
     17.3.3. A különbiztosok feladat- és hatásköre                           418                       19.2.6. A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve
17.4. Az országgyűlési biztos eljárása                                       418                       19.2.7. Az anyanyelv használatának elve 
     17.4.1. A vizsgálati eljárás megindítása                                419                       19.2.8. Az ártatlanság vélelmének elve 
     17.4.2. Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálat eszközei és módszerei 419                 19.2.9. A védelem joga és az ügyvédség 
     17.4.3. Az országgyűlési biztos intézkedései                            420                       19.2.10. A jogorvoslati jogosultság elve 
17.5. Az országgyűlési biztos intézményesülése a magyar közjogban            421                       19.2.11. A tisztességes eljárás elve
Jegyzetek                                                                    422                   19.3. A bíróságok szervezete és hatásköre 
                                                                                                       19.3.1. A bírósági szervezet sajátosságai 
                                                                                                       19.3.2. A helyi bíróság
                                                                                                       19.3.3. A megyei bíróság
                                                                                                       19.3.4. Az ítélőtábla
                                                                                                       19.3.5. A Legfelsőbb Bíróság


I4 TARTALOM

19.4. A bíróságok igazgatása
  19.4.1. A bíróságok igazgatásának általános kérdései 
  19.4.2. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 
  19.4.3. A bíróSági vezetők
  19.4.4. A bírói testületek
  19.4.5. A bírósági dolgozók
Jegyzetek

20. AZ ÜGYÉSZSÉG 
Fürész Klára

20.1. Az ügyészség alkotmányjogi megközelítése
  20.1.1. Az ügyészi funkció és az ügyészi szervezet történeti modelljei 
  20.1.2. Az ügyészi funkció és szervezet Magyarországon
  20.1.3. Jogszabályi háttér
20.2. Az ügyészég funkciói
  20.2.1. A nyomozás törvényessége feletti felügyelet
  20.2.2. A büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete
  20.2.3. Az ügyész részvétele a bírósági eljárásokban 
  20.2.4. Az ügyészi törvényességi felügyelet
20.3. Az ügyészség szervezete
  20.3.1. Az ügyészség alkotmányos függetlensége 
  20.3.2. Az ügyészi szervezet felépítése
  20.3.3. A katonai ügyészség
  20.3.4. Az ügyészségi szolgálati viszony 
Jegyzetek

FÜGGELÉK
Az alkotmánytan válogatott bibliográfiája
1949. évi XX. törvény. A Magyar Köztársaság alkotmánya

Alkotmánytan I.

Alapfogalmak, alkotmányos intézmények

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

500 Ft

3 100 Ft

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bővebb leírás

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Kukorelli István

Kukorelli István további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

Alkotmánytan I.

Alkotmánytan I.

Alapfogalmak, alkotmányos intézmények

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

500 Ft

3 100 Ft

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bővebb leírás

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Kukorelli István

Kukorelli István további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

3 100 Ft

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.