Autóval Szudánba

Almásy László. Autóval Szudánba. Első autó-utazás a Nílus mentén. Vadászatok Angol-egyiptomi Szudánban. Cholnoky Jenő előszavával. 83 képpel. Budapest, [1929?]. Lampel R. – Wodianer F. és Fiai (Franklin ny.) 1 t. + 240 p. + 28 t. (kétoldalas táblákon fekete-fehér fotóanyag) + 1 térkép. [Második kiadás?] Az Almásy László és Esterházy Antal közös afrikai felfedező- és vadászútjáról szóló beszámoló először 1929-ban jelent meg, ezt a kiadást két éven belül két kiadás követte. Az egyes kiadások közti különbség a táblák számában, az illusztrációs anyagban, a térkép meglétében vagy nem létében körvonalazható. A legritkább, 1929. évi első kiadás – 83 fényképpel és 1 kihajtható térképpel rendelkezik, és egyedi jellegzetessége a csak az első kiadásra jellemző elírás: a gerincen és az első kötéstáblán elhelyezett címfelirat, mely „Autóval Szudánban” címmel nevezi meg a munkát, a címlapon található, hivatalos „Autóval Szudánba” megnevezés helyett. A kötet szerzője, Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede (Borostyánkő, 1895. augusztus 22. – Salzburg, 1951. március 22.) utazó, Afrika-kutató, felfedező, pilóta, autóversenyző, üzletember, a Magyar Cserkészszövetség nemzetközi biztosa, a 4. Cserkész Világdzsembori megszervezője, az elűzött IV. Károly magyar király visszatérési kísérletének aktív résztvevője. 1926-ban indult egy Steyr autóval Alexandriából, és a Nílus mentén egészen Kartúmig jutottak, majd átkeltek a Libiai- és a Núbiai-sivatagon. Első jelentős, világhírű felfedezése a Zarzura oázis megtalálása volt. 1940-ben a németek olyan segítséget akartak, aki jól ismeri a sivatagot. Almásyt találták a legmegfelelőbb embernek. Almásy tartalékos tisztként a Rommel által vezetett Afrikakorpshoz került, ahol elismert mélységi felderítőként szolgált. Az ő nevéhez fűződik a sikeres Salaam Hadművelet", amiért Vaskeresztet kapott. A háború után letartóztatták, háborús és népellenes bűncselekményekkel vádolták, megkínozták és bebörtönözték. 1947-ben menekült el az országból. Ausztriában azonban súlyosan megbetegedett. Halálos ágyán értesült arról, hogy kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójává. A híres magyar sivatagkutató és felfedező ebben a könyvében a líbiai sivatagban tett utazását és kutatásait tette közzé olvasmányos, izgalmas, kalandos stílusban a tőle megszokott adatokban gazdag földrajzi pontossággal és precizitással. (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára.) Festett, díszesen, dúsan aranyozott kiadói egészvászon sorozatkötésben.

Mutass kevesebbet