Az antikrisztus és szolgája

Erdődy ​János történelmi regénye megbízható, gazdag ismereteket közvetít az úgynevezett sötét középkorról. A német-római császárság és a pápaság 12-13. századi, állandó összeütközéseinek, kölcsönös cselszövéseinek, messze hangzó háborúinak rejtett és nyílt indítékait fedi fel. Az egykorú vagy régebbi krónikákból, pápai bullákból, zsinati jegyzőkönyvekből, császári törvényekből vett részletek szervesen illeszkednek a regény egész cselekményébe. A sokrétű történet középpontjában II. Frigyes császár életútjának – ellentmondásos, furcsa egyéniségének, átváltozó erkölcsiségének – rajza áll. A világhírű uralkodó hatalma az egyház védőszárnyai alatt bontakozott ki, szicíliai királysága idején – mohamedán szaracénok, keresztény rómaiak, hitszegő német lovagok környezetében; később elvetette az egyház pajzsát, más szövetséget választott, a pápaság fölé nőtt, és – megmámorosodván a sikereitől – isteni jogokat tulajdonított már magának. Betelt a pohár: jellembeli gyengéi siettették hanyatlását, okozták bukását is, amikor kitudódott, hogy a keleti világgal való barátkozása és az európai eretnekek támogatása csak ravasz játszma volt….

Mutass kevesebbet