Name: Az ember a mindenségben I. (dedikált)
Author: Brandenstein Béla

Antikvár könyv

Jelenleg nincs elérhető antikvár példányunk ebből a könyvből.
Ha előjegyzi, azonnal értesítjük, amint újra kapható lesz.

Van eladó példánya? Nálunk egyszerűen értékesítheti online, akár egyetlen kötetet vagy teljes könyvgyűjteményt is felvásárolunk.
Nagyobb mennyiség esetén szakértő kollégánk díjmentesen házhoz megy.

Báró Brandenstein Béla: Az ember a mindenségben. Első kötet. I. Az emberi test. - II. Az emberi kultúra. Budapest, 1936. Magyar Tudományos Akadémia. XXVII + [1] + 692 p. Zsirai Miklósnak dedikált példány! Báró Brandenstein Béla (Budapest, 1901. március 17. – Saarbrücken, 1989. augusztus 24.) a 20. század egyik legjelentősebb magyar filozófusa, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Munkássága a keresztény szellemiségű, metafizikai alapú bölcselet köré épült, amellyel iskolát teremtett a két világháború közötti Magyarországon. 1928-tól a budapesti egyetemen magántanár, majd 1934 és 1944 között a bölcselet nyilvános rendes tanára. Magyar Filozófiai Társaság: Éveken át töltötte be a társaság elnöki tisztségét. Emigráció: 1944-ben Németországba távozott. 1946-tól haláláig a Saar-vidéki Egyetem (Saarbrücken) professzoraként oktatott és publikált. Filozófiájának központi eleme a kritikai ontológia és a metafizika megújítása volt. Rendszerét Isten-központúság, a keresztény értékrend és az emberi szellem méltóságának védelme jellemezte. Élesen bírálta a kor divatos materialista, pozitivista és ateista irányzatait. Zsirai Miklós (1892. október 10. – 1955. szeptember 9.) Kossuth-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a hazai finnugor nyelvtudomány egyik legkiemelkedőbb alakja. Az első világháború alatt az orosz fronton harcolt, majd évekre orosz hadifogságba esett. Ez az időszak meghatározó volt számára, ugyanis a fogságban közvetlen kapcsolatba került különböző finnugor nyelvű népekkel (például a hantikkal és manzsikkal). Báró Brandenstein Béla 1936-ban megjelent, Az ember a mindenségben című művének első kötete az emberi lét anyagi, biológiai alapjait (az emberi testet) és az ember által létrehozott objektív szellemi világot (az emberi kultúrát) tárgyalja, megalapozva ezzel a szerző keresztény-konzervatív szellemű bölcseleti antropológiáját. Brandenstein abból indul ki, hogy az ember nem az első lény a világon, de önmagához ő van legközelebb. A vizsgálatot a legalsóbb, anyagi szinten kell kezdeni. A kultúra az ember egyedi, transzcendens irányultságának lenyomata. Széles körű áttekintést nyújt a társadalom tartópilléreiről. Külön fejezetekben elemzi a családot, a tömeget, a nemzetet, a gazdaságot és az erkölcsöt. A vallás kérdéskörét is itt, az erkölcs címszava alatt kezdi el kibontani. A magyar bölcseleti antropológia csúcsteljesítménye: A két világháború közötti magyar filozófia egyik legmonumentálisabb, rendszerező igényű vállalkozása. Brandenstein egy olyan átfogó világképet alkotott, amely hatékonyan vette fel a harcot a korszak materialista, ateista és szélsőségesen kollektivista (például nemzetiszocialista vagy kommunista) áramlataival szemben. A kötet és a teljes mű világossá teszi, hogy Brandenstein elméletileg és etikailag is határozottan elhatárolódott az antihumanista, emberellenes eszméktől, hangsúlyozva az ember méltóságát és transzcendens célját. Egyedülálló módon kapcsolta össze a természettudományos megfigyeléseket (biológia, anatómia) a társadalomtudományokkal és a metafizikával, egyetlen koherens rendszerbe foglalva az ember helyét a kozmoszban. Vászonkötés.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás éve:	1936
Kiadás helye:	Budapest
Kötés típusa:	egészvászon
Terjedelem:	692
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 12.00 cm, Magasság: 18.00 cm
Kategória:	Dedikált, Aláírt Könyvek / Antik Könyvek / Xx. Század / Töredékkötetek, Félkötetek / Filozófia / Pszichológia / Történelem / Társadalomelmélet / Társadalomtudomány / Művelődéstörténet / Kultúrtörténet / Történelem / Természettudomány / Általános Természettudomány / Társadalomtudomány / Antropológia

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

I. KÖTET	
Az emberi test	
A tapasztalati adottságok és fő magyarázó elveik	
Az emberi test nagyszerűsége	3
Az emberi test gyengesége és állati természete	3
Az ember helye az állatrendszertanban	4
A biológiai fejlődéselmélet kialakulása és tanítása; Lamarck és Darwin	4
A fejlődések ,élet hatása az emberről való tudományos felfogásra	7
Az emberi test állati származására valló jelenségek	8
Csökevényes szervek és képződmények	9
Visszaütések	10
Az embriológia tanúságai	11
Az emberi és állati vér rokonsága	13
Az őslénytan tanúságai a fajok fejlődéséről	14
Őskori emberleletek és tanulságaik az ember származása tekintetében	15
A Föld történetének korszakai és élőviláguk	18
Elméletek	
Előszó az embertani elméletek bemutatásához. Lenhossék Mihály: "Az ember helye a természetben" című könyve	25
Schwalbe	
Schwalbe Gusztáv embertani elmélete	26
Általános embertan	27
Speciális embertan. A prímások leszármazása	27
Az ember és az emberszabású majmok leszármazása	28
Az emberfaj egysége; recens embertípusok	29
A neandervölgyi ember	29
A piltdowni lelet	32
Pithekanthropus erectus	32
A heidelbergi állkapocs	33
Harmadkori ember	33
Schwalbe bírálata Klaatsch feltevéseiről	34
Schwalbe bírálata Ranke és Kollmann elméletéről	36
Schwalbe emberszármazási elmélete	36
Kritikai megjegyzések Schwalbe elméletéhez	38
Plate, Weinert és Keith	
L. Plate, Hans Weinert és A. Keith embertani elméletei	40
Klaatsch	
Klaatsch elmélete	42
Az ember ősi prímásjellege	42
Az emberi szervezet ősi vonásai: tobozmirigy; fogazat	43
Az emberi kéz és ősalakjai	44
Az emberi szem alakulása	46
Az ember és az emberszabású majmok anatómiai viszonya	46
Az emberréválás és az emberi láb kialakulása	47
Az emberek és az embermajmok elkülönülése; az ember többágú eredete	49
Az ősi emberfajok és származásuk	51
Klaatsch elméletének általános bírálata	52
Az emberfaj valószínű származása (saját elmélet); G. Elliot Smith antropológiai tanításai	52
A Klaatsch-féle polygenesis-elmélet bírálata; az emberfajták valószínű kialakulása és ennek okai	57
Az emberi láb kialakulására vonatkozó Klaatsch-féle elmélet bírálata; az ember egyenes testtartásának valószínű eredete	60
Alsberg	
Alsberg embertani elmélete; az emberelv	61
Az emberelv érvényesülésének következményei	64
Az emberelv érvényesülése és az emberréválás; ember és állat különbsége	64
Az ember és az embermajmok közös őse: a Pithekanthropogoneus	66
Az emberréválás folyamata	67
Alsberg elméletének bírálata	67
Bolk	
L. Bolk fetalizációs elmélete	70
Bolk elméletének bírálata	70
Dacqué	
A fejlődéselmélet válsága és a biológiai embertan kilengései	71
Dacqué Edgar biológiai tanítása és a típuselmélet	72
Az ember története Dacqué szerint	75
Dacqué elméletének bírálata	76
Behm	
Behm antropológiája és ennek bírálata	78
Saller	
Saller antropológiai összefoglalása	80
Az ember testi mivoltának és származásának összefoglalása	81
Az emberi kultúra	
A kultúra általában	
Az embertan kultúrbölcseleti vonatkozása és feladata	87
Az emberi kultúra általános képe	88
Az emberi és a természeti alkotások különbsége nem amazok szellemi, emezek nem-szellemi mivoltában rejlik	88
Az állatok alkotásainak nagy faji konzervativitása	89
A természeti népek kultúrájának "természetessége"	90
Az emberi kultúraalkotás nagy haladó tendenciája; az emberi és a természeti alkotások megegyezései és különbségei	90
Az emberi kultúra alkotásainak és a természet tárgyainak szellemi jelentése, értéke és kifejezése	92
A szellemi jelentés egyetemes vonásai és ezeknek kapcsolatai a történeti törvényszerűségekkel	95
Módszertani megjegyzések: Rickert történelemlogikai felfogása és az egyetemesnek a történetben való szerepe	97
A szellemi jelentés individuális vonásai és felfogásuk lehetősége az emberi egyéniség potenciális végtelensége folytán	100
A kultúra időbeli, történeti léte és a jelentésében megnyilvánuló időtlen, örök vonás; a hisztorizmus értéke és fogyatékossága	101
Történeti korok saját és egymásra vonatkozó jelentése	105
A múlandó valóság és örök értékének kapcsolata	106
A kultúra történeti alakulását meghatározó törvényszerűségek kérdése	108
A kulturális halmozódás törvénye	108
A kultúra fokozódó önállósulásának törvénye	110
A kultúra szétkülönülésének és egységesedésének törvénye	111
A kultúra szellemi jelentéstartalma és ennek gazdagodása a kultúra fejlődése folyamán	112
Az egyén, a tömeg és a társadalom szerepe a kultúra kialakulásában	113
Az emberi társadalom	
Az emberi társadalom az emberi kultúra legfőbb közvetetlen forrása	116
Az emberi lélek és az emberi társadalom mint kultúraforrások; a lélektan és a társadalomtan viszonya a kultúratudományokhoz	118
A társadalomtan kialakulása és különféle irányai	120
A társadalomtan tárgyának rendszeressége és a társadalmi élet bölcseleti alapelvei	124
A társadalmi viszonyok szelleme és ennek kapcsolata az egyén alanyi szellemével	125
A társadalmi vonatkozások és alakulatok eleven mivolta	127
O. Spann univerzalista társadalomelmélete és ennek bírálata; az egyén és a társadalmi közösség viszonya	128
A társadalmi élet természeti meghatározottsága	132
A társadalmi élet tárgyi-kulturális meghatározottsága	133
Az egyének kölcsönhatásának jelentősége a társadalmi életben	134
A valóság őshatározmányai és kapcsolatuk a valóságban	136
Az egyénfeletti társadalmi közösség-egységek	140
A társadalmi közszellem formális egyetemessége; az egyetemes emberi közszellem	144
Az egyének és a társadalmi egyetemes formák és átfogó alakulatok viszonya a társadalm életben	148
A társadalmi tényezőknek időtlen jelentése és időbelisége; sztatikus és dinamikus társadalomtudományi fogalmak	149
Az ember szociális jellege	153
Az ember társas hajlamai	154
A együttlét és egymásrakövetkezés társadalmi vonatkozásai; a vezetés	157
A közösségalkotó egyetemes formai struktúrák	162
Alapvető társadalmi alakulatok; "közösségek és társaságok"	163
Tűnékeny és tartós társadalmi alakulatok; a tömeg	167
A társadalmi alakulatok szerkezeti különbségei	172
A házasság	173
A család	176
A horda	177
A nagycsalád és a nemzetségi, valamint törzsi szervezet	177
Házassági és tulajdonjogi szabályok a törzsi, illetőleg a horda- és a falu-szervezetben	179
A társadalmi szervezetek továbbfejlődése	182
Az anyajogú szervezet	184
Az atyajogú szervezet és a totemizmus; atyajogú pásztortársadalmak	187
A társadalmi szervezetek keveredése és rendi különbségek, valamint az állami szervezet kialakulása	190
Az arktikus kultúrák társadalmi berendezései; egyes kezdetleges társadalmi berendezések kommunisztikus vonásai; W. Schmidt kultúrakörelmélete	193
Az államalakulás: a birodalmi állam	196
Az államalakulás: a városállam	200
A rendi állam	204
Az állam mivolta és imperialisztikus jellege	206
A hivatásos kereskedelem kialakulása és összeszövődése az állami imperializmussal	207
A kapitalista állam és társadalom fejlődése és vége	216
A marxi kommunista állam eszméje és a proletárforradalom	223
A jövő államának kialakulása és jellege	230
A jogállam	238
A kultúrállam	241
A vallási jellegű társadalmi szervezetek kialakulása; az egyház	243
Egyház és állam viszonya; a tökéletes szervezetű egyház monarchikus és hierarchikus jellege	246
Az emberi társadalomban kibontakozó szellemiség; a német idealizmus bölcseletének mély belátásai	253
Az állam és a szűkebb körű, speciális társadalmi közösségek viszonya	255
Visszapillantás; az ember társas mivoltának jelentősége	257
A kultúra felosztása	
Az ember és kultúrája	260
A természet és az emberi kultúra; a "természeti" és a kultúrnépek	260
Spranger kultúrafelosztása	262
A Windelband értékrendszerén alapuló kultúrafelosztás	263
A kultúra főágai	264
A gyakorlati életág negatív elkülönülése	265
Az elméleti életág jellemzése	265
A művészi életág jellemzése	265
A gyakorlati életág jellemzése	266
Az életágak összeszövődése	267
A következő vizsgálódások menete	269
A technika	
A technika meghatározása	271
A technikai alkotás eszközmivolta	271
A technikai eszköz jelentésére irányuló elméletek; a technika, mint az ember szerveinek kivetítése	271
A technika mint az emberi szervek kiszélesítése	272
A technika mint a test kikapcsolásának az eszköze	273
A technikai alkotás rendeltetése hatalmi szél szolgálata; a technikai alkotás gyakorlati célú és jelentésű eszköz	274
A gyakorlati és az alkotó tevékenység összefonódása a technikai eszközhasználatban és eszközkészítésben	275
A technika fejlődése; technika az állatvilágban	276
A technika egész körének az emberi kultúrán is túlterjedő elvi egysége	278
A tűz technikai használata és előállítása	280
Más elemi erők technikai használata	283
Az eolithek kérdése	283
A kultúrakorszakok felosztása és elnevezése a technikai eszközök fő anyaga szerint	284
Természeti tárgyak emberi eszközhasználata	286
A kőék	286
Az emberi szerszámok differenciálódása a kezdetleges ember életében	287
Az ősi eszközök mint az emberi kultúra első kézzelfogható megnyilvánulásai és az ember természeti hatalmának úttörői	288
Az ősi eszközök keletkezése	289
Az emberi technika első, "kryptotheoretikus" korszaka: az egyszerű eszközök kora	290
A technika második korszaka: az összetett szerszámok vagy egyszerű gépek kora	291
A géptechnika az elméleti technika első, túlnyomóan geometriai korszaka	292
A géptechnika kora a feltaláló képesség előretörésének a kora	294
A technika harmadik korszaka; az elméleti technikának túlnyomóan mechanikaivá való átalakulása	294
A technika harmadik korszaka: az összetett gépek vagy gépezetek és a géprendszerek kora	294
A gépezet nagyfokú önállósága az emberrel szemben	295
A gépezettechnikával kialakuló energiatechnika és kora	296
Az energiatechnika exakt elméleti megalapozása: az energetikai technika	298
Az elméleti tevékenység szerepe a technikában; az ember és a természet harmóniája a technikában	299
Az egyéni feltaláló teljesítménynek és a társadalmi együttműködésnek növekedése a technikai élet terén a technikai fejlődéssel kapcsolatban	300
A technika fejlődésének legfőbb törvényszerűségei: szétkülönülés, egységesülés, önállósulás és átszellemülés	301
Az emberi és az állati technika különbsége	302
Az ember és a technika	303
A gazdasági élet	
Technika és gazdasági élet	305
A tudományos módszer vizsgálatának előtérbe nyomulása és a tudomány válsága	306
W. Sombart: "Die drei Nationalökonomien" c. munkája	309
Kritikai megjegyzések Sombart felfogásáról; a megértés módszere; a megértés mivolta és általános szerepe a tudományokban	311
Filozófia és szaktudomány	315
Az ember és a természet lényegbeli közössége	316
A filozófia mint a szaktudományi megismerés megalapozója	317
A közgazdaságtan különféle irányainak bár egyoldalú, de valamennyinek értékes munkássága a mindenoldalú közgazdaságtan kialakulásának előfeltétele	317
Az emberi élet szükségei és kielégítésük	318
A gazdasági tevékenység mivolta	319
A gazdasági és a technikai tevékenység viszonya	321
A hasznosság mint a gazdasági és a technikai élet közös értéke; a gazdasági és a technikai hasznosság különbsége	328
A technikai alkotás gyakorlati hasznosságértékének és művészi értékének kapcsolata	329
A gazdasági hasznosság értékének és az erkölcsi jóság értékének kapcsolata a gazdasági életben	330
A gazdasági tevékenység felmerülése; a gazdaságosság	333
A határhaszon és a rentabilitás	335
A munka mivolta és értékességének kérdése; a gazdasági munka és értéke	336
A gazdasági javak és a gazdasági tevékenység szolgálatában álló technikai eszközök	339
A gazdasági javak köre; a természet, mint a gazdasági javak végső forrása	340
A gazdasági termelés technikai eszközei	342
A munka és a termelő tőke; az emberi munkaerő, mint termelő tőke; "emberi és tárgyi" tőke; a munka és a tőke; az emberi és a tárgyi tőke viszonya	343
A gazdasági termelés alapfajai; a csere	348
Az áru és ára	350
A pénz	352
A hitel	353
A gazdasági élet fejlődésének fő elvei; a fejlett gazdasági élet nagy szellemi jelentősége	355
A társadalomgazdaság fejlődésének válsága	356
Az állat gazdasági tevékenysége; a szerves életnek általában gazdálkodó vonása	358
Az emberi gazdálkodás első korszaka: az ősember élősdi gazdálkodása	359
A földművelés és az állattenyésztés kialakulása; az emberi gazdálkodás második kora: az őstermelés kora	360
Tulajdonjogi viszonyok az ősi gazdálkodásban	363
Az ekegazdaság bevezetése	363
A gazdasági élet az államalakulások korában, az antik világban, a keresztény középkorban és az újkor elején; az emberi gazdálkodás negyedik kora: a hivatásos kereskedelem és a pénzgazdaság, majd a kapitalizmus kialakulása	365
A kapitalizmus mivolta és a hivatásos és szabad kereskedelemmel való lényeges kapcsolata	367
A kapitalista társadalomgazdaság jelentősége és a gazdasági életet átszellemítő szerepe	370
A kapitalista gazdálkodás társadalomgazdasági veszedelme: a túlhajtott tőkekoncentráció és ennek társadalomgazdasági és társadalmi következményei	372
A kapitalista gazdálkodás átalakításának szükségessége	378
Kapitalistaellenes törekvések a modern társadalomban és társadalomgazdaságban	378
A jövő társadalom gazdasági rendjének és kialakításának társadalomgazdasági és társadalometikai elvei	380
Az ember és a gazdasági élet	387
A gazdasági élet autonómiája és a társadalmi és kulturális élet egészébe való beleszövöttsége	388
A jog	
A jog felmerülése és meghatározási kísérletei	389
A jog mint kulturális valóság	389
A jog sajátos szabályozó mivolta	390
A jog sajátos szabályjellegéből folyó határozmányai	394
A jog célvonatkozása	395
A jog akarati vonatkozása	395
A jog hatalmi vonatkozása	395
A jog szokásvonatkozása	397
A jog meghatározása; Moór és Stammler meghatározásai	397
Jog, erkölcs, szokás és önkény közös gyökere	399
Jog és erkölcs	400
Jog és társadalmi szokás	401
A jog meghatározásának kiegészítése	402
Jogalkotó és jogalkalmazó	402
Jogszerűség és jogellenesség; jogrendszer és jogrend	403
Jog és állam	403
A jogszabály szellemi jelentéstörvény	404
A jogrendszer mint egységes "tárgyi szellem"	405
A Kelsen-féle jogpozitivizmusból kisarjadó logikai természetjog	406
A pozitív jog mint a társadalmi hatalom érvényesülése	408
A jog szellemi jelentésének logicitása, logikum-alávetettsége	409
Jog és igazságosság; a jog és az erkölcs viszonya	409
A jog erkölcsi meghatározottsága	410
Moór Gyula tanítása a helyes jogról	412
Az erkölcsi érték abszolút mivolta nem ismerhető meg abszolút érvényű erkölcsi értéktartalom megragadása nélkül	413
Tudományos értelemben igazolt erkölcs és helyes jog csupán az erkölcsi értéktudatra nem építhető	414
Az etika és a jogbölcselet függése a metafizikától	415
A lét és az érték lényegbeli azonossága	418
A norma mint rövidített létkifejezés; az egyes normákban megnyilvánuló kötelezőség valóságvonatkozása	423
Az erkölcsre vonatkozó megállapítások összefoglalása	425
A jogot meghatározó erkölcsi tételek természetjogi jellege	425
Speciális vonatkozású természetjogi tételek és belőlük felépülő, a konkrét életet elégségesen szabályozó természetjogi rendszer lehetetlensége	427
A helyes pozitív jog és a természetjogi alapelvek viszonya	428
A jog erkölcsi meghatározottságának embertani és kultúrbölcseleti jelentősége	429
A jogelmélet egyoldalú irányainak összekapcsolása a jog egész mivoltát megragadó jogelméletté; Horváth Barna jogelmélete	429
A jogfejlődés törvényszerűségeinek történelmi-szociológiai problémája	431
A jogalkotás történeti fejlődése a szokásjogtól a tudatosan demokratikus társadalmi jogalkotás felé	432
A jog erkölcsi telítődése és kifinomulása a jogfejlődés folyamában	434
A jog történeti differenciálódásának a kérdése	435
A jogrendszerek érvényességi körének növekedése; a nemzetközi jog alapjának kérdése és a világjog problémája	436
A jog szabályozó szerepének növekedése az emberi társadalom gyakorlati életében	438
A jogélet alakulását meghatározó törvényszerűségek kulturális törvényjellege	438
Az ember és a jog	440
A játék és a sport	
Az állat játéka	441
Az emberi játék biológiai és szellemi gyakorlati jelentősége	442
A játék gyakorlati mivoltának különbsége a vele összeszövődő művészi tevékenységektől	443
A játékban feltűnő versengésmozzanat; a sport	444
A sport biológiai, szellemi és érkölcsi jelentősége	445
A túlzott sport értékhiányai	446
A sport és a játék értékmérlege	447
A játék és a többi gyakorlati kultúraág elméleti kapcsolatai	448
A játék történeti alakulása a kultúra általános fejlődésvonalában	449
Az ember és a játék	450
A tudomány	
Az elméleti tevékenység jellemzése	451
A tudományra vonatkozó legfontosabb kultúrbölcseleti kérdések	455
A megismerés tárgya	455
A tárgyi igazság	456
A megismerés és igazsága; az igazság megismerésének a kritériuma	456
A megismerés lehetősége	458
Az emberi gondolkodás alapvető és egyetemes logikai egysége; Leisegang, Dilthey és Lévy-Bruhl ismeretkritikai elméletei	458
A logika egysége és a speciális gondolkodásmód sokfélesége; Scheler tudásfajtái; tudományos gondolkodásunk érlelődése	463
A metafizika tudományos lehetősége; a lehető megismerés köre	465
A megismerő ember mivolta	467
A megismerés és a tudás öncélúsága, valamint hatalmi, műveltségi és megváltó jelentősége és mindezekkel kapcsolatos fő hajtó rúgói	467
Az elméleti tevékenység főtényezői; a megismerő alany és viszonya a megismerés tárgyához és az igazsághoz	469
Elmélkedés és tudomány; a tudományok rendszere	471
Az ősember és az ősi kultúrák elmélkedése és tudománya	476
A görög tudomány	478
A keresztény középkor és az európai újkor tudománya	479
A 19. és a 20. század tudománya	480
A tudomány történeti alakulásának vonala és irányító tényezői	481
Az ember és a tudomány	482
A művészet	
A művészet mint az alkotó tevékenység eredménye	483
A művészi alkotás öncélú alkotásmivolta	484
A szépség mint a művészet szellemi jelentése, értéktartalma	485
A művészi tevékenység az emberi élet egyik lényeges és ősi tevékenysége	486
Az ember és a művészet	487
Az ember mint stílussal élő és stílust alkotó lény	488
A művészi lángelme és újatalkotó ereje	489
A művészi képzelet	490
A művészi képzeletet éltető érzelmi erő	491
A művészi tevékenység további tényezői	491
A művészeti kultúra társadalmi kialakulása	491
A művészi ihlet mivolta és embertani jelentősége	492
A művészeti tartományok; a képzőművészet	493
A költészet	494
A zene	494
A műalkotás alaphatározmányai	495
A művészi stílus	495
A művészet történeti forrásai és kezdetei	496
A művészeti fejlődés egyes elvei és befolyásoló tényezői	497
Az emberi kultúra egységes eredete és különféle speciális ágaiban megnyilvánuló alapvető közössége; a speciális kultúrák vonatkozásai egymáshoz	500
Az emberi kultúra legjelentősebb történeti ágai; önmagukba visszaomló és határtalan fejlődési képességet mutató kultúrák	502
Vázlatok kultúravonalunk művészeti alakulásához	504
Utalások a hindu, kínai, mohamedán, orosz kultúrakörök általános képeire	523
A művészet szerepe a kultúra egészében	526
A nyelv	
Az életágak egymásban való tükröződése és összeszövődése a teljes életben	528
A teljes élet osztatlan megnyilvánulása mítoszban, erkölcsben és vallásban	529
A nyelv is mindenoldalú életmegnyilatkozás	530
A nyelvbölcseleti eredmények bizonytalansága	530
A nyelvbölcselet alapkérdései	532
A nyelv meghatározásának nehézségei	532
A nyelv az emberi tárgyi kultúra része, tárgyi kultúrhatás	533
A nyelv legjellemzőbb vonásai	534
Saussure nyelvelmélete	537
Beszéd és nyelv	538
A nyelvi tárgy, mint artikulált hangkép	540
A nyelvi hangkép, mint jelentést jelölő jel	541
A nyelvi hangkép, mint jelentésének szimbolikus ábrázolása	542
A szókeletkezés két forrása	544
A beszéd megértése; a beszédből lecsapódó nyelv, mint a beszéd táplálója	546
A nyelvnek, mint társadalmi kultúraalkotásnak holléte	547
A nyelv elméleti-logikai oldala és meghatározó tényezői	547
A nyelv gyakorlati oldala és meghatározó tényezői	551
A nyelv művészi oldala és meghatározó tényezői	553
A nyelv háromféle meghatározó tényezőinek összeszövődése a nyelvalakításban	554
A nyelvalakulás törvényszerűségeinek megállapítási nehézségei	555
A nyelvalakulás főtényezői és hatásuk egyes alapvető törvényszerűségei	556
Az immanens nyelvalakulást befolyásoló külső tényezők	558
A nyelv belső alakja	559
Nyelvbölcseleti és nyelvtudományi feladatok	561
A nyelvi törvények szövedéke	563
Az idegen nyelvhatás és lehető következményei	566
A nyelv kihalása a nyelvközösség elpusztulásával	567
A nyelv szerepe és jelentősége az emberi kultúrában	568
Az ember és a nyelv	569
A mítosz	
A mítosz, mint szóhagyomány	571
A mítosz mindenoldalú életmegnyilvánulás	571
A mítosz világnézeti "tudás"	571
A mítosz, mint történeti "tudás"	571
Mítoszelméletek	573
A vízözöz- és tűzözönmítoszok	574
A férfilázadás mítosza; a sárkánymítoszok	577
A mítosz, mint filozófikus tudás	579
A bölcseleti jellegű mítoszok tárgyai és legfőbb forrásuk, az oksági magyarázó törekvés	581
A személyes és szellemi, varázsosan ható okok nagy jelentősége a mítoszban	582
A filozófikus mítoszok főbb fajtái	582
Az asztrális mítoszok	582
Túlvilágmítoszok	584
A mítosz erkölcsi vonatkozásai	584
Az állatok szerepe a mítoszban	584
A mítosz művészi mivolta	585
A mítosz gyakorlati oldala és hatása; a mítosz, mint a gyakorlati életet irányító meggyőződéses tudás	586
A mítosz teljes, összefoglaló meghatározása	587
A mítoszvándorlás	587
A mítoszalakulás főtényezői és legfőbb jelentéstörvényei; a mítosz kifejlődése és pusztulása	589
A mítosz alakjai; mítosz és mese, monda és legenda; a mítoszkör	591
Az ember és a mítosz	593
A mítosz lehető igazságtartalma	594
Az erkölcs	
Mítosz és erkölcs	596
Az erkölcs mivolta	597
Az erkölcs legfőbb megnyilvánulásai	598
A szokás	599
A szertartás	600
A világnézet	602
Természetes és természetfölötti világnézet és erkölcs	604
A természetfölötti világnézet és erkölcs két alakja	605
A mágikus világnézet és erkölcs: babona és varázslat	605
A vallás	609
A mágikus és vallási erkölcs ellenkezése	612
A sajátos erkölcsi érték lényegében valláserkölcs forrásai	612
A metafizikai igazságkérdés felmerülése az erkölcsi érték nyomában	614
A személyes Isten eszméjére épülő vallás a legtökéletesebb	615
A vallási magatartás lelki alaptényezői	616
A vallási élmény lelki kibontakozása	616
Az egyéni vallás szerkezete	618
A társadalmi vallás szerkezete	619
A természetes erkölcs	620
A mágikus erkölcs és diabolikus véglete	621
A vallás és a benne felmerülő értékrendszer	623
Az erkölcs az ember ősi tulajdona	625
A vallás eredetére és kialakulására vonatkozó tanítások és elméletek	626
A természetfölötti erkölcs valószínű ősi kialakulása	631
A kulturális fejlődés általános alaptörvényeinek érvényesülése az erkölcs fejlődése terén	637
A vallási és a mágikus erkölcs dialektikus alakulása és e fejlődés lelki forrásai	638
A vallásalakulás iránya a nagy történeti vallásokban	641
A kereszténység mint a vallási erkölcs betetőzése; a keresztény vallás jövője	642
Az ember és az erkölcs	644
A kultúra egységes egésze	
A kultúrbölcseleti összefoglalás nehézségei	645
A kultúrbölcseleti összefoglalás lehetősége	647
A kultúra szövedékének alapszálai	650
A társadalmi és kulturális alap- és felsőépítmény kérdése; a társadalmi ideológia problémája	651
A kultúraágak összeszövődésének rendje a kultúra egészében	657
A kulturális hivatások és a társadalmi rendek kialakulása és fejlődése	659
A kulturális tradíció és a nevelés	663
A kulturális élet társadalmi vezetése	664
A kultúraalakulás történeti törvényeinek kérdése	666
A kultúra történeti törvényszerűségeinek összetevői és bonyolult szerkezete	667
Az emberi kultúra természeti és egyes külsőségesebb történeti jelentéstörvényei	670
A kulturális élet dialektikus vonásai és dialektikai jelentéstörvényei	672
A kultúrakörök és kölcsönhatásaik törvényszerűségei	675
A kulturális életvonal törvényszerűségének kérdése	676
A kultúrák tehetség-, élet- és értékkülönbségei; a kultúrakarakterológia problémája	679
Kultúrakarakterológiai vázlatok	680
A világkultúra problémája; kultúra és civilizáció	685
A kultúraideál megvalósításának problémája	689
Az ember és a kultúra	689
Névmutató	691

Az ember a mindenségben I. (dedikált)

I. rész: Az emberi test / II. rész: Az emberi kultúra

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Brandenstein Béla

Brandenstein Béla további könyvei

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

Az ember a mindenségben I. (dedikált)

Az ember a mindenségben I. (dedikált)

I. rész: Az emberi test / II. rész: Az emberi kultúra

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Brandenstein Béla

Brandenstein Béla további könyvei

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.