Az irodalom színterei. Irodalom és sajtó összefüggésrendszere a 20. század első évtizedeiben

A kulturális nyilvánosság nem ártatlan közege a különféle szerzői, szerkesztői, kritikusi és egyéb elgondolások megjelenésének. Írók és újságírók minden eredendő szándék nélkül is a kulturális gyakorlatok mélyre ható átrendeződését válthatják ki, míg máskor megfeszített akarattal és hatalmas tetterővel sem képesek akár tapodtat is mozdítani vagy módosítani a kultúra számára kínálkozó feltételeken. A nyilvánosság szférája anélkül alakítja azonban a benne vagy általa megjelenő szándékokat és álláspontokat, hogy hatása föltétlenné válna, kötelező érvényre emelkednék. Az alkotók nem egyszerű elszenvedői vagy alávetettjei, hanem tevékeny résztvevői és formálóiavagy szó szerint írói annak az összefüggésrendszernek, lapok és folyóiratok képezte kontextusnak, amely egyszersmind hatással is van rájuk és munkáikra. A nyilvánosságot alapjában mint ennek a kölcsönhatásnak a terét, létmódját fogom föl e kötet lapjain. BENGI László 1976-ban született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom, összehasonlító irodalomtörténet és vegyész szakokon szerzett diplomát. Jelenleg az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének adjunktusa. Korábbi önálló kötetei:Az elbeszélés kihívása, Fiatal Írók Szövetsége, 2000; Elbeszélt halál, Ráció Kiadó, 2012; Márton László, Kalligram Kiadó, 2014.

Mutass kevesebbet