Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Az ókori Róma története

Az ókori Róma története - Hahn István, Maróti Egon, Ferenczy Endre - Régikönyvek
Az ókori Róma története - Régikönyvek Az ókori Róma története - Régikönyvek Az ókori Róma története - Régikönyvek Az ókori Róma története - Régikönyvek Az ókori Róma története - Régikönyvek Az ókori Róma története - Régikönyvek
(1 vélemény)

Az ​Appennini-félsziget Dél-Európának a Földközi-tengerbe nyúló három nagy félszigete közül a középsö, földrajzi fekvése révén szinte kijelölt arra a jelentőségre, melyet a világtörténetben betöltött. (Az Itália nevet a félsziget az ókorban kapta.) Északon könnyen járható hágók kapcsolják össze Közép-Európával, délen a hozzá simuló Szicília és Málta szigetekkel hídként köti össze Európát Afrikával. A környező tengerek nyújtotta védettség, mely a más népekkel való kapcsolatok felvételének az előnyeit, de az inváziók veszélyét is magában hordta, nem jelenti egyszersmind a félsziget egységét földrajzi szempontból is. Az Appennini-félsziget négy, egymástól jól elkülöníthető tájegységre oszlik. Az első, a félszigetet átszelő, a névadó Appenninek hegyláncától északra elterülő hatalmas Pó-síkság a környező hegyekkel, inkább csak fekvésének közelsége révén kapcsolódik a félszigethez, melytől számos jellegzetesség választja el. Jelentőségét elsősorban gazdasági adottságai: termékeny, földművelésre alkalmas talaja biztosítja.

Kiadó:
Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás éve:
1998
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
2. javított
Nyomda:
Kőpress Nyomdaipari Kft.
ISBN:
9631890686
Kötés típusa:
kemény papírkötés
Terjedelem:
434
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 16.50cm, Magasság: 24.00cm
Kategória:
ITÁLIA ŐSKORA ÉS AZ ITÁLIAI NÉPEK TÖRTÉNETE
A RÓMAI KIRÁLYSÁG BUKÁSÁIG (írta: Ferenczy Endre) .
BEVEZETÉS
Itália földrajzi adottságai

I. ITÁLIA ŐSTÖRTÉNETE
1. Az őskőkortól a vaskorszakig
2. Az indoeurópai törzsek (italicusok) bevándorlása és letele- pedése
pedése
3. A „latiumi" civilizáció

II. AZ ETRUSZKOK
1. Az eredet kérdése
2. Nyelv és írás
3. A városok
4. Vallás
5. Gazdaság és kultúra
6. Társadalmi és politikai szervezet
7. Terjeszkedés és hódítás

III. DÉL-ITÁLIA (MAGNA GRAECIA) ÉS SZICÍLIA GÖ-
RÖG GYARMATOSÍTÁSA
IV. RÓMA TÖRTÉNETE A KIRÁLYSÁG KORÁBAN
1. Róma alapítása
a) Az irodalmi hagyomány Róma alapításáról
b) Régészeti koncepciók Róma alapításáról
2. A királyság korszakai
3. Róma királyai
4. A királyság korának társadalma és intézményei


A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG ÉS AUGUSTUS KORÁNAK
TÖRTÉNETE (Írta: Maróti Egon)

I. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG
A római köztársaság történetének forrásai
1. Róma a köztársaság első századában
a) Róma helyzete a királyság megdöntése után
b) Küzdelem a szomszédos népekkel
c) A gall betörés
2. A köztársasági államrend kialakulása
a) A patríciusok és plebeiusok küzdelmei
b) A tizenkéttáblás törvények
c) A plebeiusok harcának lezárulása
d) A köztársaság állami és politikai szervezete

II. RÓMA FELEMELKEDÉSE. ITÁLIA EGYESÍTÉSE.
A FÖLDKÖZI-TENGER VIDÉKE FELETTI HEGEMÓ-
NIA MEGSZERZÉSE
1. Itália meghódítása
a) Közép-Itália meghódítása
b) A Pyrrhos elleni háború. Dél-Itália elfoglalása
2. A római állam a Kr. e. 3. század első felében
a) A római társadalom
b) Itália közigazgatása
c) A gazdasági élet
3. Róma és Karthago küzdelme a Földközi-tenger nyugati
medencéje feletti uralomért
a) A karthagói állam és politika a Kr. e. 3. század első felében
felében
b) Az első pun háború
c) Róma és Karthago az első pun háborút követő időszak-
ban
d) A második pun háború
4. Hódító hadjáratok a Földközi-tenger keleti medencéjében a) Róma és a hellenisztikus államok
n a) Róma és a hellenisztikus államok
b) A második makedon háború
c) A III. Antiochos elleni háború
d) A harmadik makedon háború
5. A római állam és társadalom a 2. század első felében
a) A római külpolitika
b) A római társadalom a Kr. e. 2. század első felében


III. AZ ITÁLIAI RABSZOLGATARTÓ GAZDASÁG KIBON-
TAKOZÁSA ÉS VÁLSÁGA
1. A rabszolgatartó gazdálkodás kibontakozása a hódító hábo-
rúk idején
a) A rabszolgatartás fejlődése
b) Itália gazdasági életének átalakulása a 2. század első felé- ben
- ben
2. Társadalmi harcok a Kr. e. 2. század második felében ..
a) Az első szicíliai rabszolgaháború és a pergamoni felkelés
b) A római földkérdés és Tiberius Gracchus reformkísérlete
c) Caius Gracchus tribunusi tevékenysége
d) Róma külpolitikai helyzete a Kr. e. 2. század végén .
e) A második szicíliai rabszolgaháború

1 V. A POLGÁRHÁBORÚK KORA
1. A köztársasági államrend válsága
a) Az itáliai szövetségesháború
b) Róma és Mithridatés első összecsapása, Marius és Sulla
polgárháborúja
c) Sulla dictatúráj a
d) A politikai helyzet Sulla halála után
e) A Spartacus-féle rabszolgafelkelés
2. A köztársasági államrend bukása
a) A római állam helyzete a Spartacus-felkelés utáni idő-
szakban
b) Az ún. első triumviratus kora
c) Pompeius és Caesar polgárháborúja
d) Caesar dictatúráj a

V. A PRINCIPATUS KIALAKULÁSA
1. Politikai és társadalmi harcok Rómában Caesar halála után
a) A Caesar halála utáni napok Rómában
b) A mutinai háború
c) A második triumviratus megalakulása
d) Leszámolás Caesar gyilkosaival
e) Ellentétek a triumvirek között
f) Sextus Pompeius
g) Antonius Keleten
h) Octavianus és Antonius harca az egyeduralomért
i) A principatus megalakulása


2. Augustus principatusa
a) Augustus hatalma
b) A hadsereg, a tartományok és a külpolitika Augustus
korában
c) A principatus társadalmi rendje

A RÓMAI CSÁSZÁRKOR TÖRTÉNETE (Írta: Hahn István) . .
I . KÍSÉRLETEK A PRINCIPATUS RENDJÉNEK MEG-
SZILÁRDÍTÁSÁRA
1. A Iulius—Claudius-dinasztia császárai. Tiberius (Kr. u. 14-37)
14-37)
2. Gaius Caligula (37-41) és Claudius (41-54)
3. Nero (54-68)
4. A polgárháború (68-69)
5. A Iulius—Claudius-kor áttekintése

II. A BÜROKRATIKUS MONARCHIA RENDJÉNEK KI-
ALAKÍTÁSA (A FLAVIUS-DINASZTIA)
1. Vespasianus (69-79)
2. Titus (79-81) és Domitianus (81-96)

III. A RÓMAI BIRODALOM AZ ABSZOLUTISZTIKUS—
BÜROKRATIKUS MONARCHIA KORÁBAN.
AZ ANTONINUSOK (96-192)
1. Nerva
2. Traianus (98-117)
3. Hadrianus (117-138)
4. Antoninus Pius (138-161) és Marcus Aurelius (161-180)
5. Commodus (180-192)

IV. A RÓMAI BIRODALOM A 2. SZÁZADBAN
1. A gazdasági élet
2. A társadalom
3. Közigazgatás és államgazdaság
4. A válság előjelei
5. A szellemi élet


V. A KATONAI MONARCHIA
1. Septimius Severus (193-211)
2. A Severus-dinasztia (211-235)
3. A katonai anarchia (235-268)
4. Gallienus és a stabilizálódás kezdetei (260-268)
5. Az illyr katonacsászárok (268-284)

VI. A DOMINATUS KORA (284-395)
1. Diocletianus és a tetrarchia (284-305)
2. A polgárháború
3. Constantinus (313-337)
4. A Constantinus-dinasztia (337-363)
5. A Valentinianus-dinasztia (364-378)
6. Theodosius kora (379-395)

VII. A KETTÉOSZTOTT BIRODALOM ÉS A NYUGAT-
RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA (395-476)
1. A Nyugat-római Birodalom
2. A Kelet-római Birodalom
3. A hun birodalom
4. A Nyugat-római Birodalom bukása

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

Hahn István

1913 - 1984
Hahn István (Budapest, 1913. március 28. – Budapest, 1984. július 26.) ókortörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1982).

Hahn István  további könyvei

30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
2 300 Ft 1 610 Ft
30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
2 000 Ft 1 400 Ft
50%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 400 Ft 700 Ft

Az Ön ajánlója

Vélemények a könyvről

  • (2008Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.) 2018. 05. 21. 15:11

    Itália őskora és az itáliai népek története a római királyság bukásáig: Itália őstörténete, az etruszkok, Dél-Itália (Magna Graecia) és Szicília görög gyarmatosítása, Róma története a királyság korában.
    A római köztársaság ás Augustus korának története: A római köztársaság, Róma felemelkedése, Itália egyesítése, a Földközi-tenger vidéke feletti hegemónia megszerzése, az itáliai rabszolgatartó gazdaság kibontakozása és válsága.
    A polgárháborúk kora, A principatus kialakulása
    A római császárkor története: kísérletek a principatus rendjének megszilárdítására, a bürokratikus monarchia rendjének kialakítása (a Flavius-dinasztia), a római birodalom az abszolutisztikus-bürokratikus monarchia korában (az Antoninusok), a római birodalom a II. században. A katonai monarchia, a dominatus kora, a kettéosztott birodalom és a Nyugat-római birodalom bukása.