Az örök béke

Két klasszikus szerző munkáját nyújtjuk át az olvasónak; Immánuel Kant filozófikus tervezetét Az örök békéről - Babits Mihály fordításában. Egy poéta doctus vállalkozott félszázaddal azelőtt, hogy magyarra fordítsa a bölcselet doktorának ezt a kevéssé ismert művét, egy és egynegyed századdal megjelenése után. A Zum ewigen Frieden című tanulmány 1795-ben hagyta el a sajtót. Kant akkor már hetvenegy éves, megalkotta filozófiai rendszerét, azt a „veszedelmes tan"-t, amelynek tanítását éppen abban az évben tiltja el nálunk a helytartótanács. Babits Mihály 1918-ban fordítja le Az örök béke tervezetét, harmincöt éves korában, amikor még nem érkezett el pályája csúcsára, de már megírta közbotránkozást keltő versét, hogy szívesebben ontaná kedvese „kisujjáért a csobogó vért, mint száz királyért, lobogóért". Egy öreg filozófus és egy fiatal költő találkozik e könyv lapjain. Egyik sem a maga mesterségét folytatja. Immánuel Kant az ismeretelmélet és az erkölcstan terén tette emlékezetessé nevét. A nemzetközi jog és politika kérdéseit Az örök béke megírása előtt alig érintette.

Mutass kevesebbet