Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába II.

Mindaz, amit e munka elvi alapjairól, gyakorlati céljáról, műfaji jellegéről s annak sajátságairól az első kötet előszavában elmondottunk, lényegében változatlanul áll a jelen kötetre is. Ennek elismétlése helyett tehát inkább arra kell felhívnunk a figyelmet, amiben e második kötet az előzőtől eltér. Eltér elsősorban abban, hogy a korábbiakhoz képest újabb, a fejlődésben későbbi, hozzánk pedig időben, de részben problematikában is valamivel közelebb álló korszakot tárgyalván aránylag bővebb, részletesebb útmutatást nyújt. Itt már alig több mint egy évszázadra jutott akkora, vagy még nagyob keret, amekkorába előzőleg több mint hét évszázad anyagát kellet beleszorítani. A sokszor sietős áttekintést tehát már valamivel szélesebb mederben folyó tárgyalás válthatta fel. Többet időzhettünk és mélyebbre hatolhattunk olyan kérdéseknél, melyeket az előző századok vizsgálatában csak helyenként, futólag lehetett érinteni. Ennek ellenére, még ha szükségtelen óvatosságnak tűnik is, sietünk hangsúlyozni, hogy a tárgyalt korszakra vonatkozó teljes anyagot e kötet sem adja s nem is adhatja. Ami benne található, most is válogatás eredménye, mégpedig néha a jellemzőbb példák esetleg önkényesnek tűnő kiragadásával. Mint az előző, e kötet szintén magán viseli tehát annak nyomait is, hogy egyéni munka hozta létre. Kivételt csak a marxizmus-leninizmus klasszikusait tárgyaló és a kötet élén rendelkezésünkre bocsátott anyag alapján Niederhauser Emil segítségével állítottuk össze.

Mutass kevesebbet