Bevezetés a metafizikába

I. A metafizika alapkérdése 3

1. § A rangja szerint első, mert a legátfogóbb, a legmélyebb és legeredendőbb kérdés: „Miért
van egyáltalán létező, nem pedig inkább a semmi?" 3

2. § A rangja szerint első kérdés kérdezése mint filozófia. A filozófia lényegének két
félreértelmezése 6

3. § Az egészében vett létezőre történő kérdezés kezdete a görögöknél a cpíx;% alapszó
jegyében 8

4. § A rangja szerint első kérdés mint metafizikai alapkérdés. Bevezetés a metafizikába mint
bevezetés az alapkérdés kérdezésébe. Az előadások címének tudatos kétértelműsége 10

5. § A „Miért van egyáltalán létező, nem pedig inkább a semmi?" kérdés kibontása 11

a) A kérdező magatartás mint tudni akarás 11

b) A kérdőmondat nyelvi megfogalmazása. A vágás a kérdésben és a gyanú a „nem pedig
inkább a semmi"-vel szemben 12

c) A kérdés nyelvi megfogalmazása mint a hagyomány tisztelete 13

6. § A létkérdés és a „logika". A semmiről való igaz beszéd a gondolkodásban és a költésben 13

7. § A lerövidített kérdés tárgyalása szembeállítva a teljes kérdéssel. A „nem pedig inkább a
semmi" lebegésbe hozza a létezöt 15

8. § A kérdezés mint annak a területnek a megnyitása, ahol a létező saját kérdésre méltó volta
feltárul: a létező ingadozása nemlét és lét között 15

9. § A „létező" szó kettős jelentése. Lét és létező megkülönböztetésének látszólagos felesleges-
sége és az „alapkérdésnek" mint a lét alapjára vonatkozó kérdésnek a kétértelműsége 16

10. § Az „előkérdés" kibontása: „Mi a helyzet a léttel és létmegértésünkkel?" 17

11. § A kérdés közelebbi meghatározása: „Mi a helyzet a léttel? Vajon a lét puszta szó vagy a
Nyugat sorsa?" 19

12. § Tisztázzuk a tényt: a lét csak gőzös szó! A létre irányuló kérdés és az „ontológia" 20

13. § A metafizika alapkérdése és az előkérdés közötti viszony megvilágítása: Az elökérdés új
fogalma — az elő-zetes és mint ilyen teljes egészében történelmi kérdés 21

14. § Filozófia és „történettudomány" 22


15. § A létkérdés önmagában történelmi kérdezésének a Föld világtörténelméhez való belső
hozzátartozása. A szellem fogalma és félreértelmezései 23

16. 5 A létfeledés tényének tényszerűsége mint a nyelvhez való hibás viszonyunk tulajdon-
képpeni alapja 25

H. A „lét" („lenni") szó grammatikája és etimológiája
27
17. 5 A lét lényegének megvilágítása a nyelv lényegével való lényegszerű összefonódottsága
szempontjából 27

18. 5 A „lét" )„lenni") szóalakja: verbalsubstantivum és infinitivus 28

19. 5 Az infinitivus 29

a) A nyugati grammatika eredete a görög nyelvre vonatkozó görög megfontolásokból:
övoga és i)fliicc 29

b) A tat (casus) és i -yicXto-t (declinatio) görög értelme 30

20.5 A görög létértelmezés: A lét mint állandóság (pOcst; és oOota kettős értelmében 30

21.•. § A görög nyelvértelmezés 32

a) Az infinitivus mint a már-előtérbe-nem-hozása annak, amit a verbum különben nyil-
vánvalóan megtesz 33

b) Az elvat görög szó infinitivusa 34

c) A legáltalánosabb üresség megszilárdulása és tárgyiasulása 34

22. 5 A „lenni" verbum három töve és az egységre irányuló kérdés 35

23. 5 A „lét” szó kettős megtárgyalásának eredménye: A szó üressége mint egybemosódás és
összekeveredés 37

III. A kérdés, hogy miképpen létezik a lét: (mi a lét lényege)? 39

24. 5 Az elháríthatatlan tényszerűség: A lét megértése és mégsem-megértése 39

25. § A „lét" a legrendkívülibb, csak a semmivel hasonlítható össze 39

26. 5 A lét „általánossága" és a „létező" mint „különös". A létmegértés szükségképpeni folya-
matjellege 41

27. 5 Az alapkísérlet: A létmegértés nélkülözhetetlensége: Létmegértés nélkül nincsen mondás,
mondás nélkül nincsen emberlét 42

28. 5 A létmegértés mint az emberi jelenvalólét „alapja" 42

29. § A lét megértése és maga a lét mint minden kérdezés legkérdésesebbje. A lét értelmére irá-
nyuló kérdés 43

30. 5 Visszatekintés az eddigi megfontolásokra: A közömbös ténytől a legkérdésesebb ese-
mény felé történő döntő lépés 43


31. 5 A „lét" szónak valamennyi a „létezőt" illető szóval szembeni kitüntetése: lét és szó
lényegi értelemben egymásra utalt 44

32. 5 Létmegértésünk sajátos meghatározottsága és a lét felől jövő hozzáillesztett útmutatása
A „van" — különféle példákon ábrázolva 45

33. 5 A „van" jelentéssokfélesége. A létnek az állandó jelenlét (oina) értelmében vett megér-
tése a „van"-ból 46

IV. A lét korlátozása 49

34. 5 A lét mondásának megkülönböztetésekben (lét és...) formulává vált módjai 49

35. § A létnek mással szembeni megkülönböztetését illető hét irányadó pont 49

1. Lét és létesiilés 50

36. 5 Lét a létesüléssel szembeállítva. Parmenidész és Hérakleitosz: Lét — az állandó belső
önmagába gyűjtött megbízhatósága 50

2. Lét és látszat 51

37. 5 E megkülönböztetés magától értetődősége és szokványossága — eredendő elválásuk és
összetartozásuk meg nem értése. A látszat módjai 51

38. 5 Lét és látszat belső összefüggése. A görögül értett »lét« mint (píxn;, a felnyíló-időzítő
működés és látszó megjelenés 52

39. 5 t í atc, és e(?Lijectoc egyedülálló lényegi összefüggése — az igazság hozzátartozik a lét
lényegéhez 53

40. 5 A 8,(*t többértelműsége — harc a létért a látszat ellen 54

41. 5 Lét és látszat harcának költői megformálása a görögöknél 55

42. 5 A látszat hozzátartozása a léthez mint megjelenéshez. A tévesség mint lét, el-nem-rejtett-
ség és látszat összeszövődöttsége 56

43. § A gondolkodás a filozófia kezdetén (Parmenidész) mint a három — a léthez és az el-nem-
rejtettséghez, a nemléthez, valamint a látszathoz vezető — út megnyitása 57

44. 5 „Lét és látszat" — „lét és létesülés" elválásának belső összetartozása 59

3. Lét és gondolkodás 60

45. 5 E megkülönböztetés kitüntetése és történelmi jelentősége 60

46. 5 A „gondolkodás" körülhatárolása. Gondolkodás Mint elé-állítás 61

47. 5 A „logika" és eredete 62

48. § AóyN és UyEtv eredeti jelentése 63

49. § Annak bizonyítása, hogy XóyN és cpú6ts a nyugati filozófia kezdetén belsőleg összefügg.
A ),.óyN fogalma Hérekleitosznál 65