Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Catullus összes versei

Catullus összes versei - Catullus - Régikönyvek
(0 vélemény)

„Caius Valerius Catullus a világirodalom mindmáig legközvetlenebb hangú lírikusa: nem játszik szerepet, nem vágja magát az őszinteség pózába. Nem tárja fel erényeit, legfeljebb öntudatlanul, s hibáiról sem szól az oly gyakori – tetszelgő s az olvasóra kacsintó – módon, nem óhajtja ezekben is erényeit csodáltatni.” – írja róla a fordító. Életeleme, levegője, természetes közege a vers és a versírás – ez őrizte meg máig is olyan varázsosan frissnek, olyan kicsattanóan és csattanósan elevennek, mint amilyennek Devecseri Gábor újonnan átdolgozott, az eredetivel rokon ihletésű fordításából, szellemes utószavából és gondos jegyzeteiből megismerjük.

Fordítók:
Devecseri Gábor
Borító tervezők:
Szántó Tibor
Kiadó:
Magyar Helikon
Kiadás éve:
1967
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Zrínyi Nyomda
Nyomtatott példányszám:
5.500 darab
Kötés típusa:
kemény papírkötés, kiadói borítóban
Terjedelem:
136 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 12.50cm, Magasság: 18.00cm
Súly:
0.10kg
Kategória:
Kit lepjek meg e kedves új kötettel 5
Kismadár, szemefénye kedvesemnek 7
Oly kedves nekem ez, miként a fürge 7
Sírjatok Venusok, ti is Cupidók 7
E kis hajó, mely itt pihen, barátaim 8
Éljünk, Lesbia, és szeressük egymást 9
Flavius, ki a kedvesed? Hiszen ha 10
Kérded, Lesbia, csókot adni hányszor 10
Szegény Catullus, épp elég az őrjöngés 11
Jó Veraniusom, te többretartott 12
Varusom, mikor éppen őgyelegtem 12
Furius s Aurelius, Indiát is 13
Marrucinus Asinius, be csúnya 14
Nálam jó lakomát ehetsz, Fabullus 15
Drágább, mint a szemem világa csak ne 16
Hogyha tán a jövőben egynehányan 16
Rádbízom magam és reád szerelmem 17
Majd szátokba s a seggetekbe fúrom 17
Ó, Colonia, nagy hidat kívánsz, ünnepi táncod 18
Ó, Aurelius, éhezések atyja 19
Varus barátom, ismered jól Suffenust 19
Pénzed nincs soha, nincs neked cseléded 20
Ó, Juventiusok virága, legszebb 21
Nyulacska szőrénél puhább kis férfiszabja, Thallus 22
Házacskádra a déli szél sosem fú 22
Ős falernusi borfiúja, hozz már 23
Piso társai, könnyű vándorok, ti! 23
Ki tudja nézni ezt, ki tudja túrni is 24
Alfenus, szerető társaidat megcsalod álnokul 25
Ó, Sirmio, te gyöngyszemecske minden szép 25
Vágyom rád, gyönyörű kis Ipsithillám 26
Fürdőtolvajaink jeles vezére 26
Dianát követő komoly 26
Gyöngédversű barátomat keresd föl 27
"Évkönyvek", Volusius-írta szar könyv 28
Parázna kocsma és ti kocsmatestvérek 29
Bánat gyötri Catullusod, keserves 30
Egnatius, mivel fehérfogú, mindig 30
Mily rossz szellemed űz, szegény Ravidus 31
Ameana, az ócska szerteprütykölt 31
Rajta, hedecasyllabus-sereg, mind 32
Üdvözlégy, te leány, te nem kis orrú 33
Kis birtokom, légy bár Sabinum, vagy Tiburs 33
Acmét tartja ölében és beszél is 34
Eljött már a tavasz meleg szelével 35
Éhes Socration s te Porcius, ti 35
Mézédes szemedet, Juventius, ha 36
Romulus unokái közt, ki most él 36
Tegnap, Licinius, pihenve, játszva 36
Úgy tűnik nékem, hogy az istenekkel 37
Mi az, Catullus, élni mért akarsz tovább? 38
Jót nevettem imént, a néptömegben 38
Otho csöpp feje, Erius parasztos 38
Ártatlan soraimra már megintcsak 39
Áruld el, kérlek, ha nem haragszol 39
Jaj de kedves eset, Cato, nevess jól 40
Összeillik a két parázna szépen 40
Nézd csak, Lesbia, Lesbiánk, barátom 431
Bononiából Rufa Rufulust szopja 41
Oroszlán szült-e libyai szirtek közt 41
Ó, ki fönt Helicon hegyén 42
Itt van az este, fiúk; nosza, keljetek: esteli csillag 51
A vízen sebes hajóján mikor Attis elutazott 54
Pelion-ormi fenyők, és törzsek, mondja a monda 57
Bár szakadatlan kín bágyaszt, s ez a mély szomorúság 59
Az, ki a tág égbolt minden sugarát kikutatta 71
Ó, te ki oly kedves vagy a férjnek is, és az apának 74
Hogy balsors-verten, keserű bajtól leteperten 76
Nem hallgathatom el, Múzsák, hogy mily komoly ügyben 78
Csak ne csodáld, Rufus, hogy olyan nő nincs, aki gyengéd 81
Mondja szerelmem, hogy férjéül kit sem akarna 82
Volt, aki hóna alatt, s méltán, dühödött bakot őrzött 82
Mást nem is ismersz már, egyedül - mondtad te - Catullust 83
Többé már ne reméld, hogy bárkit jóakaratra 83
Gelliusunk hallotta, hogyan szid bácsija folyton 83
Lelkem olyan mélységbe zuhant már, Lesbia, vétked 84
Visszatekintve ha lelhet örömre, ki tudja nagyon jól 84
Rufus, kit botorul hittem, s be hiába, barátnak 85
Gallus egyik testvérének gyönyörű felesége 85
Lesbius, az, kit nemzetségednél, te Catullus 86
Gellius, az mért van, hogy a szád, az a szép pici rózsás 86
Drága Juventiusom, nem akadt, mondd, ily sokaságból 86
Szívbeli hála gyanánt ha Catullus két szemefényét 87
Lesbia, férje előtt, szapul engem, szid szakadatlan 87
Khedvest mond, valahányszor kedvest mondana, mindig 87
Gyűlölök és szeretek. S hogy miért teszem? Én se tudom, hidd 88
Quintia soknak szép; hószínű a bőre, alakja 88
Egy nő sem mondhatja, hogy ily szerelemmel imádták 88
Mit tesz, Gellius, az, ki az anyját és a hugát is 89
Gellius oly karcsú! Mivel oly készséges az anyja 89
Mágus legyen a sarja tilos viszonyodnak anyáddal 89
Gellius, azt hittem, hogy hozzám ebben a vészes 90
Lesbia egyre csak ócsárol, folyton gonoszul szól 99
Nem töröm én magamat, Caesar, soha tetszeni néked 99
Mentula férfilotyó. Hát ezt teszi Mentula? Mondják 91
Cinnám Zmyrnáját láthatjuk végre: kilenc tél 91
Néma ölkébe ha bármi gyönyört befogadhat a sírban! 91
Vallom, hogy mindegy (másképp ne szeressen az ég sem) 92
Poshadt Victius, elmondhatni terólad, amit csak 92
Ambrosziánál jobb mézédes csókot oroztam 93
Caelius Aufilenust s Quintius Aufilenát 93
Sok nép országán jöttem, sok tengeren által 94
Drága barát bármily titkát ha közölte baráttal 94
Vagy megadod tízezer sestertiusom, nosza, Silo 94
Róla beszélnék rosszat, róla, ki életem, és ki 95
Mentula, lám, Heliconra akar felmászni: a Múzsák 95
Szép ifjút aki lát kikiáltó oldala mellett 95
Volt, aki vágyakozott, de reményeveszetten esengett 95
Cominius, vén csirkefogó, ha a nép akaratja 96
Életem, ígéred, hogy boldog lesz a szerelmünk 96
Aufilena, a jó szeretőt dícsérjük örökké 96
Aufilena, ki férjével megelégszik egészen 97
Sok jár házadhoz, Naso, de kevés, aki véled 97
Konzul először volt Pompeius, Cinna! s azévben 97
Mentula dús, mondják, s igazuk van: furmumi földje 97
Mentula birtoka nagy: harminc hold jó legelője 98
Buzgó lélekkel nem is egyszer versre vadásztam 98
Utószó 101
Jegyzetek 113

Catullus

Caius Valerius Catullus (i. e. 84(?) – i. e. 54) római költő az aranykorból, a neoterikus költészet legnagyobb és legeredetibb alkotója.

Catullus  további könyvei

53%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1971
Antikvár könyv
2 000 Ft 940 Ft
akár 33%
Hűségpont:
 

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...