Csoda

Csodá-ban az idő- és térbeli határok roppantmód kitágulnak. Ez a kitűnő alkotás a cseh nemzet háború utáni történelmének, az 1948-78 közötti harminc évnek tényirodalomhoz illően pontos, dokumentumértékű krónikája. Skcoreckynek ezt a regényét sokan cinikus, gonosz politikai pamfletnek tekintették, amely senkit és semmit nem kímél, amely előtt semmi sem szent, amely - úgymond - az áldozatokat és hóhérokat közös táborba tereli. Nem véletlen, hogy a Csoda ugyanolyan vihart kavart a csehszlovák ellenzék, a politikai-irodalmi illegalitás soraiban, mint hajdan a Gyávák a hivatalos politikai-kulturális életben. Persze Skovercky könyve sokkal több politikai pamfletnél. Igazi, sodró lendületű, mozgalmas, eseménydús, a szó klasszikus értelmében vett nagyregény, amely látszólagos atomizáltsága, mozaikszerűsége ellenére rendkívüli gonddal és tudatossággal van megkomponálva. Átlagon felüli olvasmányosságát mindenekelőtt három dolognak köszönheti: a szerző korábban is felhánytorgatott "zabolátlan erotikájának", annak a "magánnyomozásnak", amely egy ötvenes évekbeli politikai gyilkosság ügyében folyik, s végül Skvorecky talán csak Hasekéhez fogható kegyetlen, de ellenállhatatlan humorának. A Gyávák-at megjelenés után kitiltották a boltokból, a szerzőt "felmentették" főszerkesztő-helyettesi állásából a világirodalmi folyóiratnál. A Csoda megírása után pedig kiközösítették a cseh irodalomból, és elüldözték hazájából is: Josef Skvoercky 1978-ban, cseh állampolgárságától megfosztottan, Kanadába emigrált.

Mutass kevesebbet