Dinoszauruszok

A múlt sok nagy mesélője a jövőt próbálta láttatni, arról fantáziálva, mivé lehet a világ, mi minden születhet az előttünk álló sok száz vagy ezer esztendő során. A jelent már ismerjük. Mi abban a korban élünk, amiről az elmúlt századok írói és tudósai még csupán álmodozhattak. Részesei és résztvevői lettünk a múlt század fantasztikus irodalma által megálmodott világnak, sőt, mi, ma élő emberek formáljuk olyanná a világunkat, amilyenné ők álmodták. Mi is előre akarunk kukkantani, megfejtve a jövő titkait, és közben kíváncsi énünk a régmúltban is kutatgat. Azt kérdezzük: vajon van-e még annyi esztendeje a Földnek, amennyi mögötte van? Nem tudhatjuk, de félő, hogy újabb százmillió évek már nem adatnak meg a mi kék bolygónknak, életünk űrben bolyongó óriásgömbjének. Elképzelni sem tudjuk az 570 millió évvel ezelőtti történéseket, azt az időszakot, amikor az akkor még nevet sem kapott Föld száraznak mondható területein nyoma sem volt még az életnek, bár az óceánméretű vizekben megjelentek már az első élőlények. Ez az időszak volt a Paleozoikum, a Föld történetének ókora.160 millió évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy föltűnjenek az első gerinces állatok, az álkapocs nélküli halak. Ekkoriban már burjánzott a növényzet, így aztán a szárazföldet ellepték a lélegzést elsajátító kétéltűek. 360 millió évvel ezelőtt megjelentek a tojásaikat lerakó első hüllők is. A dinoszauruszok 240 millió éve már léteztek. Ez volt a kezdete a 175 millió évig tartó Mezozoikumnak, azaz a földtörténeti középkor időszakának. A harmadidőszak a dinoszauruszok kihalásával, mintegy 65 millió évvel ezelőtt kezdődött, a máig változókontinensek, és az éghajlati övek kialakulásával. A negyedidőszak hozta magával az emberi lény születését és kialakulását, formálódását és fejlődését, valamint a köré sereglő változatos állatvilágot, hogy aztán egy részüket a természetes evolúció pusztítsa el, másrészük pedig az ősember vadászösztönének essen áldozatul. Dióhéjban ennyi a Föld fejlődésének története. Bármily furcsa és hihetetlen, de az 570 millió éves földtörténet 0,01 ezrelékét sem teszi ki az emberi kultúra fejlődését jelentő 6-8000 esztendő. Ez a verses mese azélet születésétől a földtörténet harmadidőszakának kezdetéig követi az élővilág kialakulását, és mutatja be az ízeltlábúakat, a víz mélyén megjelenő élőlényeket, a rovarokat, a kétéltűeket, a hüllőket, a növényeket, legfőképpen pedig a földtörténeti középkoraprótermetű, gyorslábú, növényevő és ragadozó, hatalmas és rettegett dinoszauruszait. Kalandra föl, kedves Olvasóim!

Mutass kevesebbet