Egész-ség (dedikált)

Molnár V. József. Egész-ség. Pécs, 1995. Melius Alapítvány (Megyei és Városi Könyvtár Nyomdája - Kaposvár). 356 + [2] p. Dedikált példány! Molnár V. József (Marcali, 1930. március 17. – Budapest, 2022. február 21.) Magyar Örökség díjas „néplélektan-kutató”, néprajzkutató, grafikusművész, 1956-os szabadságharcos, a Történelmi Vitézi Rend tagja. A Somogy vármegyei Marcaliban született kispolgári családba. Édesapja, Molnár József, egy fakitermelő cégnél volt munkavezető. 1944-ben az oroszok elhurcolták málenkij robotra, ahonnan sosem tért vissza. Ezt követően a család az édesanyával és a gyermekekkel a nagyszülőkhöz költözött a Vas megyei Pankaszra. Itt ismerkedett meg a későbbi néprajz-kutató a falusi gyógyító emberekkel és a paraszti életformával. Már 7-8 éves korában is a kanászok, pásztorok közé járt, hogy tanuljon tőlük. Később Marcaliba visszatérve az ifjú Molnár József lett a családfenntartó. A Vitéz Kovácsffy Arnold nyugalmazott katonatiszt tulajdonában lévő nyomdában volt tanonc, e mellett mindenféle ház körüli alkalmi munkát elvállalt. Kacsákat etetett, kapált, szüretelt, könyvesboltban takarított. Kovácsffyné, aki a herceg Esterházyaknál volt korábban nevelő, próbált segíteni Molnár Józsefen. Tőle kapott először „igazi” könyveket – ugyanis addig csak ponyva irodalmat olvasott. Meghatározó élménye volt, mikor elolvasta Az ember tragédiáját. 1956 őszén újságíró szakos egyetemi hallgatóként részt vett a budapesti harcokban. Október 22-én este még – mit sem sejtve a másnapi eseményekről – az ELTE színháztermében megalakították a Március 15-e Kört, aminek – diák létére, két egyetemi tanár mellé – beválasztottak a vezetőségébe. Tudták, hogy a Műegyetemen is összejöttek a diákok, és ők 16 pontban már a követeléseiket is megfogalmazták, így fölvettük velük a kapcsolatot még aznap éjszaka, és másnapra szolidaritási gyűlést hirdettek a lengyel szabadság támogatására a Bem térre. A Rádió ostromában már nem vett rész, ugyanis az egyetem másnak megjelenő lapjának, az Egyetemi Ifjúságnak meg akarta írni az addigi eseményeket, amit elkészülve azonban egy környékbeli razzia hallatára megevett. Közben a Március 15-e Kör a műegyetemiekkel egyesülve Egyetemi Forradalmi Diákbizottsággá alakult, amelynek szintén az egyik vezetője lett. A forradalom leverése után elszegődött az illegálisan működő Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által kiadott Október huszonharmadika című laphoz, ahol író-szerkesztő és terjesztő is volt. Ezért 1957. január 23-án elfogták és később 3 év börtönre ítélték, amelyből 1 évet magánzárkában töltött. Szabadulása után nem folytathatta tanulmányait. Nyomdászként helyezkedett el az egyetem tanszékének titkárnője segítségével. Itt belekerülhetett a művészeti életbe. Avantgárd festőként kiállításai is voltak, miközben a néprajzot is művelhette. Majd megnősült, és megszületett kislánya is. Azzal azonban, ami igazán érdekelte, csak a rendszerváltás után foglalkozhatott szabadon. Hintalan László néprajzossal már 1989-ben megalapították az Örökség Népfőiskolát, majd 1996-ban a Magyar Hagyományőrző Műhely szabadegyetemet. A tanítással párhuzamosan, 1999-ben végzett a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemén, ahol még ugyanabban az esztendőben doktorrá avatták. 86. életévén túl is sok előadást tartott doktori disszertációja témájáról, az ősképeknek a saját elképzelése szerinti világáról. Fülszöveg: "A természetben élő ember a teremtett világ részeseként, annak minden rezdülését teljes lényével érzékelte - ahogyan teszi ezt ma is minden megszülető gyermek, "csillagocska". A régi ember testi-lelki egészségét Üdvözítőjébe vetett maradéktalan hite erősítette. A gyermeket Isten áldásának tekintette, s hitében a kisgyermek Isten tenyerén élt; általa, vele a teremtő és igazító törvény mutatta meg magát. A megtalált törvényekhez rítusokkal igazította életét. A könyv e rítusokat a gyermekrajzok üzenetével párhuzamosan mutatja be, hogy gyermekeink által újra tisztán ismerhessük fel mindazon velünk született készséget, mely a javunkat szolgálná, lelkünket rendezni képes, testünknek erőt ad - erősíti egész-ségünket." Illusztrált kiadói puhapapír-kötésben.

Mutass kevesebbet