Égető Eszter 1.

Németh László „szelíd” ember, aki vallotta, hogy „a földet örökölni”, azaz Isten eredeti gondolata szerint rendezni dolgainkat és megélni életünket, csak szelídségben lehet; egyébként elherdáljuk az örökségünket, benne saját életünket, másokét, népet, nemzetet, értékeket, lakott földet, mindent. Nem vagyunk messze ettől. Németh László üzenete aktuálisabb, mint valaha, egy tékozló világban. Németh László kiváló emberismerő, az emberi, ezen belül a női lélek minden rezdülését tökéletesen ismeri, és leheletfinom érzékenységgel, tapintattal, finomsággal tárja ezt elénk. Hemzseg ezektől a gyöngyszemektől az Égető Eszter is. Aki pedig így ismeri az emberi rezdüléseket, „motívumokat”, az nemcsak az egyes ember szívének dobbanásait vagy a házasság és a családi élet zörejeit, hanem a társadalom, magyar társadalmunk minden üzemi zaját is hallja, nemcsak a robbanásokat. Aki ilyen érzékeny, az észrevesz olyan bajokat, amelyeket más soha, ezért csak ő tudja azt problémaként megfogalmazni. Ez az érzékenység: küldetés. AzÉgető Eszter című regényében a huszadik század első felének magyar társadalmára figyel ez a „szent hallgatózás”. Németh Lászlónak tehetség, stílus, nagy tudás, ismeret adatott ahhoz, hogy mindezt papírra vesse. A látlelet azonban nem öncélú, hanem megoldásért kiált és megoldást kínál. Németh László dogmatikailag egyetlen vallás mellett sem kötelezte el magát, de krisztusi ember volt, aki vallotta a szelídség, a szeretet megváltó hatalmát, minden durvaság és önzés ellenében. Ez a szeretet és szelídség, valamint az ebből következő önmegtagadás jelen van minden regényében, főként az Égető Eszterben. Regényeinek címe árulkodik egyrészt az ember állapotáról, másrészt az általa kínált megoldásról, amely egyszerre szól az egyes embernek, népünknek, ugyanakkor annál több, egyetemes. A Gyász (1935), a Bűn (1936) és az Iszony (1947) jelzi az ember valóságos állapotát; az Égető Eszter (1948) és az Irgalom (1965) pedig a megoldást. Egyélet kiteljesedése ez a regény, úgy, ahogy egy nő élete teljesedhet ki. Más a férfi és más a nő Isten teremtési rendjében, ezért más és más a feladatuk. Noha egymásra szorultságukban lesznek egy testté, és teljesedhet ki igazán az életük (1Mózes 2,24), mégis másképp teljesedik ki egy férfi élete, és másképp egy nőé. Mindkettőé kiteljesedhet, de mindkettőé megrekedhet. Valóban, sok a korcs, megrekedt élet Eszter körül. Németh László első változatban az Őrültek címet adta regényének, mert Eszter környezetében sokan tékozolják el az életüket. Eszter életének kiteljesedése éppen abban van, hogy minden körülmények között, egy védett, szeretettel teli édent próbáljon megteremteni saját helyén, és a körülötte sorvadó életek elkezdjenek zöldellni, élni, virágozni. Eszter egész életében nem adta fel az édenteremtés szolgálatát, mindig újra kezdte, nem fáradt bele. Ez nagy ajándék, hogy mindig vannak körülöttünk olyanok, akik nem adják fel a szeretetet, és ezzel segítik mások életének kiteljesedését. Ma egyre kevesebb már az olyan édenteremtő,mint Eszter, aki tapintatos és nem dominánsan terhes szeretettel áll a rá bízottak mögött. Eszter nem csügged, újra kezdi, egész életében szeret, szinte krisztusi önmegtagadással, szelíd és nem agresszív szeretettel. Eszter cselekvésének mozgatórugója, kiteljesedésének eszköze a szeretet; szeret ok nélkül, szeretet feltételek nélkül; így szereti a családját, a lakóhelyét, otthonát, s küldetését a világban. Németh László regényének üzenete az, hogy nagyra értékelendő Eszter próbálkozása, édenteremtése a saját helyén. Eszter három gyermek édesanyjává lesz, gondozásába tartozik férje, édesapja is, segít a tanyai internátus megszervezésében, támogatja a szellemi értékek elterjedését. A technikai újítások mellett rendkívül fontos számára a gyökerek megtartása, az otthon biztosítása, a család ellátása, az élet zavartalanságának fenntartása. De ezek az áldott Égető Eszteri kísérletek mégis kudarcra vannak ítélve, mert az egész társadalmat kellmegváltoztatni, hogy az egyes törekvések se legyenek bukásra kárhoztatva. Ma nagy kérdések között fogadhatjuk ezt az először 1948-ban megjelent, regénybe foglalt koncepciót: lehet-e a társadalmat megújítani, hogyan, mikor, ki, kik? Nyilván szerves összefüggés van az egyes ember,a házasság, család és a társadalom megtisztulása között, de nagy titok, hogyan hatnak ezek egymásra? Mindenesetre a fenti tényezők egymásra hatásának kérdésén túl egy biztos, életet szolgáló értéket megfogalmaz az író: a család fontosságát, mint az egyén és a társadalom számára is, minden korban biztos közösséget. Németh László nagy ívű regényében ott lüktet a 20. századi magyar valóság első fele. De Égető Eszter az állandóan változó politikai eszméktől szinte meg sem érintve, folyamatosan tartja fenn a biztonságot jelentő családot.

Mutass kevesebbet