EGY SÉTÁLÓ FELJEGYZÉSEI

"A következő hetekben néhány rövid írást szeretnék közreadni ezen a címen. Közreadni, mivel szerzőjük - szavamra - nem én vagyok. Hanem a pillanat" - vezette be Bálint B. András 1985 végén Egy sétáló feljegyzései felzet alatt azt az írássorozatot, amely a Magyar Hírlap Mellékletében indult, utóbb az Élet és Irodalomban, majd megint a Magyar Hírlapban folytatódott; a röviden Sétálóknak nevezett írások a "következő hetek" helyett sok évig, 1997-ben bekövetkezett haláláig megjelentek. A pillanat, a pillanatban felsejlő Ember, a látszat és a valóság: az Egész megragadására saját műfajt teremtett, a tárcariportot, amelynek csak elszórt s inkább irodalmi előzményei vannak a magyar sajtótörténetben. Igaz, nem akárkik, hanem többek között Ady publicisztikájában. 132 cikket közlünk BBA újságírói életművéből - az összesen száztucatnyi aláírt publikációjából. A nyomdából halálának 10. évében, 2007 végén kikerült BBA-kötet első fejezetébe nemcsak Sétálókat tettünk be, hanem más - például az előbb Szombat, majd Pillanat, Séta - címen megjelent, de valójában ebbe a ciklusba tartozó írásokat is, illetve olyan más riportokat, ahol a pillanatfelvétel a domináns, továbbá tárcákat, függetlenül attól, hogy formailag riportok, publicisztikák, recenziók vagy éppen novellák. A második fejezet esszéi, publicisztikái akár a hétköznapi társadalom finom rezdüléseit kitapintó szociotárcák gondolati kereteként is felfoghatók, de jóval többek is annál: a köz működését az emberi lélek tükrében elemző, illetve a Léttel és az Igével folytatott küzdelmet boncolgató disputák. Itt sem a formát tartottuk elsősorban szem előtt, hanem a gondolati tartalmat.

Mutass kevesebbet