Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

Esztétika Rövidített változat

Esztétika - Régikönyvek
Esztétika - Régikönyvek Esztétika - Régikönyvek Esztétika - Régikönyvek Esztétika - Régikönyvek Esztétika - Régikönyvek Esztétika - Régikönyvek
(0 vélemény)
Fordítók:
Tandori Dezső
Borító tervezők:
Haiman György
Kiadó:
Gondolat
Kiadás éve:
1979
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
2.
Nyomda:
Alföldi Nyomda
ISBN:
9632801857
Kötés típusa:
egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:
449 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.00cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
0.44kg
Kategória:
Bevezetés az esztétikába
I. Az esztétika elhatárolása és létjogának biztosítása
1. Természeti szép és művészeti szép
2. Az esztétikát illető némely ellenvetés cáfolata . . II. A szép és a művészet tudományos tárgyalásának módjai 1. Az empirikus tény mint kiindulópont
II. A szép és a művészet tudományos tárgyalásának módjai 1. Az empirikus tény mint kiindulópont
1. Az empirikus tény mint kiindulópont
2. Az eszme mint kiindulópont
3. Az empirikus és az eszmei oldal egyesítése
III. A művészi szép fogalma
A) Szokásos elképzelések a művészetről
1. A műalkotás mint emberi tevékenység terméke . .
2. A műalkotás mint az emberi érzékek számára az érzéki dolgok közegéből merített produktum
dolgok közegéből merített produktum
3. A művészet célja
a) A természet utánzásának elve
b) A kedély megindítása
c) A magasabbrendű lényegi cél
B) A művészet igazi fogalmának történeti bevezetése .
Felosztás
1. A művészeti szép eszméje avagy az eszmény . . . .
2. Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös for-
máivá
3. A művészetek rendszere
ELSŐ RÉSZ: A MŰVÉSZETI SZÉP ESZMÉJE AVAGY AZ
ESZMÉNY
Bevezetés
1. A művészet helyzete a véges valósághoz való viszo-
nyában
2. A művészet viszonya a valláshoz és a filozófiához
3. Felosztás
Első fejezet: A szép fogalma általában
3. A szép eszméje


Második fejezet: A természeti szép 46 a) A szubjektivitás és a természet pusztán magánvaló

A) A természeti szép mint olyan 46 egysége

3. A természeti elevenség felfogásának módjai 46 b) Az emberi tevékenység által létrehozott egység .

3. Az eszményi műalkotásnak a közönséggel kapcsola-
B) Az érzéki anyag absztrakt formájának és absztrakt egysé-
tos külsőlegessége
gének külső szépsége 49
1. Az absztrakt forma szépsége 49 c) A műalkotás igazi objektivitása
2. A szépség mint az érzéki anyag absztrakt egysége 51 C) A művész
t 1. Az ihlet
C) A természeti szép fogyatékossága 53 2. Az ábrázolás objektivitása

3. A közvetlen egyedi létezés korlátozottsága 55 Az igazi objektivitás

Harmadik fejezet: A művészi szép avagy az eszmény 57 3. Modor, stílus, eredetiség

A) Az eszmény mint olyan 57 MÁSODIK RÉSZ: AZ ESZMÉNY FEJLŐDÉSE A MŰVÉ-

L A szép individualitás 57 SZETI SZÉP KÜLÖNÖS FORMÁIVÁ

2. Az eszmény viszonya a természethez 62 ELSŐ SZAKASZ: A SZIMBOLIKUS MŰVÉSZETI FORMA

B) Az eszmény meghatározottsága 73 Bevezetés

1. Az eszményi meghatározottság mint olyan 74 A szimbólum általában

1. Az isteni mint egység és általánosság 74 1. A szimbólum mint jel

2. Az isteni mint istenek köre 74 2. Alak és jelentés részleges egyezése

3. Az eszmény nyugalma 75 3. Alak és jelentés részleges eltérése

II. A cselekmény 76 a) A szimbólum kételyszerűsége

1. Az általános világállapot 78 b) A szimbolikus elem kételyszerűsége a mitológiában

a) Az individuális önállóság: hőskorszak 78 és a művészetben

b) Jelenlegi prózai állapotok 9( Első fejezet: A tudattalan szimbolika

c) Az individuális önállóság rekonstrukciója 93 A) Jelentés és alak közvetlen egysége

2. A szituáció 95 I. Zoroaszter vallása

a) A szituációnélküliség 99 2. Zoroaszter vallásának nem-szimbolikus jellege . . .

b) A meghatározott szituáció a maga ártatlanságában 99 3. Zoroaszter vallásának nem-művészi szemlélet- és

c) A kollízió 102 ábrázolásmódja

3. A cselekmény 116 B) A fantasztikus szimbolika

a) A cselekvés általános hatalmai 118 1. Brahma hindu felfogása

b) A cselekvő individuumok 123 2. Érzékiség, mértéktelenség, perszonifikáló tevékenység

c) A jellem 135 C) A tulajdonképpeni szimbolika

III. Az eszmény külső meghatározottsága 143 Második fejezet: A fenségesség szimbolikája

1. Az absztrakt külsőlegesség mint olyan 144 A) A művészet panteizmusa

2. A konkrét eszmény összhangzása külső realitásával .144 B) A fenségesség művészete


Harmadik fejezet: Az összehasonlító művészeti forma tudatos 2. A vallásos szeretet

szimbolikája 185 3. A gyülekezet szelleme

2. Az allegória 186 Második fejezet: A lovagság

3. A hasonlat 189 Harmadik fejezet: Az egyéni különösségek formai Önállósága
C) A szimbolikus művészeti forma eltűnése 198 1. Az egyéni jellem önállósága

MÁSODIK SZAKASZ: A KLASSZIKUS MŰVÉSZETI FORMA 199 2. A kalandosság

Bevezetés 199 3. A romantikus művészeti forma felbomlása

A klasszikusról általában 199 c) A romantikus művészeti forma vége

I. A klasszikus forma önállósága: a szellemi áthatja saját HARMADIK RÉSZ: AZ EGYES MŰVÉSZETEK
természeti alakját 199 RENDSZERE

2. A görög művészet mint a klasszikus eszmény valódi Bevezetés

létezése 204 ELSŐ SZAKASZ: AZ ÉPÍTÉSZET

3. Az alkotó művész helye a klasszikus művészeti formá- Első fejezet: Az Önálló, szimbolikus építészet
ban 205
1. A népek egyesítésére szolgáló építészeti művek . .
Első fejezet: A klasszikus művészeti forma kialakulásának folya- 2. Az építőművészet és a szobrászat közötti átmeneti

mata 208 alkotások

Második fejezet: A klasszikus művészeti forma eszménye 210 3. Átmenet az önálló építészetről a klasszikus építészetre

1. A klasszikus művészet eszménye általában 210 Második fejezet: A klasszikus építészet

2. A különös istenek köre 214 1. A klasszikus építészet általános jellege . . ..

3. Az egyes istenek egyénisége 214 a; Alkalmasság valamely meghatározott célra

Harmadik fejezet: A klasszikus művészeti forma felbomlása 214 b) Az épület megfelelése a célnak

1. A végzet 214 c) A ház mint alaptípus
2. Az építészeti formák különös meghatározásai
2. Az istenek elenyészése antropomorfizmusuk következ-
tében 215 3. A klasszikus építészet különböző építésmódjai
3. A szatíra 217 Harmadik fejezet: A romantikus építészet

1. Általános jelleg
HARMADIK SZAKASZ: A ROMANTIKUS MŰVÉSZETI
FORMA 220 2. Különös építészeti alakításmód
Bevezetés 220 a) Alapforma: a teljesen zárt ház
b) A belső és a külső alakja
A romantikusról általában 220 3. A romantikus építészet különböző építésmódjai .
1. A benső szubjektivitás elve 220 MÁSODIK SZAKASZ: A SZOBRÁSZAT
2. A romantikus tartalom és forma közelebbi mozzanatai 221
3. A tartalom viszonya az ábrázolási módhoz 227 Első fejezet: A tulajdonképpeni szobrászat elve
1. A szobrászat lényeges tartalma
Első fejezet: A ronwunikus művészet vallásos kőre 231 a) Az objektív szellemiség
1. Krisztus megváltástörténete 231 b) A testiben magáértvaló szellemi


Harmadik fejezet: A költészet
2. A szép szoboralak 280
280 A) A költői és a prózai műalkotás közti különbség .
3. A szobrászat mint a klasszikus eszmény művészete

1. A költői és a prózai felfogás

Második fejezet: A szobrászat eszménye 282 a) A két felfogás tartalma

1. Az eszményi szoboralak általános jellege 282 b) A két felfogás különbözősége

2. Az eszményi szoboralak különös mozzanatai 285 c) A költői szemlélet partikularizációja

3. Az eszményi szoboralakok egyénisége 288 2. A költői és a prózai műalkotás

3. A költői szubjektivitás
Harmadik fejezet: Az ábrázolásmódok; az anyagok; a szobrá-
szat fejlődésének fokai 289 B) A költői kifejezés

1. A költői képzelet

HARMADIK SZAKASZ: A ROMANTIKUS MŰVÉSZETEK 290 2. A nyelvi kifejezés

Első fejezet: A festészet 290 3. A verselés

1. A festészet általános jellege 290 C) A költészet műfaji különbségei

a) A tartalom fő meghatározói 290 I. Az epikai költészet

b) A festészet érzéki anyaga 292 1. Az általános epikai jelleg

c) A művészi feldolgozás elve 295 c) A tulajdonképpeni epopeia

2. A festészet különös meghatározottságai 297 2. A tulajdonképpeni eposz különös meghatározásai

a) Az epikai általános világállapot

c) A művészi koncepció, kompozíció és jellemzés 303 b) Az egyéni epikai cselekmény

310 c) Az eposz mint egységes totalitás
3. A festészet történeti fejlődése
b) Az érzéki anyag közelebbi meghatározásai. • 298 3. Az epikai költészet fejlődéstörténete

Második fejezet: A zene 311
II. A lírai költészet
1. A zene általános jellege 311 1. A líra általános jellege

a) A zene összehasonlítása a képzőművészetekkel és 2. A lírai költészet különös mozzanatai

a költészettel 311 a) A lírai költő

b) A tartalom zenei felfogása 312 b) A lírai műalkotás

c) A zene hatása 315 c) A tulajdonképpeni líra fajai

2. A zenei kifejezés eszközeinek különös meghatározott- 3. A líra történeti fejlődése

sága 317 III. A drámai költészet

a) Idömérték, ütem, ritmus 317 1. A dráma mint költői műalkotás

b) Összhang 318 a) A drámai költészet elve

c) A dallam 321 b) A drámai műalkotás

3. A zenei kifejezés eszközeinek viszonya tartalmukhoz 325 c) A drámai mű és a közönség

a) A kísérőzene 325 2. A drámai mű külső előadása

b) Az önálló zene 331 a) Drámai művek olvasása és felolvasása

c) A művészi előadás 334


b) A színművészet
c) A költészettől függetlenebb színpadi művészet
3. A drámai költészet fajai és történeti típusai . .
a) A tragédia, a komédia és a dráma elve
b) Az antik és a modern drámai költészet közti kü-
lönbség
c) A drámai költészet fajainak konkrét fejlődése
UTÓSZÓ A VÁLOGATÁSHOZ
NÉVMUTATÓ
TÁRGYMUTATÓ

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

1770 - 1831
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...