Gróf Klebelsberg Kuno és a Sárospataki Református Főiskola (dedikált)

Részlet: "A kultuszminiszter első látogatása Bessenyey Zénó és Farkas Géza protestáns képviselők a tavasszal elhívtak Sárospatakra, nézzem meg a kis Bodrog-menti iskolavárost és közvetlen szemlélet alapján adjak szakvéleményt A ragyogó múlttal szemben stagnálást találtam. Addig, míg a Petényiek, a Rákócziak, a nagy Lorántffy Zsuzsánna bírták a várat és az uradalmat, megvolt a kollégiumnak a természetes hátvédje. De utóbb minden megváltozott. Az anyagi eszközök megcsappantak és a Tiszáninneni Egyházkerület még abba is kénytelen volt beletörődni, hogy mikor az államosítás volt a divat, az állam vette át még a sárospataki református tanítóképzőt is. Minden zsugorodóban volt" - emlékezett vissza első pataki útjára a miniszter. Hol volt már 1928-ban a Perényiek, Rákócziak, Lorántffy Zsuzsánna kora? A Nagyságos Fejedelem is csaknem kétszáz éve halott, fél országnyi birtoka 1711 után császárhoz hűek vagy idegenek közt szétosztva: a pataki vár, a környező uradalmakkal együtt előbb Trautson hercegé lett, nevét Tróconfalva, ma Hercegkút őrzi; azután Bretzenheim Ferdinánd hercegé, aki feleségével Schwarzenberg Karolinával együtt, ,felette nyájasan' fogadta a Patakon átutazó Széchenyi Istvánt, 1845. szeptember 29-én a főiskolával szemben lévő kolera-temető egy részét, 1829-ben 32 évre, 1835-ben pedig örök ajándékul ők engedték át a diákságnak; végül Windisch-Gratz Lajos hercegé, aki a húszas évek frankhamisítási botránya egyetlen büntetettjeként 1925-ben abbahagyta a politizálást és 1944-ben családjával elhagyta Patakot. De a vár neve mindvégig Rákóczi vár maradt, az ma is. Trianon után a ,szegények iskolája' maga is elszegényedett. Az alapítványok a pénzromlásban csaknem vagy teljesen tönkrementek. Ez nem volt újság az iskola történetében: 1811-ben az 1000 rhénes forintnyi alapítvány a devalváció folytán 200 rhénes forint lett, 1815-ben pedig másodszor is devalválódott a napóleoni háborúk következtében."

Mutass kevesebbet