Honszerző idők - Vereckétől a pozsonyi csatáig -

A Kárpátok völgyébe érkező magyarok, székelyek, kabarok az itt talált avarokkal testvéresülve, a szomszédos birodalmak gyűrűjében több mint 1100 éve hazára leltek. S hogy az erős pusztai népünk meg tudott maradni a Kárpát-hazában, az elsősorban a honszerző Árpád fejedelemnek köszönhető. De kellett ehhez a katonák, szántóvetők, pásztorok és mesterségek tudóinak a helytállása is. A frankok az avarokat leigázták: "Talán túl jámborak voltunk" - mondja egy öreg avar vezető. A Magyar Fejedelemséget is ez a veszély fenyegette, amikor 907 nyarán "Irtsátok ki a magyarokat!" hadparanccsal ránk tört a százezres frank-bajor sereg. De a magyar katonai zsenialitásnak köszönhetően Pozsonynál fényes győzelem született. A Honszerző idők című "majdnem-regény" filmforgatókönyv a tizenkét évnyi kemény helytállást, harcot mutatja be Vereckétől a megtelepedésen, a brentai csatán át a pozsonyi diadalig. Pozsony térségében a magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a sokszoros túlerővel ránk támadó frank-bajor hadseregre. A szerző célja, hogy e sorsdöntő, honszerző évek eseményeit, összefüggéseit és a pozsonyi csata máig ható, egyedülálló történeti jelentőségét minél többen megismerjük. S fejedelmünk intelmét megszívleljük: Árpád nagyfejedelem, érezvén, hogy elközelgett az utolsó órája, így szólt Zolta fiához: "őrizd e hont. Földetlen földig elmehetsz, de szebb és jobb hazára sehol nem találsz." Útravalóul hasonlót mond Karus és Zics, a két seregvezér is az unokáknak: "Nekünk már örökkétig ez a hazánk, amit Árpád, a fejedelmek fejedelme szerzett."

Mutass kevesebbet