Identitás és kulturális idegenség

Poszler György
Előszó. Szubjektív széljegyzetek (a kötet margóján)
Fehér M. István
„A tiszta önmegismerés az abszolút máslétben,
ez az éter mint olyan..." Idegenségtapasztalat mint
az önmegismerés útja és közege
Kulcsár Szabó Ernő
A különbözés megértése, avagy olvashatók-e
az irodalom kulturális kódjai?
Eisemann György
Elsajátított idegenség és elidegenedett azonosság.
A modern lírai alany önértelmezésének történetiségéhezBengi László
zBengi László
Mintázatok roncsolódásai. A nevetésre ösztönző
ismétlés két 19. századi esetéről
Bednanics Gábor
Művészet és/vagy mesterség. A technika
a 19. század végi magyar lírában
Hansági Ágnes
Emlékezet, idő, identitás. A temporális idegenség
tapasztalata a romantika és a modernség
korszakküszöbének értelmezésében
Kabdebó Lóránt
A nyugati gondolkozás „hézagai" a poétikában
:_őrincz Csongor
„Enkidu üzenete". Az idegenség az irodalomban:
fordítás és interpretáció között
(ékeli Zoltán
Primitivizmus, plasztikusság és performativitás
az avantgárdban


Molnár Gábor Tamás
Bensővé tétel és kifejezés Füst Milán költészetében
Fodor Péter
Hang, jel, vers a későmodern korszak második felében
H. Nagy Péter
(A)ver(s)ziók?
Kulcsár-Szabó Zoltán
Szövegtükör. John Ashbery: Self-Portrait
In A Convex Mirror
Oláh Szabolcs
A lírai hang műfajfüggő anyagisága és megmutatkozása
Kovács András Ferenc történelmen átívelő verseiben
Fried István
Ki (a) velszi herceg?
(Öntükröző személyiség-játékok Krúdy Gyulánál)
Kelemen Pál
Tériszony. A tér idegensége a Saulusban
Menyhért Anna
A kilátástalanság belátása — a belátás kilátástalansága.
Kertész Imre: Sorstalanság
Szirák Péter
Az „én" társszerzői. Kertész Imre: Valaki más
Dobos István
Az értelmezés lezárhatatlansága. Mediális játékterek
az önéletírásban (Esterházy Péter: Javított kiadás)
Lucas Manfrin
Medialitás és inskripció. Kísérlet egy problémavázlatra
Varga Tünde
A pillantás idegenségének bája
Bacsó Béla
Utószó