
(4 vélemény)
Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 1 890 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!
A hatvanas évek elején, a hruscsovi "olvadás" idején jelentek meg Alekszandr Szolzsenyicin, egy volt lágerfogoly első kisregényei és elbeszélései... Az orosz irodalom nagy klasszikusaihoz mérhető író született, aki - ahogy az Oroszországban megszokott - több volt, mint író, s ettől kezdve konokul, előbb konfliktusokat, majd üldöztetéseket vállalva haladt az útján: hogy "hazugság nélkül" elmesélje, milyen a XX. századi Oroszországban, a megvalósult szocializmusban élni. Az Ivan Gyenyiszovics egy napjá-nak jelentősége részint abból fakad, hogy sokak számára először adott hírt a sztálini lágerekről s a bennük raboskodó ártatlan emberekről, de nem kisebb mértékben a kisregény lenyűgöző művészi erejéből, illetve abból a Szolzsenyicin egész életművét meghatározó gondolatból, hogy az ember a legborzalmasabb körülmények között is ember maradhat. A Matrjona háza Oroszország közepén játszódik, egy kis faluban, ahol az író - ekkor még tanítóként - a különc, megvetett Matrjonában találja meg igazi hősét... A hatvanas években született írások már az orosz irodalom klasszikusai voltak, amikor a kilencvenes években - a hazájába való visszatérés után - Szolzsenyicin újból egy sor remek kisregényt ("kétrészes elbeszélést") alkotott. Az Ego a bolsevik forradalom utáni polgárháború egyik elfeledett epizódját eleveníti fel: főhőse a tambovi parasztlázadás vezetője, aki fogságba esése után szörnyű dilemmával szembesül... A Fenn és lenn című írásban Zsukov marsall meséli el az életét, harcait, sikereit, Sztálinhoz fűződő bonyolult kapcsolatát és a háború utáni kegyvesztettségét. A Töréspontokon egy orosz mérnök és vállalatvezető sok évtizeden átívelő története, aki minden rendszerben, Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev alatt és az új, kapitalista közegben is makacsul, legjobb tudása szerint, a lehető legbecsületesebben teszi a dolgát...
Mutass kevesebbet
| ISBN: | 9789630796507 |
|---|---|
| Kiadó: | Európa Könyvkiadó |
| Kiadás éve: | 2013 |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Nyomda: | Kinizsi Nyomda Kft. |
| Borítótervezők: | Szabó Levente |
| Kötés típusa: | fűzött kemény papír kiadói borítóban |
| Terjedelem: | 357 |
| Fordítók: | Wessely László, Elbert János, Katona Erzsébet |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 12.50 cm, Magasság: 20.50 cm |
| Súly: | 0.00 kg |
| Kategória: | Irodalom / Szépirodalom / Regény, Novella, Elbeszélés / Történelem / Hadtörténelem |
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Vélemények a könyvről
Ajánlom mindenkinek! Hitelesen bemutatja a szovjet birodalom rejtett titkát
Dohos penész és pufajkaszagú, rémesen fogvacogós, keserű lágerbéli történet egy gulágból . Az öreg úgy ír a cetllijeiből, hogy pillanatok alatt tökéletesen bele fogod magad élni. A Szolzsenyicin életműhöz úgy érdemes hozzáfogni, hogy az ember előbb bevásárol egy nagy kupac antikvár szépirodalmi kötetet random. Rá fogsz döbbenni, emellé bármi jöhet, csak lazítson ezen a légkörön. A durva az egészben az, hogy Szolzsenyicin gyakorlatilag annyit tesz, hogy túlélők sokaságának valós történeteit gyűjti össze és adja közre. Magyarán ez a sztori is megtörtént valahol valakivel ...
Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008, Nobel-díjas orosz író, 1945-1957 között Gulag kényszermunkás) egy kazahsztáni lágerben (ahol egy időben Rózsás Jánossal is együtt raboskodott) 1950-51 telén gondolta el ezt az elbeszélést, melyet 1957-es szabadulása után, 1959. május 18. és június 30. között vetett papírra Rjazany városban (a végleges változat 1968-ban készült el). A megjelentetés reményében 1961-ben, a Sztalin halála utáni, hruscsovi „olvadás” idején elkészítette az írás „könnyített” változatát és eljuttatta azt Alekszander Tvardovszkijnak, a Novij mír (Új világ) folyóirat főszerkesztőjének. Hosszas egyeztetések után, főleg Tvardovszkíj ajánlásának köszönhetően, de Hruscsov – Sztalin deheroizálását erősítendő – támogatásával (sőt, az SZKP Központi Bizottság 23 fontosabb tagjával is megismertetve!) jelenhetett meg a végül a mű (hogy az idők változtával, Hruscsov 1964-es bukását követően, a 70-es évek elején a könyvtárakból műveit kivonják, megsemmisítsék: pl. a folyóiratokból kitépve a lapokat, a nevét pedig átfestve a tartalomjegyzékben). Ez a kisregény – nem túlzás ezt mondani! – megrengette az egész szovjet/szocialista világot/világrendszert: először jelent meg hivatalosan írás a Szovjetúnióban 1930-as évektől létező sztálini kényszermunka táborokról, azok foglyairól, pokoli életkörülményeikről – mindezt művészi erővel, egy átlag lágerlakó egy napjába sűrítve. Olvasd el! Első megjelenés: Novij mír (Új világ), 1962. november 18. (11. sz.), 96 900 + 25000 pld. Első önálló megjelenés: Roman-Gazeta (Regény-újság), 1963. január (1. sz.), 700 ezer pld. Első megjelenés, önálló kötetben: Moszkva, Szovjetszkij Piszatyel (Szovjet Író) kiadó, 1963 nyarán, 100 ezer pld. Magyar nyelven (Wessely László fordításában) első megjelenés: Nagyvilág folyóirat, 1963. február (2. sz.), első megjelenés önálló kötetben: Bp., Európa, 1963, 13 700 pld.
Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008, Nobel-díjas orosz író, 1945-1957 között Gulag kényszermunkás) egy kazahsztáni lágerben (ahol egy időben Rózsás Jánossal is együtt raboskodott) 1950-51 telén gondolta el ezt az elbeszélést, melyet 1957-es szabadulása után, 1959. május 18. és június 30. között vetett papírra Rjazany városban (a végleges változat 1968-ban készült el). A megjelentetés reményében 1961-ben, a Sztalin halála utáni, hruscsovi „olvadás” idején elkészítette az írás „könnyített” változatát és eljuttatta azt Alekszander Tvardovszkijnak, a Novij mír (Új világ) folyóirat főszerkesztőjének. Hosszas egyeztetések után, főleg Tvardovszkíj ajánlásának köszönhetően, de Hruscsov – Sztalin deheroizálását erősítendő – támogatásával (sőt, az SZKP Központi Bizottság 23 fontosabb tagjával is megismertetve!) jelenhetett meg a végül a mű (hogy az idők változtával, Hruscsov 1964-es bukását követően, a 70-es évek elején a könyvtárakból műveit kivonják, megsemmisítsék: pl. a folyóiratokból kitépve a lapokat, a nevét pedig átfestve a tartalomjegyzékben). Ez a kisregény – nem túlzás ezt mondani! – megrengette az egész szovjet/szocialista világot/világrendszert: először jelent meg hivatalosan írás a Szovjetúnióban 1930-as évektől létező sztálini kényszermunka táborokról, azok foglyairól, pokoli életkörülményeikről – mindezt művészi erővel, egy átlag lágerlakó egy napjába sűrítve. Olvasd el! Első megjelenés: Novij mír (Új világ), 1962. november 18. (11. sz.), 96 900 + 25000 pld. Első önálló megjelenés: Roman-Gazeta (Regény-újság), 1963. január (1. sz.), 700 ezer pld. Első megjelenés, önálló kötetben: Moszkva, Szovjetszkij Piszatyel (Szovjet Író) kiadó, 1963 nyarán, 100 ezer pld. Magyar nyelven (Wessely László fordításában) első megjelenés: Nagyvilág folyóirat, 1963. február (2. sz.), első megjelenés önálló kötetben: Bp., Európa, 1963, 13 700 pld.
A leírása alapján jó könyvnek tűnik,mindenkinek ajánlom.