Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

Klasszikus, modális és intenzionális logika

Klasszikus, modális és intenzionális logika - Régikönyvek
Klasszikus, modális és intenzionális logika - Régikönyvek Klasszikus, modális és intenzionális logika - Régikönyvek Klasszikus, modális és intenzionális logika - Régikönyvek Klasszikus, modális és intenzionális logika - Régikönyvek
(0 vélemény)
Borító tervezők:
Rudas Klára
Kiadó:
Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:
1984
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Szegedi Nyomda
ISBN:
9630530848
Kötés típusa:
egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:
412 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.50cm
Súly:
0.60kg
Kategória:
Az olvasóhoz 9

1. A klasszikus kétértékű logika 13
1.1 Bevezetés 13
1.2 A klasszikus logika grammatikája 19
1.2.1 Predikátumok és névmások 20
1.2.2 Individuumkifejezések 21
1.2.3 Logikai szavak 21
1.2.4 A negáció 22
1.2.5 A konjunkció 24
1.2.6 Az alternáció 25
1.2.7 Igazságfüggvények 25
1.2.8 A kondicionális 26
1.2.9 A bikondicionális 31
1.2.10 Univerzális kvantifikáció 32
1.2.11 Az egzisztenciális kvantifikáció 35
1.2.12 Az általánosított kondicionális 36
1.2.13 Az ún. kategorikus állítások 39
1.2.14 Az azonosság 41
1.2.15 Az azonosság filozófiai problémái 44
1.2.16 Az unicitás 50
1.3 A következményreláció 52
1.3.1 Állítások helyett sémák 52
1.3.2 Interpretációk 54
1.3.3 A következményreláció definíciója 56
1.3.4 Nevezetes következtetési formák 59
1.3.5 A kategorikus szillogizmusok 63
1.3.6 Kitekintés: másodrendű logika 67
1.4 Analiticitás és logikai igazság 73
1.4.1 Entymematikus következtetés 73
1.4.2 Analitikus állítások 75
1.4.3 Szemantikai állítások 80
1.5 A klasszikus logika mint kalkulus 83
1.5.1 Szemantikai rendszer és kalkulus 83
1.5.2 A klasszikus (elsőrendű) kalkulus 86
1.5.3 Helyesség és teljesség 89
1.5.4 A klasszikus állításkalkulus 91
1.5.5 A természetes levezetés rendszere 91


1.6 Deskripciók 98
1.6.1 A határozott névelő logikai funkciója 98
1.6.2 A deskripciók logikai szerkezete 100
1.6.3 Deskripciók állításokban 103
1.6.4 A jelölet nélküli nevek 110

2. A modern modális logika fejlődéstörténete 115
2.1 Bevezetés 115-e
2.1.1 A modális szavak 115 •
2.1.2 Episztemikus modalitások 119
2.1.3 Alethikus modalitások • 120
2.2 Az arisztotelészi örökség 124
2.2.1 A modális szavak arisztotelészi elemzése 124
2.2.2 Arisztotelész modális szillogisztikája 131
2.3 C. I. Lewis: a „szigorú implikáció" logikája 137‘'
2.3.1 A modális logika a szimbolikus logika keretében 137
2.3.2 A normál alethikus logika általános keretelméléte: a T rendszer 142
2.3.3 A szigorú kondicionális paradoxonai 146
2.3.4 Az S4 rendszer 150
2.3.5 Az analiticitás logikája: S5 155
2.3.6 Deontikus kalkulusok 156
2.3.7 Diodóroszi modalitások: az idő logikája 160
2.4 Modalitás és kvantifikáció: a „bünben fogantatott" logika 164
2.4.1 Modális predikátumkalkulusok 164
2.4.2 Barcan-típusú kalkulusok 165
2.4.3 A modális predikátumkalkulus paradoxonai 169
2.4.4 Javaslatok a paradoxonok elhárítására 172
2.4.5 A „modális elkötelezettség" három fokozata 174
2.4.6 Direkt vagy indirekt idézetek? 180
2.4.7 Deskripciók modális kontextusban 182
2.4.8 De re modalitások: esszencializmus 185
2.5 Carnap modális kváziszemantikája 194
2.5.1 Az állapotleírások elmélete 194
2.5.2 Extenzió és intenzió 199
2.5.3 Individuumkifejezések extenziója és intenziója 203
2.5.4 Az elmélet értékelése 208
2.5.5 A szemantikai értékek elmélete 213
2.6 Kripke modális szemantikája 227
2.6.1 Denotációs szemantika S5-höz 227
2.6.2 Az általános Kripke-szemantika 229
2.6.3 Az elemi modális logika szemantikája 231
2.6.4 A modális predikátumlogika szemantikája 235
2.6.5 A lehetséges individuumok és a lehetséges világok 239
2.6.6 Más megközelítések 247
2.7 Releváns logika 249
2.7.1 A releváns implikáció 249
2.7.2 lgazságfüggvények a releváns logikában 258
2.7.3 Az E rendszer 263
2.7.4 A kritika kritikája 267


2.8 Egy mellékág: Jan Lukasiewicz 272
2.8.1 Az indeterminista koncepció 272
2.8.2 Az antinecesszitás koncepciója 276
2.9 A. N. Prior: az értékrés-koncepció 280
2.9.1 A Q rendszer 280
2.9.2 Q kvantifikációs bővítésének problémái 285

3. Modális logika — új megközelítésben (A Q-szemantika) 290
3.1 Értékrés-kritériumok 290
3.1.1 A tárgyalási univerzum 293
3.1.2 Az „erős" egzisztenciális kvantor 295
3.1.3 Predikátumok elfajulása 297
3.2 A névelmélet 302
3.2.1 Állandó és változó jelöletű nevek 302
3.2.2 A tulajdonságnyaláb-elmélet 303
3.2.3 Állandó terjedelmű predikátumok 310
3.2.4 Az azonosság szükségszerűsége 311
3.3 A deskripciók elmélete 315
3.3.1 Nyitott deskripció kvantor hatáskörében 317
3.3.2 Deskripció deskripció belsejében 322
3.3.3 Modálitás és deskripci6 324
3.3.4 Értékrés-kritérium a deskripciókra 329
3.4 Relevancia 333
3.4.1 Gyönge relevancia 333
3.4.2 Erős relevancia. Statabilitási atomok 337
3.4.3 A Q kalkulusok 339
3.5 A modális logika rehabilitálása 340

4. Intenzionális logika 346
4.1 Típuselméleti logika 347
4.1.1 A típuselmélet 347
4.1.2 A lambda-operátor 351
4.1.3 A típuselméleti logika formalizált nyelve 357
4.2 Montague intenzionális logikája 364
4.2.1 Montague keretelmélete 364
4.2.2 Pragmatikus logika 371
4.2.3 A nyelvi kifejezések logikai finomstruktúrája 377
4.2.4 Kritikai megjegyzések 383
4.2.5 Az intenzionális logika módosítása 388

Irodalomjegyzék 396
Névmutató 403
Tárgymutató 405
Szimbólumok jegyzéke 412

Ruzsa Imre

1921 - 2008
Ruzsa Imre (Budapest, 1921. május 12. – 2008. július 2.) Széchenyi-díjas filozófus. Tudományos tevékenysége mellett nagy szerepet vállal a modern logika oktatásában és népszerűsítésében. Egyetemi előadásai és szellemes kommentárokkal tarkított, mindamellett magas színvonalú könyvei nagyban hozzájárulnak a logika magyarországi kultúrájának terjesztéséhez.

Ruzsa Imre  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...