Klasszikus, modális és intenzionális logika

Name: Klasszikus, modális és intenzionális logika
Price: 3960.00 HUF
Availability: InStock
Author: Ruzsa Imre
ISBN: 9630530848

Ruzsa Imre - Klasszikus, modális és intenzionális logika, Budapest 1984 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

3 960 Ft

6 600 Ft

40%

Állapot

Készleten

Jó

Antikvár bolt

Kedvezményes

Védőborítója enyhén kopottas, szélein kissé szakadozott. A kötet jó állapotú.

297

hűségpont

Hogy működik az alku?

A szerző e könyvében a szimbolikus logika módszereit, fejlődéstörténetét és fontosabb filozófiai problémáit tárgyalja. A hasonló tárgyú munkáktól eltérően nem áll meg a klasszikus (extenzionális) elméletnél, hanem messzemenően behatol a logika alapvető jelentőségű modális és intenzionális logika területére, a legutóbbi évekig követve e tudományág fejlődését. A szerző a kifejtéshez szükséges matematikai apparátus használatát a minimumra korlátozza anélkül, hogy engedményt tenne a szabatosság rovására. A művet felépítése és tárgyalásmódja alkalmassá teszi a tankönyv jellegű felhasználásra.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9630530848
Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:	1984
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Szegedi Nyomda
Borítótervezők:	Rudas Klára
Kötés típusa:	egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:	411 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 25.00 cm
Súly:	0.60 kg
Kategória:	Természettudomány / Matematika / Filozófia

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Az olvasóhoz                                 9

1. A klasszikus kétértékű logika             13
 1.1 Bevezetés                               13
 1.2 A klasszikus logika grammatikája        19
   1.2.1 Predikátumok és névmások          20
   1.2.2 Individuumkifejezések               21
   1.2.3 Logikai szavak                      21
   1.2.4 A negáció                           22
   1.2.5 A konjunkció                        24
   1.2.6 Az alternáció                       25
   1.2.7 Igazságfüggvények                   25
   1.2.8 A kondicionális                     26
   1.2.9 A bikondicionális                   31
   1.2.10 Univerzális kvantifikáció          32
   1.2.11 Az egzisztenciális kvantifikáció   35
   1.2.12 Az általánosított kondicionális    36
   1.2.13 Az ún. kategorikus állítások       39
   1.2.14 Az azonosság                       41
   1.2.15 Az azonosság filozófiai problémái  44
   1.2.16 Az unicitás                        50
 1.3 A következményreláció                   52
   1.3.1 Állítások helyett sémák             52
   1.3.2 Interpretációk                      54
   1.3.3 A következményreláció definíciója   56
   1.3.4 Nevezetes következtetési formák     59
   1.3.5 A kategorikus szillogizmusok        63
   1.3.6 Kitekintés: másodrendű logika       67
 1.4 Analiticitás és logikai igazság         73
   1.4.1 Entymematikus következtetés         73
   1.4.2 Analitikus állítások                75
   1.4.3 Szemantikai állítások               80
 1.5 A klasszikus logika mint kalkulus       83
   1.5.1 Szemantikai rendszer és kalkulus    83
   1.5.2 A klasszikus (elsőrendű) kalkulus   86
   1.5.3 Helyesség és teljesség              89
   1.5.4 A klasszikus állításkalkulus        91
   1.5.5 A természetes levezetés rendszere   91


   1.6 Deskripciók                                                                    98
       1.6.1 A határozott névelő logikai funkciója                                       98
       1.6.2 A deskripciók logikai szerkezete                                         100
       1.6.3 Deskripciók állításokban                                                 103
       1.6.4 A jelölet nélküli nevek                                                  110

2. A modern modális logika fejlődéstörténete                                          115
   2.1 Bevezetés                                                                         115-e
       2.1.1 A modális szavak                                                            115 •
       2.1.2 Episztemikus modalitások                                                    119
       2.1.3 Alethikus modalitások                                                    •  120
   2.2 Az arisztotelészi örökség                                                         124
       2.2.1 A modális szavak arisztotelészi elemzése                                    124
       2.2.2 Arisztotelész modális szillogisztikája                                      131
   2.3 C. I. Lewis: a „szigorú implikáció" logikája                                      137‘'
       2.3.1 A modális logika a szimbolikus logika keretében                             137
       2.3.2 A normál alethikus logika általános keretelméléte: a T rendszer             142
       2.3.3 A szigorú kondicionális paradoxonai                                         146
       2.3.4 Az S4 rendszer                                                              150
       2.3.5 Az analiticitás logikája: S5                                                155
       2.3.6 Deontikus kalkulusok                                                        156
       2.3.7 Diodóroszi modalitások: az idő logikája                                     160
   2.4 Modalitás és kvantifikáció: a „bünben fogantatott" logika                         164
       2.4.1 Modális predikátumkalkulusok                                                164
       2.4.2 Barcan-típusú kalkulusok                                                    165
       2.4.3 A modális predikátumkalkulus paradoxonai                                    169
       2.4.4 Javaslatok a paradoxonok elhárítására                                       172
       2.4.5 A „modális elkötelezettség" három fokozata                                  174
       2.4.6 Direkt vagy indirekt idézetek?                                              180
       2.4.7 Deskripciók modális kontextusban                                            182
       2.4.8 De re modalitások: esszencializmus                                          185
   2.5 Carnap modális kváziszemantikája                                                  194
       2.5.1 Az állapotleírások elmélete                                                 194
       2.5.2 Extenzió és intenzió                                                        199
       2.5.3 Individuumkifejezések extenziója és intenziója                              203
       2.5.4 Az elmélet értékelése                                                       208
       2.5.5 A szemantikai értékek elmélete                                              213
   2.6 Kripke modális szemantikája                                                       227
       2.6.1 Denotációs szemantika S5-höz                                                227
       2.6.2 Az általános Kripke-szemantika                                              229
       2.6.3 Az elemi modális logika szemantikája                                        231
       2.6.4 A modális predikátumlogika szemantikája                                     235
       2.6.5 A lehetséges individuumok és a lehetséges világok                           239
       2.6.6 Más megközelítések                                                          247
   2.7 Releváns logika                                                                   249
       2.7.1 A releváns implikáció                                                       249
       2.7.2 lgazságfüggvények a releváns logikában                                      258
       2.7.3 Az E rendszer                                                               263
       2.7.4 A kritika kritikája                                                         267


 2.8 Egy mellékág: Jan Lukasiewicz                      272
    2.8.1 Az indeterminista koncepció                   272
    2.8.2 Az antinecesszitás koncepciója                276
 2.9 A. N. Prior: az értékrés-koncepció                 280
    2.9.1 A Q rendszer                                  280
    2.9.2 Q kvantifikációs bővítésének problémái        285

3. Modális logika — új megközelítésben (A Q-szemantika) 290
 3.1 Értékrés-kritériumok                               290
    3.1.1 A tárgyalási univerzum                        293
    3.1.2 Az „erős" egzisztenciális kvantor             295
    3.1.3 Predikátumok elfajulása                       297
 3.2 A névelmélet                                       302
    3.2.1 Állandó és változó jelöletű nevek             302
    3.2.2 A tulajdonságnyaláb-elmélet                   303
    3.2.3 Állandó terjedelmű predikátumok               310
    3.2.4 Az azonosság szükségszerűsége                 311
 3.3 A deskripciók elmélete                             315
    3.3.1 Nyitott deskripció kvantor hatáskörében       317
    3.3.2 Deskripció deskripció belsejében 322
    3.3.3 Modálitás és deskripci6                       324
    3.3.4 Értékrés-kritérium a deskripciókra            329
 3.4 Relevancia                                         333
    3.4.1 Gyönge relevancia                             333
    3.4.2 Erős relevancia. Statabilitási atomok         337
    3.4.3 A Q kalkulusok                                339
 3.5 A modális logika rehabilitálása                    340

4. Intenzionális logika                                 346
 4.1 Típuselméleti logika                               347
    4.1.1 A típuselmélet                                347
    4.1.2 A lambda-operátor                             351
    4.1.3 A típuselméleti logika formalizált nyelve     357
 4.2 Montague intenzionális logikája                    364
    4.2.1 Montague keretelmélete                        364
    4.2.2 Pragmatikus logika                            371
    4.2.3 A nyelvi kifejezések logikai finomstruktúrája 377
    4.2.4 Kritikai megjegyzések                         383
    4.2.5 Az intenzionális logika módosítása            388

Irodalomjegyzék                                         396
Névmutató                                               403
Tárgymutató                                             405
Szimbólumok jegyzéke                                    412