Konyhai különlegességek és képtelenségek

Tudja-e, hogy Kínában az az illetlenség, ha valaki nem szürcsöli a levest, ha ízlik neki? A Caesar-salátát eredetileg Pilótasalátának hívták? Azokat a római szakácsokat, akik elrontották az ételt, nyilvánosan megvesszőzték? XI. Lajos udvarának hölgyei kizárólag levesen éltek, mert azt hitték, hogy a rágás elcsúfítja arcukat? A szüzességet fogadott egyiptomi papoknak ránézniük sem volt szabad a lencsére? Mindez csupán ízelítő a szántalan tényből, igazságból, furcsaságból, különlegességből, képtelenségből és apróságból, amelyet Láng György, a nemzetközi hírű vendéglős és mesélő összegyűjtött ebben a bájos kis kötetben. Láng, aki tanácsadó cége elnökeként vendéglőket teremt a semmiből Manhattantől Maniláig, immár harminc esztendeje gyűjti az étkezéshez és az ételekhez kapcsolódó mulatságos történeteket, s ebben a könyvben ezek javát teszi közkinccsé. Vannak itt történetek jeles séfekről és ínyencekről mint Excoffier, Gyémánt Jim, Brady vagy Alexis Soyer, a londoni Reform Klub híres különce, megtudjuk, hogyan kapták a nevüket az olyan nevezetes fogások, mint a Csirke király módra vagy a Baba au Rhum, megismerhetünk bolondos, nemi vágyat növelő szereket a gyömbérfelfújttól a kuszkuszig, a népi gyógyászatban ismert ételeket-italokat (mint a bűvös gyógyerejű Magyar királynő vize vagy a Buddha átugrott a kerítésen elnevezésű kínai leves-különlegesség), az ókorban fogyasztott fura csemegéket (kóstolta már a töltött mogyorós pelét?) és ostoba élelmiszer-kísérleteket, amilyen például az Egyesült Államok kormányának terve volt a toll nélküli csirke kitenyésztésére vagy az a harminckilenc mérföldnyi hosszú olasz töltött tészta, amellyel egy konyhaművész kívánta körülkeríteni Manhattan szigetét. Az abszurdtól a nevetségesig kalandozó érdekességeket Milton Glaser szeszélyes rajzai és szellemes megjegyzései fűszerezik. Láng György könyve a mulatságok valóságos lakomája minden ínyenc, minden nagyevő és minden leendő mesemondó számára.

Mutass kevesebbet