Lengyelország és Magyarország a keresztény Európa védőbástyái a múltban és jelenben

Konrád Sutarski költő, publicista, történész, műfordító 1934-ben született a lengyelországi Poznanban, 1965 óta él Budapesten. Magyar felesége van. Okleveles gépészmérnök (Poznani Műegyetem, 1958), a mezőgazdasági műszaki tudományok doktora (Agrártudományi Egyetem, Budapest-Gödöllő, 1969). Díjnyertes mezőgazdasági gépek tervezője, feltaláló. A rendszerváltozás után lengyel diplomata Magyarországon (1990-1992), kisebbségi politikus és a magyarországi Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke (1995-1999 és 2001-2007). Az általa kezdeményezett, 1998-ban létrehozott -az 1000 éves lengyel-magyar kapcsolatrendszer témakörét felölelő - Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára (ma Lengyel Kutató Intézet és Múzeum) irányítója, 2007-2013 között igazgatója. Költőként 1956-ban jelentkezett, a lengyel irodalmi „56-os nemzedék" tagja, a hírneves „Wi-erzbak" poznani irodalmi csoport egyik alapítója. Sutarski ma több mint huszonöt könyv szerzője, illetve szerkesztője, többek között három válogatott verseskötete jelent meg lengyel és magyar nyelven (legutóbb Ha úgy tudnánk , Budapest, 2014). Hat történelmi témájú kötete van, többek között: Megőrzésre átvéve (Árva és Szepesség múltjáról, Domonkos Lászlóval, Budapest, 2009), A? én Katynom (lengyelül is, Budapest, 2010), Közös fényeink (Budapest, 2014), Dzieje Polski z powiqzani-ami (Lengyelország történelme magyar vonatkozásokkal, lengyelül, Budapest, 2015).

Mutass kevesebbet