Levelek, naplójegyzetek

Tolsztoj tömegével ontotta a leveleket és a naplójegyzeteket: érzelmi-gondolati munkájának mindennapos lecsapódását. E műfajokban rögzítette életének kisebb-nagyobb eseményeit, aggodalmasan értékelte testi és szellemi állapotának fejleményeit, számot adott műhelygondjairól, építette, szabályozta kapcsolatait, de legfőképpen világképét fejlesztette, árnyalta, summázta fáradhatatlanul. Radikálisan tagadta az egész fennálló rendet és kultúrát, kormányzatot és egyházat, osztálytagozódást és munkamegosztást, a kapitalizmussal együtt járó technikai fejlődést, a konformista tudományt és az elvont művészetet. Mindezekkel szemben pedig parancsolóan hirdette a tolsztojánus megoldást: a romantikus paraszti kommunizmust, s a maga etikai fogantatású, laikus-racionális istenhitét, követendő magatartásként pedig az aszkétikus, szeretetvalló és erőszakmentes erkölcsi lázadást. A levelezés és a napló minden külső elemzésnél meggyőzőbben, megrendítő közvetlenséggel tárja föl Tolsztoj következetlenül következetes filozófiájának nagyságát és csődjét. Műveinek kilenc kötetét méltán követheti nyersebb és gazdagabb zárótétel gyanánt a tizedik, a levelek és a napló személyesebb, de talán egyetemesebb Tolsztoja.

Mutass kevesebbet