Magyarország története 1-24. [teljes]

Az ember egyik legfontosabb mentális tulajdonsága az emlékezés. Emlékezés arra ,ami velünk, és arra, ami őseinkkel történt. Emlékeink egyik része megélt élményeinken alapszik, a másik része átörökített tudás. Ezt a tudást részben közvetlenül kapjuk szüleinktől, nagyszüleinktől és tágabb emberi környezetünktől, részben a múlt különféle reprezentációiból - szépirodalomból, filmekből, képzőművészeti alkotásokból, zenéből és nem utolsósorban a történelemkönyvekből - merítjük. A múltról alkotott tudásunk nem állandó. Az például, hogy Trója nem Homérosz fantáziájának a szüleménye, hanem valóságos város volt a Dardanellák déli bejáratánál, csak a 19.század utolsó harmadában bizonyosodott be Heinrich Schliemann ásatásainak köszönhetően. De módosulhat múlttudatunk ezért is, mert a mindenkori jelen által meghatározott értékeink, szempontjaink és kérdéseink, amelyekkel a múlt felé fordulunk, változnak. Az 1526-os mohácsi katasztrófát 16. századi eleink például döntően még vallási hovatartozásuk perspektívájából értelmezték. A protestánsok kövében ennek megfelelően a "faragott képekhez" imádkozó pápisták, a katolikusok által pedig az "eretnekség" és a "hitben való tévelygés+ tétettek bűnbakká. A vereség isteni büntetésként való értelmezésében azonban nem volt különbség közöttük. A történelmi változások e világi tényezőkre való visszavezetése és a "múlt nyomainak", vagyis a forrásoknak a kritikai vizsgálata a reneszánsszal kezdődött, a felvilágosodással folytatódott, és - még ha a vallásosság és a transzcendencia bizonyos elemei meg is maradtak - a 19. század második felére vezetett egy önálló, saját módszertannal és intézményi háttérrel rendelkező szaktudomány kialakulásához. // 1. kötet - Őstörténet és honfoglalás 2. kötet - Államalapítás 970-1038 3. kötet - Válság és megerősödés 1038-1196 4. kötet - Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században 5. kötet - Az Anjouk birodadalma 1301-1387 6. kötet - Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387-1437 7. kötet - A Hunyadiak kora 1437-1490 8. kötet - Mohács felé 1490-1526 9. kötet - A három részre szakadt ország 1526-1606 10. kötet - Romlás és megújulás 1606-1703 11. kötet - A Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 12. kötet - Megbékélés és újjáépítés 1711-1790 13. kötet - A nemzeti ébredés kora 1790-1848 14. kötet - Forradalom és szabadságharc 1848-1849 15. kötet - Polgári átalakulás és neoabszolutizmus 1849-1867 16. kötet - A dualizmus kora 1867-1914 17. kötet - Világháború és forradalmak 1914-1919 18. kötet - A Horthy-korszak 1920-1941 19. kötet - Magyarország a második világháborúban 20. kötet - Demokráciából a diktatúrába 1945-1956 21. kötet - Az 1956-os forradalom és szabadságharc 22. kötet - A Kádár-korszak 1956-1989 23. kötet - A Harmadik Magyar Köztársaság 1989-2009 24. kötet - Időrendi áttekintés

Mutass kevesebbet