Matematikai módszerek a természettudományban

Name: Matematikai módszerek a természettudományban
Availability: InStock
Author: Pólya György
ISBN: 9632813219

Pólya György - Matematikai módszerek a természettudományban, Budapest 1984 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 400 Ft

2 000 Ft

30%

Állapot

Készleten

Jó

Partner

Kedvezményes

Jó állapotban.

Ezt a könyvet külső partnertől szerezzük be Önnek, a szállítási idő hosszabb lehet, kérjük megrendeléskor ezt vegye figyelembe.

Várható szállítási idő: 4-7 nap

hűségpont

Hogy működik az alku?

1 800 Ft

2 000 Ft

10%

2 000 Ft

„Matematikai módszerek a természettudományban” címmel több ízben tartottam előadás-sorozatot a Stanford Egyetemen matematika és természettudományi szakos hallgatók vagy tanárok számára. A következő oldalakon az előadásnak azok a fejezetei kapnak helyet, melyek nem szerepeltek egy korábbi könyvemben (l. a Mathematics and Plausible Reasoning Vol. 1. című művet, főleg a III., VIII. és IX. fejezetet). Az anyag ebben a formájában Leon Bowden professzortól származik (Victoria Egyetem), aki a lényeget illetően gondosan követte az előadások hangszalagfölvételét, de néhány részlet és plasztikus megfogalmazás már tőle való. Megmaradt néhány élőbeszédre jellemző vonás: bizonyos mértékű nagyvonalúság és a rögtönzésnek némi nyoma. Az előadások egyik fő célja az volt, hogy rámutassanak a természettudomány néhány elemi szintű fejezetének történetére, amelyek a tanításban jó motivációs forrást jelentenek. Egyes történeti részletek kissé „sántítanak”: egyik-másik szándékosan, azért, hogy a középiskolás szintre ereszkedjék, de attól félek, megesett ez olykor akaratlanul is. A pedagógiailag alkalmas és a történetileg hű szembesítése lett volna igazán kívánatos, időmből és erőmből erre nem futotta. Néhány nem történeti jellegű apróság is kissé odavetett, időtakarékossági és pedagógiai okokból.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9632813219
Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás éve:	1984
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Franklin Nyomda
Kötés típusa:	egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:	285 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 15.00 cm, Magasság: 20.00 cm
Súly:	0.40 kg
Kategória:	Természettudomány / Természettudomány / Matematika / Történelem / Történettudomány

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

ELŐSZÓ 9

ELŐSZÓ A JAVÍTOTT ÉS ÁTDOLGOZOTT KIADÁSHOZ 11

BEVEZETÉS 13 
Első fejezet

A CSILLAGÁSZAT TÖRTÉNETÉBŐL:
MÉRÉS ÉS SZUKCESSZÍV APPROXIMÁCIÓ 15
1. szakasz. Mérés 15
 1.1.1. Az alagút 15
 1.1.2. Mérés: háromszögelés 18
 1.1.3. Milyen messze van a Hold? 20
 1.1.4. Miért tanítsunk háromszögelést? 22
2. szakasz. Csillagászati mérések 23
 1.2.1. Szamoszi Arisztarkhosz 23
 1.2.2. A Föld sugara: Eratoszthenész 26
 1.2.3. Rivális kozmológiák 28
 1.2.4. A Vénusz pályája 33
 1.2.5. Tycho de Brahe és Kepler 36
 1.2.6. A Mars-év 38
 1.2.7. A Mars pályája 42
 1.2.8. A figyelmes olvasóhoz 46
 1.2.9. Newton feladata az üstököspályáról 47


  3. szakasz. Szukcesszív approximáció 48
    1.3.1. Első alkalmazás 49
    1.3.2. Négyzetgyökvonás 54
  4. szakasz. A Newton-féle szukcesszív approximáció módszere 55
    1.4.1. Newton általános módszere   55
    1.4.2. Newton képlete  58
    1.4.3.3    59
    1.4.4. l/a 61
          s
    1.4.5.     64

Második fejezet
A STATIKA TÖRTÉNETÉBŐL 67
  1. szakasz. Stevin és Arkhimédész 67
    2.1.1. Lejtős sík 68 
    2.1.2. Emelő 74
  2. szakasz. Vektorok 80 
    2.2.1. Lejtős sík 85 
    2.2.2. Csiga 86
    2.2.3. Emelő 89
    2.2.4. Az emelőtörvény arkhimédészi alkalmazása 94
    2.2.5. (—)•(—) = (+) 100
    2.2.6. A von Mises-féle repülési háromszög 103

Harmadik fejezet
A DINAMIKA TÖRTÉNETÉBŐL 109
  1. szakasz. Galilei 109
    3.1.1. A nehezebb testek gyorsabban esnek? 110 
    3.1.2. Nem „Miért?", hanem „Hogyan?" 111 
    3.1.3. Hogyan esnek a súlyos testek? 111
    3.1.4. A lejtős sík dinamikája 119
    3.1.5. Energiamegmaradás 124
    3.1.6. A tehetetlenség törvénye 129
    3.1.7. Az ágyúgolyó pályája 131


 2. szakasz. Newton 137
  3.2.1. Almák, ágyúgolyók és a Hold 138
  3.2.2. Nincs a tűz füst nélkül 139
  3.2.3. Arról, hogy a bolygók a Nap felé gyorsulnak 140 
  3.2.4. Mi az egyetemes tömegvonzás törvénye? 144
  3.2.5. Egyenletes körmozgás: a Hamilton-féle hodográf 145   3.2.6. Hogyan fedezte fel Newton az egyetemes tömegvonzás
  3.2.6. Hogyan fedezte fel Newton az egyetemes tömegvonzás
     törvényét 149
  3.2.7. Tudományos magatartás: igazolás 151
  3.2.8. Visszatekintés és előrelátás 156
 3. szakasz. Az inga 161
  3.3.1. A dimenziópróba 161
  3.3.2, A síkinga lengésideje 164
  3.3.3. A g meghatározása ingakísérettel 167
  3.3.4. A kúpinga 168
 4. szakasz. Szökési sebesség 175
  3.4.1. A körsebesség 176
  3.4.2. A szökési sebességről 179
  3.4.3. A gravitációs erő 179
  3.4.4. Arról, hogy a harmadik Kepler-törvény következménye     Newton tömegvonzási törvényének 183
     Newton tömegvonzási törvényének 183
  3.4.5. A bolygók tömege 185
  3.4.6. Szökési sebesség 187
  3.4.7. A szökési és a keringési sebesség aránya 196
                                                            Negyedik fejezet                                            FIZIKAI OKOSKODÁS A MATEMATIKÁBAN 198
Negyedik fejezet                                            FIZIKAI OKOSKODÁS A MATEMATIKÁBAN 198
FIZIKAI OKOSKODÁS A MATEMATIKÁBAN 198
                                                            Ötödik fejezet                                              DIFFERENCIÁLEGYENLETEK ÉS ALKALMAZÁSUK                      A TERMÉSZETTUDOMÁNYBAN 199
Ötödik fejezet                                              DIFFERENCIÁLEGYENLETEK ÉS ALKALMAZÁSUK                      A TERMÉSZETTUDOMÁNYBAN 199
DIFFERENCIÁLEGYENLETEK ÉS ALKALMAZÁSUK                      A TERMÉSZETTUDOMÁNYBAN 199
A TERMÉSZETTUDOMÁNYBAN 199
 1. szakasz. Első példák 199 
  5.1.1. Forgó folyadék 199 
  5.1.2. Galilei: szabadesés 216 
  5.1.3. A láncgörbe 219
  5.1.4. Súrlódásos esés 231


2. szakasz. Közelítő formulák: hahánysorok 237 
 Bevezetés 237
    3
 5.2.1. )(28 kiszámítása 240
 5.2.2. Még egyszer a súrlódásos esésről 244 
 5.2.3. Milyen mély a kút? 249
 5.2.4. Az inga: kis rezgések 259
3. szakasz. Fizikai analógia 273
4. szakasz. Mi egy differenciálegyenlet? 279 
 5.4.1. Példa 279
 5.4.2. Vektormezök 281
 5.4.3. Iránymezők 283