Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!
Ingyenes átvétel országosan

Matematikai módszerek a természettudományban

Matematikai módszerek a természettudományban - Régikönyvek
Matematikai módszerek a természettudományban - Régikönyvek Matematikai módszerek a természettudományban - Régikönyvek Matematikai módszerek a természettudományban - Régikönyvek Matematikai módszerek a természettudományban - Régikönyvek Matematikai módszerek a természettudományban - Régikönyvek
(0 vélemény)
Kiadó:
Gondolat Kiadó
Kiadás éve:
1984
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Franklin Nyomda
ISBN:
9632813219
Kötés típusa:
egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:
285 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 15.00cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
0.40kg
Kategória:
ELŐSZÓ 9

ELŐSZÓ A JAVÍTOTT ÉS ÁTDOLGOZOTT KIADÁSHOZ 11

BEVEZETÉS 13
Első fejezet

A CSILLAGÁSZAT TÖRTÉNETÉBŐL:
MÉRÉS ÉS SZUKCESSZÍV APPROXIMÁCIÓ 15
1. szakasz. Mérés 15
1.1.1. Az alagút 15
1.1.2. Mérés: háromszögelés 18
1.1.3. Milyen messze van a Hold? 20
1.1.4. Miért tanítsunk háromszögelést? 22
2. szakasz. Csillagászati mérések 23
1.2.1. Szamoszi Arisztarkhosz 23
1.2.2. A Föld sugara: Eratoszthenész 26
1.2.3. Rivális kozmológiák 28
1.2.4. A Vénusz pályája 33
1.2.5. Tycho de Brahe és Kepler 36
1.2.6. A Mars-év 38
1.2.7. A Mars pályája 42
1.2.8. A figyelmes olvasóhoz 46
1.2.9. Newton feladata az üstököspályáról 47


3. szakasz. Szukcesszív approximáció 48
1.3.1. Első alkalmazás 49
1.3.2. Négyzetgyökvonás 54
4. szakasz. A Newton-féle szukcesszív approximáció módszere 55
1.4.1. Newton általános módszere 55
1.4.2. Newton képlete 58
1.4.3.3 59
1.4.4. l/a 61
s
1.4.5. 64

Második fejezet
A STATIKA TÖRTÉNETÉBŐL 67
1. szakasz. Stevin és Arkhimédész 67
2.1.1. Lejtős sík 68
2.1.2. Emelő 74
2. szakasz. Vektorok 80
2.2.1. Lejtős sík 85
2.2.2. Csiga 86
2.2.3. Emelő 89
2.2.4. Az emelőtörvény arkhimédészi alkalmazása 94
2.2.5. (—)•(—) = (+) 100
2.2.6. A von Mises-féle repülési háromszög 103

Harmadik fejezet
A DINAMIKA TÖRTÉNETÉBŐL 109
1. szakasz. Galilei 109
3.1.1. A nehezebb testek gyorsabban esnek? 110
3.1.2. Nem „Miért?", hanem „Hogyan?" 111
3.1.3. Hogyan esnek a súlyos testek? 111
3.1.4. A lejtős sík dinamikája 119
3.1.5. Energiamegmaradás 124
3.1.6. A tehetetlenség törvénye 129
3.1.7. Az ágyúgolyó pályája 131


2. szakasz. Newton 137
3.2.1. Almák, ágyúgolyók és a Hold 138
3.2.2. Nincs a tűz füst nélkül 139
3.2.3. Arról, hogy a bolygók a Nap felé gyorsulnak 140
3.2.4. Mi az egyetemes tömegvonzás törvénye? 144
3.2.5. Egyenletes körmozgás: a Hamilton-féle hodográf 145 3.2.6. Hogyan fedezte fel Newton az egyetemes tömegvonzás
3.2.6. Hogyan fedezte fel Newton az egyetemes tömegvonzás
törvényét 149
3.2.7. Tudományos magatartás: igazolás 151
3.2.8. Visszatekintés és előrelátás 156
3. szakasz. Az inga 161
3.3.1. A dimenziópróba 161
3.3.2, A síkinga lengésideje 164
3.3.3. A g meghatározása ingakísérettel 167
3.3.4. A kúpinga 168
4. szakasz. Szökési sebesség 175
3.4.1. A körsebesség 176
3.4.2. A szökési sebességről 179
3.4.3. A gravitációs erő 179
3.4.4. Arról, hogy a harmadik Kepler-törvény következménye Newton tömegvonzási törvényének 183
Newton tömegvonzási törvényének 183
3.4.5. A bolygók tömege 185
3.4.6. Szökési sebesség 187
3.4.7. A szökési és a keringési sebesség aránya 196
Negyedik fejezet FIZIKAI OKOSKODÁS A MATEMATIKÁBAN 198
Negyedik fejezet FIZIKAI OKOSKODÁS A MATEMATIKÁBAN 198
FIZIKAI OKOSKODÁS A MATEMATIKÁBAN 198
Ötödik fejezet DIFFERENCIÁLEGYENLETEK ÉS ALKALMAZÁSUK A TERMÉSZETTUDOMÁNYBAN 199
Ötödik fejezet DIFFERENCIÁLEGYENLETEK ÉS ALKALMAZÁSUK A TERMÉSZETTUDOMÁNYBAN 199
DIFFERENCIÁLEGYENLETEK ÉS ALKALMAZÁSUK A TERMÉSZETTUDOMÁNYBAN 199
A TERMÉSZETTUDOMÁNYBAN 199
1. szakasz. Első példák 199
5.1.1. Forgó folyadék 199
5.1.2. Galilei: szabadesés 216
5.1.3. A láncgörbe 219
5.1.4. Súrlódásos esés 231


2. szakasz. Közelítő formulák: hahánysorok 237
Bevezetés 237
3
5.2.1. )(28 kiszámítása 240
5.2.2. Még egyszer a súrlódásos esésről 244
5.2.3. Milyen mély a kút? 249
5.2.4. Az inga: kis rezgések 259
3. szakasz. Fizikai analógia 273
4. szakasz. Mi egy differenciálegyenlet? 279
5.4.1. Példa 279
5.4.2. Vektormezök 281
5.4.3. Iránymezők 283

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...