Mátyás király Gömörben

Ötszáz év telt el Mátyás király halála óta, s ily hosszú idő, félezer esztendő múltán is elevenen és emléke a magyar nép hagyományában. De nem csak a magyar folklór őrzi alakját. Az akkor velünk élő szláv népek, szlovákok, ruszinok különösképpen a horvátok és a szlovének költészetének is kedvelt hőse. Mátyás király a történeti mondahagyomány legnépszerűbb szereplője. Az ő kultuszához csak a Rákóczi- és a Kossuth-kultusz hasonlítható. Mondák, trufák, meseszerű történetek, szobrok, emléktáblák, helynevek idézik a nagy király alakját. A nép szeretetéről, rajongásáról tanúskodnak a Mátyás király cselekedeteiről, tetteiről szóló különböző epikus alkotások. A néphagyományban mindig mint a jobbágyot, a köznépet szerető uralkodó, a szegény emberek érdekeit képviselő, úrhoz, szegényhez egyaránt igazságos király jelenik meg. Gyakran a mesék világába kerül, tér és idő nélkül száguldja be vele a nép képzelete a magyar múltat. Mindig ott bukkan fel, ahol az emberek a szabadságért, az igazságért harcolnak. Mátyás király szellemi bátorítására évszázadokon át szükség volt, szükség van napjainkban is. Különösen érzi ezt az idegen államban kisebbségben élő, érzelmeiben, jogaiban sértett gömöri magyarság. A Mátyás királyról szóló történetek, mondák országos elterjedt típusai a gömöri néphagyományban napjainkig ismeretesek. Egy-egy falu múltjával, földrajzi neveinek magyarázatával kapcsolatos történetek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Mátyás király emléke a szájhagyományban fennmaradjon. Ezt elősegítették az iskolai olvasmányok és a ponyvanyomtatványok. A folklorizációs folyamat során számos szép Mátyás-monda alakult ki. A gömöri falvakban Mátyás király kultuszának számos emléke őrződött meg. Földrajzi nevek, történetek, szobor, emléktábla mutatják a gömöri Mátyás-hagyományt.

Mutass kevesebbet