Merülő Saturnus (dedikált)

Weöres Sándor. Merülő Saturnus. [Versek.] (Dedikált.) Budapest, 1968. Magvető Könyvkiadó (Zrínyi Nyomda). 157 + [3] p. Egyetlen kiadás. Dedikált példány!!! A szerző, Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Az Erzsébet Tudományegyetem filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába is bekapcsolódott, valamint megalapította a Pécs jelképére utaló "Öttorony" c. folyóiratot. 1934-ben Kárpáti Aurél "Új Magyar Líra" c. válogatásában már ő is helyet kapott, egy év múlva pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költőt felvonultató "Korunk" c. antológia. A "Nyugat" 1941 augusztusi megszűnése után Weöres a "Sorsunk"-on kívül elsősorban a "Magyar Csillag"-ban, a "Válasz"-ban, később pedig a "Diárium"-ban közölte verseit. 1943 őszén a költő a fővárosba költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. Később székesfehérvári múzeumi tisztviselőként, a Vörösmarty Társaság tagjaként, illetve az MTA könyvtárosaként tevékenykedett. Weöres Sándor a magyar líra meghatározó, markáns egyénisége. Kifinomult, több rétegű, sokoldalú költészete formabontó és példaértékű lett a magyar lírában. Műfordításait a játékosság, a lényeglátás és a formai szabadság jellemzi. Weöres Sándor Merülő Saturnus című kötete 1968-ban jelent meg a Magvető Könyvkiadó gondozásában. A mű az 1964-es Tűzkút folytatásaként fogható fel, azonban jelentős fordulatot jelez a költő életművében: a korábbi kozmikus és mítoszteremtő líra mellett felerősödnek benne a társadalmi és emberi problémák, valamint az öregség és az elmúlás motívumai. Saturnus alakja az időt, az elmúlást és a tudatalatti áramlatokat szimbolizálja. A címadó vers, a Merülő Saturnus, T. S. Eliot emlékének ajánlott komor látomás a szakadék felé rohanó világról és a költői szerep elértéktelenedéséről. A kötet bejárja a weöresi skála minden fokát a filozofikus mélységtől a szinte gyermeki játékosságig. Megjelenik benne a "pastiche-költészet" is, ahol Weöres más költők stílusát imitálja (például a Psyché-ciklus előzményeként egy képzeletbeli 19. századi magyar költőnő hangján). Megszólal benne a technika ember ellen fordulása és a háborús fenyegetettség miatti szorongás. Kiadói egészvászon kötésben, Illés Árpád által illusztrált, enyhén kopott kiadói védőborítóban.

Mutass kevesebbet