Miből lesz a cserebogár?

AZ ÍRÓ VALLOMÁSA Spiró György: „Perspektíva" (részlet) [9] „...Nagyanyám azzal fenyegetett, hogy ha nem eszem, a gyomrom összezsugorodik,és az nagyon nagy baj. Estére már éreztem, hogy jól összezsugorodott a gyomrom ebéd óta. Rettegve töltöttem az éjszakát, féltem, hogy reggelre kelve megfulladok, és hogy a gyomrom olyan picivé zsugorodik össze, mint a körmöm, amivel nagyanyám biztatott. Hetekig nem ettem, csak krumplipürét, és a gyomrom már csakugyan akkora lehetett, mint a körmöm, amikor anyám elvitt egy doktornénihez. Halálra készülve utaztam a trolin, pedig csodaszép jármű volt, piros, hatalmas, zajtalan. Sokáig vártunk a zöldre és fehérre mázolt falak között a folyosón, az első emeleten, ahonnét, az épület közepének kör alakú kivágása folytán, le lehetett látni a földszintre, amíg beléphettünk a fehér ajtón. A legrosszabbra voltam elkészülve, lehet, hogy most gázosítanak el, ahogy szokták, de csak egy néni üldögélt bent nyugodtan egy fehér köpenyben. A padlón heverő játékokra mutatva felkért, hogy játsszam, amíg ő elbeszélget anyukámmal. Az evés témáját nem vetette fel. Ez rendes dolog volt tőle. A padlón építőkockák hevertek, volt nekem ilyen otthon, de idegenkedtem tőlük, mindig megmutatták, mit és hogyan kell fölépíteni, úgyhogy semmi értelme sem volt az egésznek. Volt ott aztán villanyvasút is, amit szintén ki nem állhattam: ha szétszedem a mozdonyt, megrónak, ha a sínre teszem, csak ott tud menni, ahol a sín megy, úgyhogy annak sincs semmi értelme. Azért eljátszottam velük becsületből, és amikor a néni megkérdezte, eljönnék-e máskor is, átláttam a cselen, de kedvességét mégis viszonoznom kellett igenlő ígéretemmel, hadd örüljön neki. Evésről a második alkalommal sem volt szó, viszont a padlón fölfedeztem a festékeket. A néni megmutatta, hogyan kell őket használni, én telemaszatoltam egy csomó papírt meg a padlót a csodálatosan szép festékekkel, pancsoltam az ecsettel a vízben, és elégedetten nyugtáztam, hogy anyám nem róhat meg azért, mert összemaszatoltam a legszebb ruhámat, amiért apámnak oly sokat kellett robotolnia. A néni elégedetlen volt anyámmal, amiért nekem otthon nincsenek festékeim és színes ceruzáim, megengedte, hogy kiválasszam az elkészített festményeim közül a legjobbat és hazavigyem, anyám el is pakolta, aztán hazafelé az ÁPISZ-ban vett nekem vízfestéket és vázlatfüzetet. Elmentünk még párszor a nénihez, én önfeledten pancsoltam, és amikor a néni elérkezettnek látta az időt, hogy megkínáljon az előre elkészített zsíroskenyérrel, mintha véletlenül tenné, rá való tekintettel, hálából nem utasítottam vissza és megettem.

Mutass kevesebbet