Mozog-e a Föld?

Galileo Galilei. Mozog-e a Föld? [Fordította és a bevezetést írta M. Zemplén Jolán] Budapest, (é.n.) Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet. 190 p. Félvászon kötés kiadói borítóban. // Manapság már szinte valószínűtlennek tűnhetik, hogy a természettudomány haladása a középkorban mennyi emberáldozatot követelt. A fizika tizenhetedik századbeli forradalmának épp úgy megvoltak a maga vértanui, mint általában minden forradalomnak. Ezek a vértanuk az újkori gondolkodás újjászületéséért küzdöttek. Elsősorban természettudósok, vagy mondjuk inkább: természetfilozófusok voltak. A történelem megállapította, hogy küzdelmük sikeres volt, bár a hősök közül sokan buktak el. Ki máglyán halt meg, mint Giordano Bruno, ki pedig szellemi halálraítéltetés áldozata lett, mint Galilei. Nem ők voltak a tudomány első üldözöttei. Gondoljunk csak Szokratész méregpoharára, vagy arra, hogy a nagytudományú Arisztotelész-t száműzték tanításának "istentelen volta" miatt. A hagyomány Pythagorászról és követőiről is azt jegyezte fel, hogy tanításuk nem talált szíves fogadtatásra az akkori "hivatalos" körökben. A kiváló Anaxagorásznak is menekülnie kellett és idegenben halt meg. Pythagorász és követői mondták először, hogy a Föld gömbalakú, Anaxagorász meg azt hirdette, hogy a Nap nem egyéb, mint tüzes kő, mely akkora lehet, mint Görögország...

Mutass kevesebbet