Neveléstörténet

Name: Neveléstörténet
Price: 10500.00 HUF
Availability: InStock
Author: Németh András
ISBN: 9631888169

Németh András, Pukánszky Béla - Neveléstörténet, Budapest 1998 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

10 500 Ft

15 000 Ft

30%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

Gerince kissé fakult, apró sérüléssel.

525

hűségpont

Hogy működik az alku?

A mű további kiadásai

A teljes lista

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1994

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1994

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1995

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1997

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1996

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1994

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1994

Előjegyezhető

A mű további kiadásai

A teljes lista

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1996

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1994

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1994

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1995

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1997

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1996

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1994

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1994

Előjegyezhető

Neveléstörténet

Németh András,Pukánszky Béla

Kiadás éve: 1995

Előjegyezhető

"Régészeti kutatások bizonyítják, hogy az idő végtelen messzeségében, már körülbelül hárommillió évvel ezelőtt eszközkészítő előemberek éltek a földön. A nevelés, a tapasztalatátadás, a tudatos tanítás csíráit is itt kereshetjük. A mindennapi élettől elkülönült, szervezett oktatás kezdetben nem létezett, a kőeszközök készítésének fortélyai apáról fiúra hagyományozódtak át. Az australopithecus, majd a kb. félmillió esztendővel ezelőtt megjelenő homo erectus igyekezett úgy újraalkotni szerszámait, ahogyan azt elődeitől "tanulta". Nem változtatott rajtuk. A véletlen eltérések okozták azt, hogy a jobban sikerült szerszámok maradtak fenn: ezeket igyekeztek másolni. Ebben a korban a nevelés hagyományőrző, asszimilációs funkciója dominált. A tapasztalatok átadása-átvétele tehát már az előember számára is lényeges volt. Ekkoriban alakult ki ennek nélkülözhetetlen eszköze, az ún. "előnyelv". A kezdetben tagolatlan, majd egyre differenciálódó beszéd tette lehetővé, hogy az ember akkor is felidézze magában a látott dolog képét, amikor az már nem volt jelen. Ettől fogva nemcsak a konkrét élethelyzetekhez tapadva cselekedhetett, hanem bizonyos fokú előrelátásra szert téve túlléphetett az adott szituáción. A szavak, a fogalmak segítségével tervezhette cselekvését, és elképzelhette annak várható eredményét is. Mintegy százezer évvel ezelőtt jelent meg a biológiai értelemben vett mai ember, a "homo sapiens". Élete az ősi társadalom keretei között folyt. Közösen vadásztak, s ez nagyfokú összehangoltságot követelt. A neandervölgyi emberek életét már cselekvési szabályok, normák irányították. Így például gondoskodtak halott társaikról: barlangban, tűz közelében temették el őket, ételt és szerszámokat helyezve melléjük. Az a nevelés, a tapasztalatok átadása, az életszabályok közvetítése fokról fokra szervezettebbé vált. Arra a kérdésre, hogy milyen sajátosságokkal rendelkezett ez a nevelés, elsősorban az összehasonlító etnográfiai kutatások segítségével adhatunk választ."

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9631888169
Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás éve:	1998
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás sorszáma:	Hatodik átdolgozott, bővített kiadás
Nyomda:	Kaloprint Nyomda Kft.
Borítótervezők:	Dobó Ferencné
Kötés típusa:	kemény papírkötés
Terjedelem:	676 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 25.00 cm
Súly:	1.20 kg
Kategória:	Tankönyvek / Egyetemi, Főiskolai / Pedagógia / Művelődéstörténet / Oktatás-nevelés / Történelem / Egyetemes / Történelem / Történettudomány / Művelődéstörténet / Kultúrtörténet

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Az alábbi fejezeteket Pukánszky Béla írta: 
I—IV. fejezet;
V. fejezet: A, B, C/1., D;
VI. fejezet: A, B/2, C, D, E, F;
VII. fejezet: A, B, C, D, F, G;
VIII. fejezet: A, B, D, E, F, G/1-5;
IX. fejezet: A, B, C/2;
X. fejezet: C/5., 6;
XI. fejezet:: A, B, C/2;
XII. fejezet.

Németh András írta a következő fejezeteket:
V. fejezet: C/1/a, b, c, 2;
VI. fejezet: B/1; D;
VII. fejezet: E, H;
VIII. fejezet: C, G/6., H, I, J, K, L;
IX. fejezet: C/1., 3;
X. fejezet: A—C/4; 7-8., D, E;
XI. fejezet: C/1.

I. ŐSKOR                                      13
  t) A nevelés ősi formái 13 
    Az intézményes nevelés csírái 17

II. ÓKOR                                      19
  A) Nevelés a folyam menti kultúrákban       19
    1. Mezopotámia                            20
    2. Egyiptom                               24
     a) Gyermeknevelési szokások              24
     b) Úri ifjak nevelése a palotában        25
     c) Az írnokképzés                        25
    3. India                                  29
    4. Kína                                   31
  B) Az európai kultúra bölcsőjénél:
    antik görög nevelés (Kr. e. XIII—IV. sz.) 35


      1. A spártai nevelés (Kr. e. VIII—IV. sz.)           38
      2. Az athéni nevelés (Kr. e. VI—V. sz.)              44
      3. A hellenisztikus nevelés (Kr. e. 336—Kr. e. 30)   51
      4. Görög filozófusok a nevelésről                    54
       a) A szofisták                                      54
       b) Szókratész                                       56
       c) Platón                                           57
       d) Arisztotelész                                    61
   C) Nevelés az ókori Rómában (Kr. e. VIII—Kr. u. V. sz.) 64
      1. A római nevelés korszakai                         65
       a) A kezdetek: nevelés a családban                  65
       b) Az intézményes nevelés kialakulása               67
       c) Az iskolarendszer szétterülésének korszaka       69
      2. Quintilianus pedagógiai gondolatai                73
   D) A korai kereszténység és a nevelés                   75
      1. Emberfelfogás, embereszmény                       77
      2. A korai keresztény nevelés jellemzői              77
       a) Az egyházatyák és a gyermeki lélek               77
       b) Iskolák és a műveltség rostája                   80
       c) Kereszténység és gyermekvédelem                  84

III. KÖZÉPKOR                                              87
   A) A klerikus műveltség átadásának intézményei          87
      1. Kolostori iskolák                                 89
      2. Plébániai iskolák                                 93
      3. Székesegyházi iskolák                             94
      4. A középkori egyetemek                             95
   B) A világi nevelés                                     100
      1. A lovagok nevelése                                100
      2. A városi polgárság iskolái                        113
   C) A középkor gyermekfelfogása 
   D) A magyar intézményes nevelés kezdetei 

IV. RENESZÁNSZ ÉS HUMANIZMUS                               113
   A) A világ és az ember felfedezése (XIV—XVI. sz.)       113
      1. A humanisták mozgalma                             114
      2. A városi-plébániai iskola tananyagának módosulása 119
      3. A reneszánsz úri nevelés                          120
      4. Humanista gondolkodók véleménye a nevelésről      123
       a) Rotterdami Erasmus                               123
       b) Juan Luis Vivés                                  130
       c) Frallois Rabelais                                131
       d) Michel de Montaigne                              136


     5. A humanisták iskolakritikája                       138
     6. A reneszánsz gyermekképe 
   B) Reneszánsz nevelés Magyarországon 
     1. A műveltség tartalmának átformálódása 
     2. Reneszánsz főúri nevelés Magyarországon 
     3. Academia Istropolitana                             148

'‘,REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ                           151
   A) Reformáció és nevelés                                151
   B) Luther a nevelésről                                  152
     1. A nevelés célja                                    152
     2. Iskolaszervezeti hatása                            155
   C) A katolikus megújhodás (ellenreformáció) pedagógiája 157
     1. Új szervezetek és iskolatípusok                    157
       a) Trident előtt                                    157
       b) A Jézus Társasága                                159
       c) Filippo Neri és az oratoriánusok                 165
     2. Katolikus leánynevelési törekvések                 167
       a) Orsolyiták                                       168
       b) Angolkisasszonyok                                169
       c) Notre Dame (Miasszonyunk) kongregáció            170
  (D) Iskoláztatás a Mohács utáni Magyarországon 
     1. Protestáns iskolák 
     2. A népoktatás 
     3. Katolikus iskolák 

VI. g ÁTMENET KORSZAKA: XVII. SZÁZAD                       177
     Johannes Amos Comenius pedagógiai szintézise          177
     1. Élete                                              178
     2. Comenius felfogása az ember rendeltetéséről        181
     3. Nézetei a gyermekről, didaktikai elvei             184
     4. Iskolarendszere                                    187
     5. Sárospataki évek                                   190
   B) Új tanítórendek, közösségek                          193
     1. Kalazancius és a piaristák                         193
     2. Új gyermekfelfogás                                 196 

   kA tudományok első magyar összegzője:
     Apáczai Csere János 
     1. Az erdélyi protestáns iskolaügy a XVII. században 
     2. Apáczai Csere János életútja                       :202;
     3. Fő művei                                           207
   D) Pázmány Péter, a katolikus oktatás megújítója        t
   E) A protestáns iskolák helyzete a XVII. század végén 


    F) A felvilágosodás kezdetei                             222
      1. A protestáns pedagógia hatása a polgárosodásra      222
        John Locke és a gentleman-nevelés                    224
        a) Felfogása a gyermekségről                         225
        b) Testi nevelés                                     227
        c) Erkölcsi és vallási nevelés                       228
        d) Az értelem nevelése                               230
      3. A pietizmus hatása a nevelésre                      233

VII. A FELVILÁGOSOTIÁS~E                                     235
      Rousseau természetelvű pedagógiája                     236
      1. Élete                                               236
      2. A gyermek felfedezése                               241
      3. A módszerek                                         244
      4. A nevelés tartalma és az életkori szakaszok         246
        a) Első könyv: születéstől a beszédig
          (körülbelül kétéves korig) — testi nevelés         246
        b) Második könyv: kétéves kortól tizenkét éves korig
          — az érzékszervek nevelése                         248
        c) Harmadik könyv: tizenkét éves kortól
          tizenöt éves korig — az értemi nevelés             249
        d) Negyedik könyv: tizenöt esztendős kortól
          a házasságkötésig — az erkölcsi nevelés            250
        e) Ötödik könyv: Sophie nevelése                     251
    B) Helvetius a pedagógia mindenhatóságáról               254
    C) A német felvilágosodás                                255
      1. A tanítóképzés                                      257
      2. A filantropisták mozgalma                           259
      3. A neohumanizmus                                     264
      Pestalozzi pedagógiája — a kéz, fej és szív kiművelése 265
      1. Tanulóévek                                          266
      2. Neuhof                                              268
      3. Egy remete esti órája                               269
      4. Lénárd és Gertrúd                                   270
      5 „Vizsgálódásaim a természet menetéről..."            272
      6. Stans                                               274
      7. Burgdorf                                            276
      8. Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit?                  277
      9. Yverdon                                             278
    E) Jean Paul Levanája — romantikus költői 
      hitvallás a nevelésröl                                 280
    F) Nevelés a XVIII. századi Magyarországon               0:4';
      1. Hagyományok, változások                             /47


      2. A tananyag bővülése 
    G) Iskolaügy a felvilágosult abszolutizmus korában   294
      1. Az I. Ratio Educationis                         296
      2. Tessedik Sámuel szarvasi reformjai              302
      3. A II. Ratio Educationis                         3 t
    H) A hazai pedagógiai gondolkodás fejlődése          47)
      1. Főúri magánnevelők tanulmányai                  307
      2. Módszertani művek                               310

VIII. ISKOLÁZTATÁS ÉS PEDAGÓGIA
A XIX. SZÁZADBAN                                         315
    A) Néhány európai ország iskolaügyének áttekintése   315
      1. Angia                                           315
      2. Franciaország                                   316
      3. Oroszország                                     317
      4. Német nyelvterületek                            317
    B) A német filozófiai pedagógia                      319
      1. Kant                                            319
        a) Az ember kiteljesedése                        319
        b) Fizikai és praktikus nevelés                  321
      2. Fichte                                          323
        a) Az abszolút Én                                324
        b) Gondolatai a nevelésről                       326
      3. Hegel                                           327
      4. Schleiermacher                                  329
    C) A pedagógia önálló tudománnyá válásának kezdetei  333
      1. Trapp — korai empirikus pedagógiai törekvések   333
      2. Milde — a katolikus szemléletű tudományos
        pedagógia megteremtője                           335
    D) Herbart lélektani alapozású pedagógiája           338
      1. A filozófiai-erkölcstani háttér                 339
      2. Asszociációs lélektan                           340
      3. Neveléstana                                     341
    E) Herbart követői                                   345
    F) A Herbart-kritika megjelenése                     349
      1. Usinszkij                                       349
      2. Tolsztoj                                        352
        a) Pedagógiai nézetei                            353
        b) Didaktikája                                   3
    G) A XIX. század első felének magyar neveléstörténete
      1. Első óvodáink                                   ,cg)
      2. Népoktatás                                      (4
      3. Tanítóképzés                                    -e>


       4. Közép- és felsőoktatás 
       5. Eötvös József, a polgári forradalom kultuszminisztere
       6. A tudományos pedagógia hazánkban
         a XIX. század első felében 
         a) Szilasy János munkássága 
         b) Szilasy hatása
    H) A pozitivizmus hatása a pedagógiára                         373
       1. August Comte                                             375
         a) A három fokozat törvénye                               375
         b) A pozitív nevelés folyamata                            376
       2. A „tökéletes élet pedagógiája" — Herbert Spencer         378
         a) A nevelés: felkészítés a tökéletes életre              379
         b) A cselekvésmódokhoz kapcsolódó ismeretek               380
       3. Alexander Bain pedagógiai rendszere                      381
         a) Neveléstudománya                                       382
         b) Didaktikai elvei                                       382
    I) Evolucionizmus és materializmus                             384
    J) Az „életfilozófia" hatása                                   386
       1. A pesszimizmus pedagógiája — Schopenhauer                387
         a) A világ — akarat                                       387
         b) Az érték nélküli nevelés                               388
       2. Friedrich Nietzsche kultúrakritikája                     389
         a) A jövő záloga — zsenik nevelése                        390
         b) Korszerűtlen elmélkedések a kultúráról                 391
         c) „Gyermekeitek földjét szeressétek"                     392
         d) Nietzsche hatása                                       393
       3. „Élet" és „Cselekvés" Bergson filozófiájában             393
         a) Az intuíció, a lelki élet
           megismerésének igazi eszköze                            394
         b) Az „életlendület" és az ember szabad cselekvése        395
    K) Keresztény szociális és népnevelési törekvések              396
       1. Don Bosco pedagógiája                                    398
         a) A nevelés alapja a szeretet                            399
         b) A vallás gyakorlása mint nevelőeszköz                  401
       2. További gyermekvédelmi-szociális törekvések              402
    L) A század tömegmozgalmainak hatása                           403
         a) Munkásmozgalom                                         403
         b) A nőmozgalom                                           405
         c) Az ifjúsági mozgalom                                   407

IX. MAGYAR NEVELÉSTÖRTÉNET 1849-1919                               409
    A) Iskolaügy és pedagógia az abszolutizmus korában (1849-1867) 409
       1. Népoktatás                                               410


      2. Középfokú oktatás                                       412
      3. Felsőoktatás                                            414
    B) Pedagógia és iskoláztatás 1867-1919 között                416
      1. A népoktatási törvény                                   416
      2. A népoktatás alakulása 1868-tól 1918-ig                 419
        a) Népiskolák                                            419
        b) Óvodák                                                423
        c) Polgári iskolák                                       423
      3. A középiskolák fejlődése                                424
      4. Felsőoktatás, tanárképzés                               428
      5. A magyar gyermektanulmányi mozgalom                     432
          agy László pedagógiája                                 436
        Nevelésügyi törekvések a forradalmak idején              439
    C) A magyar neveléstudomány fejlődése a kiegyezéstől 1948-ig 444
      1. A budapesti egyetem „pedagógiai iskolája"               445
        a) Lubrich Ágost pedagógiája                             445
        b) Kármán Mór pedagógiája                                450
        c) Fináczy Ernő pedagógiája                              454
        d) Weszely Ödön pedagógiája                              458
        e) Prohászka Lajos pedagógiája                           462
      2. A kolozsvári-szegedi egyetem pedagógiaprofesszorai      467
        a) Felméri Lajos                                         467
        b) Schneller István                                      469
        c) Imre Sándor                                           473
      3. A debreceni egyetem „pedagógiai iskolája"               476
        a) Mitrovics Gyula pedagógiája                           477
        b) Karácsony Sándor pedagógiája                          480

X. ISKOLAÜGY ÉS PEDAGÓGIA A XX. SZÁZADBAN                        485
    A) Új pedagógiai és pszichológiai törekvések                 485
      1. A pragmatizmus nevelésfelfogása                         486
        a) William James                                         486
        b) Dewey pedagógiája                                     487
          Dewey hitvallása: az iskola maga az élet               488
          Dewey iskolamodellje                                   490
          A „jövő iskolájának" tantervi kérdései                 491
      2. A gyermektanulmány                                      493
        a) A kísérleti pedagógia                                 495
        b) Eduard Claparéde                                      498
          A gyermektanulmány természettudományos jellege         499
          A funkcionális nevelés                                 500
    B) A reformpedagógia kialakulása és fejlődése
      az első világháborúig                                      503


   1. A radikális neveléskritika tárgya: a hagyományos iskola  503
   2. A művészetpedagógiai irányzat                            505
     a) Pedagógiai alapelveik                                  506
     b) Fontosabb törekvéseik                                  506
   3. A „New School", a reformpedagógia első iskolamodellje    508
     a) Az intézetek pedagógiai rendje                         509
       Napirend                                                509
       Önkormányzati-öntevékeny munka                          509
       A tanár-diák kapcsolat új elemei                        510
       Esztétikai-művészeti nevelés                            510
     b) Az oktatás didaktikai-metodikai elemei                 511
   4. Természettudományos
     biológiai-antropológiai koncepciók                        511
     a) Maria Montessori pedagógiája                           511
       Didaktikai-módszertani alapelvei                        512
       A Montessori-eszközök                                   513
     b) Ovide Decroly pedagógiája                              514
       Az érdeklődési központok                                514
       A globalizációs módszer                                 515
     c) Adolphe Ferriére — a reformmozgalom szervezője         516
C) A reformpedagógia fejlődésének második szakasza             518
   1. A Waldorf-pedagógia                                      519
     a) Az alapító, Rudolf Steiner munkássága                  519
     b) A koncepció antropológiai alapjai                      521
     c) A Waldorf-pedagógia sajátos vonásai                    523
   2. Amerikai reformpedagógiai törekvések                     525
     a) Helen Parkhurst és a Dalton-plan                       526
     b) A Winnetka-plan pedagógiai alapelvei                   527
   3. A Progresszív Nevelési Társaság létrejötte               528
   4. A Jena-plan, a reformpedagógia egyik záró szintézise     530
     A Jena-plan iskola pedagógiai rendje                      531
   5. Az állampolgári nevelés                                  533
   6. A munkaiskola                                            535
     a) Georg Kerschensteiner                                  536
     b) Celestin Freinet Modern Iskolája                       538
     c) Az orosz—szovjet munkaiskola                           542
   7. A reformpedagógia fejlődése az egyes országokban         552
     a) Anglia                                                 552
     b) Frankofon országok                                     555
     c) Németország                                            556
     d) Olaszország                                            558
     e) Hollandia                                              559
   8. A harmincas évek főbb fejlődési tendenciái               561


    D) Az elméleti pedagógia főbb irányzatai                        562
       L Kultúrpedagógia                                            563
         a) Az irányzat filozófiai gyökerei                         563
           Neokantiánus hatások: értékelméleti idealizmus           563
           Neohegeliánus hatások                                    565
         b) W. Dilthey filozófiai-pedagógiai felfogása              566
         c) Spranger pedagógiája                                    568
           A megértő pszichológia                                   568
           Kultúrpedagógiai felfogása                               570
       2. A szociálpedagógiai irányzat                              573
         a) Emile Durkheim                                          574
         b) Paul Bergemann                                          577
         c) Paul Barth                                              579
         d) Paul Natorp                                             581
       3. Foerster morálpedagógiája                                 585
       4. A nagy pszichológiai iskolák hatása                       589
         a) A behaviorizmus                                         589
         b) Az alaklélektan                                         592
         c) A pszichoanalízis                                       594
         d) A mélylélektani iskolák                                 596
           Jung analitikus pszichológiája                           596
           Adler individuálpszichológiája                           597
         e) A gyermek- és ifjúkor fejlődéslélektana                 598
           Karl Bühler                                              599
           Jean Piaget                                              600
         f) A pedagógiai lélektan megszületése                      601
    E) A reformpedagógia fejlődésének harmadik szakasza (1945-1989) 602

XI. ISKOLAÜGY ÉS PEDAGÓGIA
MAGYARORSZÁGON 1919 ÉS 1945 KÖZÖTT                                  611 ■
    A) Kultúrpolitika és közoktatásügy a húszas években             613
       1. Népoktatás                                                617
       2. Középiskolák                                              620
       3. Felsőoktatás                                              624
    B) A harmincas-negyvenes évek nevelésügye                       629
    C) Reformpedagógiai irányzatok hazánkban                        634
       1. Cserkészet                                                634
       2. A reformpedagógia szellemében működő hazai iskolák        636

XII. AZ 1945 UTÁNI MAGYAR ISKOLÁZTATÁS TÖRTÉNETE                    645
    A) Harc az iskoláért                                            645
       1. Az iskolarendszer átformálása                             645
       2. Két közoktatási reformtervezet                            647


  a) A Kisgazdapárt iskolareformterve  648
  b) Németh László tervezete           649
 3. A NÉKOSZ                           653
 4. Az iskolák államosítása            654
B) Az „ötvenes évek"                   657
 1. Óvodák                             657
 2. Általános iskolák                  658
 3. Középiskolák                       661
 4. Felsőoktatás, pedagógusképzés      664
C) Forradalom és rendszerváltás között 668