Országház - Parliament

Részlet a könyvből: A budapesti Országház a magyar törvényhozás otthona, közjogi méltóságok székhelye. A hatalmas, szobrok és képek sokaságával díszített épület műalkotásként is méltó ahhoz a kiemelt szerephez, melyet az állam életében betölt. A magyar országgyűlések története több évszázadra nyúlik vissza, és a mai országház létrejöttét is majd egy évszázadon keresztül több próbálkozás és egy ideiglenesnek szánt képviselőház építése előzte meg. A jelenlegi épület mintegy száz évvel ezelőtt, egyetlen periódusban készült, amikor Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia keretében létezett ugyan, de nemzeti öntudata és gazdasági ereje teljében állt. Az Országház építését tervpályázat előzte meg. Ezt 1882 áprilisának elején hirdették meg 1883. február 1-jei beadási határidővel. Az épület helyét a Duna mentén jelölték ki, és az építészeti stílusra nézve lényegében szabad kezet adtak a pályázóknak. A kiírás négy egyenlő pályadíjat helyezett kilátásba, amivel a szervezők valójában fenn akarták tartani maguknak a jogot a végső döntésre. Bár a pályázat elméletileg nemzetközi volt, formaságnak bizonyult. Ennek köszönhetően az esemény a magyar és - kisebb mértékben - a bécsi építészek háziversenye lett, s a megadott határidőre mindössze 19 pályázati terv érkezett be. A pályázati intézőbizottság Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Schickedanz Albert és Freund Vilmos, valamint Otto Wagner és társai tervét részesítette díjazásban. Közülük az első három magyar építész, illetve építéspáros volt, míg Wagner az osztrák építész-társadalmat képviselte. A nyertes tervek közül csak Steindlé volt neogótikus, a többi nyertes pályázó neoreneszánsz vagy neobarokk épülethez készített tervet.

Mutass kevesebbet