Parlov - Anita Parlov

Részlet: A kortárs horvát és európai művészeti színpadon jelen lévő recens festészeti jelenségek kontextusában Anita Parlov festészete azon lírai absztrakció gazdag és rendkívül vitális hagyományához tartozik, melyet napjainkban egyre inkább a képek kihangsúlyozott meditatívkomplentatív dimenzióján keresztül ismerünk fel. A festészet eme ága, amely gesztusait és kifejezésmódját illetően ellentetjét képezi a másik fontos és meglehetősen gyakran képviselt stílusirányzatnak a posztabsztrakt expresszionizmusnak- az elmúlt tíz év során ugyan is egyre inkább közelít az ún. színmező festészet (Color Field Painting) amerikai hagyományához, amely kevés kivételtől eltekintve ragaszkodik a színskála szubtilis kromoterápiás kvalitásaihoz. S noha Anita Parlovnál felfedezni vélhetjük a 20. sz.-i modern festészet különféle irányzataihoz (divizionizmus, posztimpresszionizmus, színmező festészet) tartozó hagyományok sűrű rétegeit, a művésznő festészeti története a motívum- és gesztus-beli genezisénél fogva autentikus. A kép mezőjének szabálytalan geometrikus raszterekre történő felosztásának folyamatos tendenciája a madártávlatból és vertikális perspektívából láttatott elsődlegesen percipiált természeti motívum távoli visszhangjaként fedi fel a természet, a magasra nőtt fű, mezei virágok és növényzet hullámozta mezők szimbolikus képei által megalkotott motívumok szőttesét. A képek új ciklusában azonban az ún. meditatív tájkép ötlete, ez az organikus eredetű absztrakt szőttes szisztematikusan a színek majdhogy nem kontemplatív matricáivá, kolorisztikus töredékekké lényegül át, melyek a néző szeme előtt egy pompázatos, energikus patchworkként vibrálnak. Néhány vászon egy egy pillant erejéig Klee spiritualitását árasztja magából, ám fontos megjegyezni, hogy a művész kizárólag a festés által aligha érhetett volna el a látott és átélt motívum szublimációjának ezen pontjának íly autentikus és sikeres megvalósításáig az erőteljesebb művészi személyiség felidézésével.

Mutass kevesebbet