Pszichoszomatika

Ez a jegyzet, amely egy tervezett sorozat első kötete, nyolc év munkáját foglalja össze. A Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszék 1985-ben indított először olyan pszichoszomatika kollégiumot, amely az akkor felívelő pszichoneuroimmunológia eredményeit és modelljeit a hagyományos pszichoszomatika elméleteivel, eredményeivel és gazdag tapasztalatával kívánta összekapcsolni. Az is törekvésünk volt, hogy a pszichoszomatikus szemléletet, amely eleve interdiszciplináris megközelítést igényel, a személyiségpszichológiai, pszichopatológiai és orvosi antropológiai háttér erőteljesebb bevonásával alapozzuk meg. Vállalkozásunk, amelynek első éveiben Rónai András orvos farmakológus értékes segítségét vehettük igénybe, időközben túlnőtt a szakkollégium kezdeti keretein. 1991-ben két éves pszichoszomatika-egészségpszichológia programot indítottunk 17, a témában nagy gyakorlati tapasztalattal és elméleti tudással rendelkező orvos és klinikai pszichológus kolléga bevonásával, és 1993-tól, a pszichológusképzés reformja keretében 'Egészségpszichológia' szakirányt indítunk 'egészségpszichológia-pszichoszomatika', 'személyiségpszichológia' és 'klinikai pszichológia' programokkal. Ez a kötet bemutatkozás, bevezető az új szakirány iránt érdeklődők számára. Természetesen felmerül, hogy a pszichológus szerző nem lehet eléggé felkészült a pszichoszomatika biológiai vonatkozásainak elemzésére. A pszichoszomatika program következő kötete éppen ezért olyan összeállítás lesz, amelyben orvos kollegák adnak bevezetőt a tárgyalt kórképek orvosi vonatkozásairól. Szakirányunk tervei szerint folyamatban van további kórképek pszichoszomatikus és egészségpszichológiai szempontú leírása is. A pszichoneuroimmunológia, amelyre a pszichoszomatika oktatásának új szemléletét építettük, ennek a kötetnek is főfejezete. A pszichoszomatikus sérülékenységről és a fájdalom és fáradtság pszichoszomatikájáról szóló bevezető fejezetek e problémakör felé konvergálnak. A bevezető fejezetek és a pszichoneuroimmunológiáról szóló törzsfejezet után három olyan - sajnos igen gyakori - kórkép pszichoszomatikájával foglalkozunk, amelyek patogenezisében immunológiai és egyúttal pszichés tényezők szerepe igazolt: a rák, az asztma és a reumatoid artrítisz elemzésével. Függelékben csatoljuk Varga Izabella lírai esszéjét a reumatoid artrítisz pszichoszomatikájáról és Hofer tanulmányát, amely az emberi kapcsolatoknak a biológiai szabályozásban betöltött szerepéről szól. Szemléletünk egyik alaptétele, amelyet a pszichoszomatika ismeretanyaga közvetlenül diktál, hogy egészség-betegség kérdésében az emberi kapcsolatok minősége döntő szerepet játszik. Ezt a tényt felismerve - amelyről reményünk szerint a kötet olvasója is meg fog győződni - a pszichológia nem térhet ki a testi betegségek pszichés komponenseinek tanulmányozása elől. E felismerés hívta életre a világszerte fellendülő egészségpszichológiai mozgalmat, amelynek kézzelfogható jele az egészségpszichológiai képzés elterjedése az európai pszichológusképző intézményekben. Az egészségügyi kultúra gyökeres változásának szükségességére minden gondolkodó ember régen ráeszmélt.

Mutass kevesebbet