Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Róma I. Egy világbirodalom politikai, erkölcsi és történelmi eszméi

Róma I. - Havas László, Óbis Hajnalka, Szűcs Gábor, Ujlaky István - Régikönyvek
(0 vélemény)

A római állam a világtörténelem egyik legállandóbb és leghatalmasabb alakulata volt, amelynek kibontakozása kb. a Kr. e. 7. századra tehető, s hosszú időn keresztül az egész Mediterráneumot, de a mögöttes területeket is, magába foglalta. Ez az állam Nyugat-Európában egészen Kr. u. 476-ig fennállt, sőt Kelet-Európában még ezt követőleg is képes volt csaknem ezer éven át továbbélni a Bizánci Birodalom keretei között. Ám Kr. u. 476. Nyugat-Európában sem hozott magával tökéletes törést, hiszen a Nyugat-Római Birodalom területén létrejövő utódállamok mind intézményrendszerükkel, mind politikai közgondolkodásukkal, majd pedig civilizációjuk megannyi elemével rendkívül szorosan kapcsolódtak az antik hagyományokhoz, továbbvíve ezt a kulturális örökséget. Sőt az ókori civilizáció bizonyos vívmányainak kisugárzása a középkor államai révén még olyan területeken is érezhető volt, amelyek nem vagy csak részben tartoztak a Római Birodalomhoz, gondoljunk a kijevi Ruszra, Lengyelországra, vagy éppen a Magyar Királyságra. A római államiság tehát kitörölhetetlen nyomot hagyott Európa civilizációjában, s politikai műveltségünk egyik lényeges összetevője mind közvetlen hatása révén, mind pedig későbbi: reneszánsz, barokk, felvilágosodáskori, pozitivista vagy éppen marxista értelmezéseink keresztül. Mindez érthetővé teszi azt az érdeklődést, mely évszázadok óta él a köztudatban az antik politikai gondolkodás iránt, és napjainkban különösen tanulságos lehet tisztázni az egyetemes történelem egyik világhódító és világbíró nagyhatalmának politikai ideológiáit, amikor az országok nagy többsége a nagyhatalmak által kijelölt, befolyásolt kényszerpályákon mozog. Bevezetőnk és az ezt követő antológia ennek az antik hagyatéknak a feltérképezését tűzte ki célul. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy csak a legfontosabb törekvések, felfogások bemutatására nyílik lehetőség a terjedelem kötöttsége miatt.

Sorozatcím:
Agatha IV.
Kiadó:
Kossuth Egyetemi Kiadó
Kiadás éve:
1998
Kiadás helye:
Debrecen
ISBN:
9634722970
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
233
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Kategória:
Bevezetés 5
Szempontok a szövegösszeállítás és a jegyzetek használatához 59
A római városállam berendezkedése és a kialakuló világhatalom politikai eszméi a köztársaság idején 61
Egy városállam alaprendelkezései
A XII. táblás törvények töredékei 63
Alapvető erkölcsi normák a költészetben, a feliratokon valamint a korai retorikában, történetírásban és szakirodalomban
Az igazság és a kor összefüggései 65
A költők az ősi római arisztokratikus erények megszólaltatói, a bűnök elítélői 65
Naevius
Töredékek 66
Ennius
Az Évkönyvek töredékei 67
Lucilius
A Szatírák töredékei 69
Az arisztokrata mint a közerények megtestesítője
A Scipiók sírfeliratokból 70
Cato
A rhodosiak érdekében mondott beszédből 71
Cato
Beszédek (töredékek) 72
A hanyag állampolgárokkal szembeni szigorúság
Cato
Q. Minucius Thermus ellen 'A jogtalan botbüntetésekről' 73
A szövetségesek jogainak a megsértése bűn 73
Az eszményi polgár mértékletes 72
Férj és feleség vagyoni kapcsolata 74
A senatusi titoktartás 74
Az államérdek és az egyéni érdek összeütközése 75
A közvagyon megdézsmálói ellen 76
A népszerűséghajhászás ellen 76
M. Porcius Cato
Részletek az Államok születése c. művéből 76
A római katona halálmegvetően bátor és agyafúrt az állam érdekében 76
A kiváló állampolgár szerény elismerése a korai Rómában 77
A római állam más államokhoz való viszonyát irányítsa a józanság és a kegyesség (clementia) 78
Az ellenségtől való félelem megfontoltságra készteti az államot 79
M. Porcius Cato
A földművelésről 79
A jó parasztgazda a legjobb polgár 79
C. Cassius Hemina
Évkönyvek
A korai városállam és a jó királyság a nép egyetértésén alapul 80
Fabius Pictor
A főpapi jog 81
A vallás a polgárok közösségének érdekét szolgálja 81
A Iuppiter papjára vonatkozó szigorú előírások 81
L. Calpurnius Piso
Részlet az Évkönyvek-ből
Egy alacsony származású tisztségviselőnek is kijár a nemesség elismerése 82
Q. Fabius Maximus Servilianus
A római világhatalom szerény kezdetei
Részlet az Évkönyvek-ből 83
Cn. Gellius
Részlet az Évkönyvek-ből
Az állam létének alapja: a béke és a szerencsés házasság 84
L. Coelius Antipater
Részletek A második pun háború története c. műből 84
A népből választott első dictator 84
Az állam épületét is alá lehet ásni 85
Az államok szerencséje fejlődésük idejéhez kötött 85
Sempronius Asellio
Részet a Történeti események-ből 85
Az igazi, oknyomozó történetírás az államérdeket szolgálja 85
Az államérdek józan és sikeres hadvezetést igényel 86
A hadvezér utasításait feltétel nélkül végre kell hajtani 86
M. Aemilius Scaurus
Saját életéről ill. Beszédek
A Q. Caepio elleni második tárgyalásból
A haza testét ellenségek fenyegetik 87
L. Cornelius Sulla
Tetteinek följegyzése 88
Saját érdemei teszik az igazi polgárt 88
Az állam halandó 88
Q. Claudius Quadrigarius
Részletek az Évkönyvek-ből 89
Az erények a politikai életben bűnbe is átcsaphatnak 89
Az államot mételyező hibák 89
A római állam tisztességes eszközökkel harcol ellenségeivel szemben 90
A közállapotok változnak 90
A tisztségviselő a római nép tekintélyét testesíti meg és felette áll az atyai hatalomnak 91
L. Cornelius Sisenna
Részletek a Történeti följegyzések-ből
Sors - istenek - erények a politikában 92
Q. Aelius Tubero
Részletek a Történeti följegyzések-ből 93
Servius Tullius reformja az életkort is figyelembe vette a polgárok beosztásában 93
Egy állam életének megvan a maga időtartama, illetve a kóros elváltozása 93
Q. Caecilius Metellus
L. Caecilius Metellus temetési búcsúztatója
Egy róma politikus erényei
Tib. Sempronius Gracchus
A köznépnek is részesülnie kell a római világbirodalom gazdagságából 94
C. Sempronius Gracchus
C. Gracchusnak a lex Aufeia elleni beszédéből 95
A senatorok korruptságának leleplezése 95
Egy eszményi helytartó alakja 96
Egy világbirodalom politikai berendezkedése 97
Polübiosz
"Egyetemes történet"
(Részletek a VI. könyvből) 99
Róma politikai berendezkedésének köszönheti birodalmát 99
A különféle államformákról 100
Az egyes államformák a természet rendjének megfelelően fejlődnek 101
Az államok születése. A monarchia 102
Az arisztokratikus hatalom létrejötte 104
A demokrácia kibontakozása 104
Az államformák természetes körforgása 105
Lükurgosz spártai állama 105
A tapasztalat alakította ki a rómaiak kevert államformáját 106
Róma kezdetei 107
A római állam leírása 109
A rómaiak "kevert" államformája 109
A római állam a legtökéletesebb 113
A római és más államok összehasonlítása 113
Théba politikai berendezkedése 113
Athén 114
A krétai államrend 115
Platón ideális állama a valóságban nem létezik 116
A spártai állam 116
A lakedaimóni állam belső gyengesége: a hatalomvágy és mások gazdagságának a kisajátítása 117
Csak a római állam alkalmas világhatalom kialakítására 118
Karthágó politikai berendezkedése. Virágzása megelőzte Rómát 118
A karthágói és a római állam összevetése. A római haderő ütőképesebb 119
A római polgárok kiválóbbak a punoknál, mert ébren tartják a hírnevet és a dicsőségvágyat 119
Róma a pénzügyekben is felülmúlja Karthágót 121
Róma mindenekelőtt a vallásban utasítja maga mögé a többi népet 121
Római államról folytatott értekezés végkövetkeztetése 122
A politikai rendszerek felbomlása természeti törvény. Az állam betegségei 122
M. Tullius Cicero
Részlet a Verres ellen intézett beszédekből 124
Az igazságszolgáltatás korruptsága megbontja az állam összhangját 124
Elsősorban a senatori rendnek kell tiszteletben tartani a törvénykezés tisztaságát 125
M. Tullius Cicero
Részlet a Cluentius érdekében elmondott beszédből
Rang és törvény 127
M. Tullius Cicero
Murena védelmében 128
A katonai és a szónoki dicsőség egyaránt a politikai tekintély forrása 128
Az erények illetve a polgári és katonai tevékenység szerepe az állami életben 128
M. Tullius Cicero
A Catalina elleni beszédek
Részlet a III. beszédből
A politikus legfőbb elismerése: polgártársainak emlékezete és a birodalom sértetlensége 129
Negyvenedik beszéd A rendek egyetértése megmenti az államot, ha a consul is eleget tesz kötelességének 130
Részlet a Béljósok válaszáról című beszédből
A római állam az ősök vallásának és az isteneknek köszönheti a nagyságát 130
Beszéd Sestius érdekében
Optimaták - popularisok 131
A népakarat fórumai 133
M. Tullius Cicero
Piso ellen 133
Cicero consulként megmentette az államot 133
A római birodalom és szövetségeseinek az önkormányzata 134
Beszéd Plancius érdekében
Egy politikus tekintélyét a római közszereplés adja 135
Marcellus érdekében
Caesarnak helyre kell állítania a polgárháborúban megrendült államot
Személye az állam épségének záloga 136
Részletek a M. Antonius ellen írt II. beszéd-ből 138
Egy ember is megfertőzheti az államrendet 138
A zsarnok Caesar és consula: Antonius 138
M. Tullius Cicero
Részletek Az államról című dialógusból 142
Az állam a nép ügye 142
Az állam eredete az emberi természetben rejlik 143
A három alapvető államforma és mindegyik belső gyengesége 143
Az államformák változása és körforgása
Az ún. kevert államforma 145
A demokrácia értékelése 145
A királyság méltatása 146
Az arisztokratikus állam érdemei 147
A három alapforma közül a királyság a legjobb 148
Az egyszerű államformák átalakulása és elfajulása 152
A kevert államforma a legjobb 154
A "kevert" államforma legtökéletesebb megvalósulása: Róma 154
Második könyv Róma mint a legjobb állam megannyi ember tehetségén alapul
Történeti áttekintés 155
Az eszményi politikus feladata: az államon belüli összhang szavatolása 163
Harmadik könyv Az igazságosság kérdése 164
Hatodik könyv Az elsőszámú kötelesség a haza szolgálata
Az állam megmentőire mennyei elismerés vár 165
M. Tullius Cicero
Részletek A törvényekről c. dialógusból 169
Első könyv A törvény alapja a természet, melyet az istenek ereje igazgat
A világmindenség az istenek és az emberek közös állama 169
A természettel ellentétes törvény nem igazságos
A valódi törvény: a józan értelem 170
Második könyv A római polgárság "két haza" elmélete 171
"Az első és végső törvény: az isteni szellem" 173
A római állam belső életét szabályozó alaptörvények - Cicero szerint 175
Cicero arisztokratikus jellegű "kevert" római államformája 177
M. Tullius Cicero
Tusculumi beszélgetések
Az egyes polgár és a közvagyon 178
M. Tullius Cicero
Az öregségről
Az öregek szerepe az állami életben 178
A barátságról 180
A barátságnak az államérdekhez és az erényhez kell igazodnia 180
Az igazi barátság: kölcsönös politikai segítségnyújtás, nem pedig elvtelen hízelgés 181
Mit jelen egy politikus számára a barátság? 182
M. Tullius Cicero
Részlet A kötelességekről c. értekezésből 184
Az emberek a természettől vezérelve, tulajdonuk védemlében hozták létre az államot 184
Az állam egészségét veszélyeztető kór: a pénzsóvárság 185
M. Tullius Cicero
Részlet A szónokról című dialógusból 186
Az ékesszólás és a közélet. A beszéd és az emberi társadalom 186
A történetírás és a politikai ékesszólás 188
A történetírás és a politikai oknyomozás 189
Cicero levelezése
Az államügyekbe nem szólhatnak bele személyes érzések 190
Atticushoz Cicero consulsága és a korabeli római propaganda 190
Atticushoz A változás állapotában lévő, elgyengült állam 192
Atticushoz Az állam valamiféle új betegségben haldoklik 193
Curióhoz Az elvetemül erkölcsök súlyos betegségbe taszították az államot 193
Az államérdek a politikai megbékélés helyreállítását kívánja a jó polgártól 194
Cicero Varrónak Ha az állam gyógyíthatatlanul beteg, a tudományok adhatnak megnyugvást 195
Cicero Varrónak A bölcs az államelmélet tanulmányozásával hozzájárulhat a polgárháborútól elgyötört állam helyreállításához 195
Cicero Paetushoz Caesar dictatúrája idején milyen szerep vár az állam hajóján Ciceróra? 197
Cicero Atticushoz Van-e remény a fennmaradásra a fenyegető újabb polgárháborúban? 197
M. Tullius Cicero
Részletek a Quintushoz szóló levelek-ből
A provinciaigazgatás alapelvei 198
Q. Tullius Cicero
Feljegyzés a hivatali pályázásról (részletek) 202
Milyen szempontokat vegyen figyelembe a consulságra pályázó "új ember" 202
A szónoki képesség szerepe a politikai pályán 202
Az előkelő személyek megnyerése 203
Az ellenfelek befektetítése 203
A politikai "barátok" fogalma a köztársasági Rómában 203
A népszerűség keresése 205
C. Iulius Caesar
Feljegyzések a polgárháborúról - Első könyv 206
Pompeius visszaél a rendkívüli állapottal
Caesar serege a fővezér hírnevét és becsületét védi 206
Harmadik könyv Caesar mint "a nép jogait tiszteletben tartó dictator" 207
Lucretius
A természetről (részletek)
Az emberi haladás jellemzője: az állam és a kultúra fejlődése erkölcsi hanyatlással jár 208
C. Sallustius Crispus
Az állam kérdésével összefüggésben a meglett korú Iulius Caesarhoz intézett levelek
Részletek az I. levélből 210
A polgárháború győztesének békével, nem pedig fegyverrel kell megerősítenie az államot 210
Csak a jóindulaton és a megbocsátáson alapuló hatalom tartós 211
Rómát csupán a belső egyetértés mentheti meg a természetes pusztulástól 212
Az egyetértés a pénz megszüntetésével állítható helyre 213
A gyógymód sikere egy emberen: Caesaron múlik 213
Részletek a II. levélből 215
Az állam természetének megismerése 215
Az állam testének felépítése
Az összhang megőrzésének szükségessége 216
Az egyetértés legfőbb mételye: a pénzimádat 216
Az államok virágzásának a bölcs belátás, hanyatlásának a rossz erkölcs az oka 217
Caesar feladata: a szabadság helyreállítása, újraélesztve a haldokló Rómát 218
Részletek a Catilina összeesküvése c. műből 219
A római társadalom romlottsága 219
Egy ún. popularis politikai program 220
Egy ún. popularis megmozdulás mozgató rugói 221
A pártvezérek hatalmi harca megbontotta az állam egyensúlyát 222
Caesar állásfoglalása: az egyéni szenvedély és a közösség haszna kizárja egymást 223
Cato álláspontja: az állam és a senatus érdeke mindenekfölött áll 225
C. Sallustius Crispus
Korunk története (részletek) 228
Ha megszűnik az ellenségtől való félelem, megbomlik az állam belső egysége 228
Róma kiváló személyiségének révén állt helyt a bajban 228
A római állam erkölcsi hanyatlása 229
Lepidus consul beszéde a római nép előtt 229
Egy popularis jelszó: a veszélyes szabadság többet ér a nyugalmas szolgaságnál 229
M. Terentius Varro
Részletek A Mezőgazdaságról c. műből 230
Első könyv A pásztori társadalom korábbi, mint a földműves közösség 230
Második könyv Civilizációs fokozatok 230
M. Terentius Varro
A római nép életéről
A szilárd erkölcsi elvek és a közjó

Havas László

Havas László  további könyvei

20%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
4 000 Ft 3 200 Ft
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
2 500 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...