
(1 vélemény)
Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 1 200 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!
Ladányi Mihály, akit néhány évvel ezelőtt még fiatal költőként emlegettek, betöltötte negyvenedik évét. Mi fér bele egy mai alkotó életének négy évtizedébe? Ladányi igyekezett szélesre tolni a falakat. Falusi gyerekként kezdte, iparos-paraszti család sarjaként. Nyugtalan középiskolai évei után (Kisújszállás, Nagykőrös, Székesfehérvár) bölcsészhallgató Pesten, majd néhány évig újságíró. Egyetemista korában közli első verseit a Csillag és az Új Hang, 1956 után a Tűztánc antológia költői gárdájához csatlakozik. Karrierje sajátosan alakul. Versei nehezen vagy egyáltalán nem simulnak bele az idillre vágyó világba. 1961-től vidéki hányattatások következnek, amelyek során Ladányi sokszor az élet aljára szorul. Innen küldi légszomjas kiáltásait egy képzelt jövő felé, a rudolftelepi kocsma bádogpultjára könyökölve "beszéli meg" az életet sorstársaival: "E kantinban valami furcsa módon elönt a sors iránt a hála, hogy nem lehettem finom, elegáns és egzatált bajnoka a szavaknak, hogy a világ izzadt ölébe esve vérző ujjakkal kell ma is kiásnom énekeimet az érdes kövekből." "A világ izzadt ölében" éli át a társadalom "minden másként van" karintys helyzeteit, s eközben alakul ki az a groteszk, csúfondáros, de a hétköznapok iránt megrendült hang, amely mind ez ideig Ladányi lírájának legismertebb vonása. E könyv a költő tizedik kötete, s egyúttal egy művészi pálya két évtizedének gazdag leltára. Talán minden eddiginél árnyaltabb, kontrasztikusabb világot revelál ez a gyűjtemény - azáltal, hogy a lépésről lépésre követhető, mélyülő-finomodó pályaképet láttatja. Ahogy a kezdeti romantikus-nosztalgikus érzelmiségtől - sok bozóton át - eljutott a költő az izgalmas pálya fontos állomásához. A villoni tréfakedv, hetykeség találkozik itt a József Attila-i analízis igényeivel. Érdes indulatisága sohasem merevedett meg; humorérzéke s nyelvi leleményessége sokszor átsegítette az esetleges buktatókon, s hovatovább egy valóságosan létező, nem lebecsülendő társadalmi aggodalmat fejezett ki a "konszolidált" körülmények között. Nem elégítette ki a magány, a szerelem sem mindig, "újakra készülő" természetét. Illúziórombolása ma már teljesen egyértelmű. A néha kegyeletsértőnek tűnő gesztusai mögött is elemi tisztaságra, emberségre vágyó, bizalomkereső nyugtalanság rejlik. S Ladányi Mihály önmagával szemben sem hízelgő vagy elnéző. Épp ez a kíméletlen-őszinte szigor, önismereti igény biztosítja mondandóinak hitelét - s egyszersmind eredetiségét is.
Mutass kevesebbet
| ISBN: | 9631501787 |
|---|---|
| Kiadó: | Szépirodalmi Könyvkiadó |
| Kiadás éve: | 1974 |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Nyomda: | Kner Nyomda |
| Kötés típusa: | kemény papírkötés, kiadói borítóban |
| Terjedelem: | 466 oldal |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 14.00 cm, Magasság: 23.00 cm |
| Súly: | 0.00 kg |
| Kategória: | Irodalom / Szépirodalom / Versek, Versantológiák, Eposzok |
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Vélemények a könyvről
Ladányi Mihály verseiről csak kissé összevissza tudok szólni, mert költői világa az én gondolatvilágom kontraposztja. A korabeli szabályokat áthágó, nyugtalan kalandor volt, akit életében gyanakvás vett körül, halála után a „korszerű szocializmusképet” már az 1960-as években felvázoló költőként emlegették. Életében azzal vádolták, hogy ’a nézőpontjával van a hiba” – ő ezt azzal magyarázta, hogy a gyarlóságok lehúzták a hétköznapi életbe, és feltöltötték groteszk illúziókkal – amit úgy is érthetünk, hogy műélvezet volt számára a világ. Hogy mi a műélvezet, azt Műélvezet c. verséből tudjuk meg igazán: „…remekmű minden irka-firka / s a kunst-stikli uralja a világot”, kis trükkök végtelen sokasága, amit gúnnyal, szarkazmussal, nézőtéri perspektívából szemlélt. „Ó nem hülyéskedem / ez nem a paródia kezdete” írta Vers c. költeményében.
Ladányi Mihály verseiről csak kissé összevissza tudok szólni. Mert a vidékről városba került poéta önként vállalta, hogy szellemi hozadék legyen, szabályokat áthágó nyugtalan kalandor, akit életében gyanakvás vett körül, halála után rövid ideig tartó, skatulyázással felérő magasztalással illették: ő volt a „korszerű szocializmusképet” (már az 1960-as években) felvázoló költő. Életében vádolták, hogy „A nézőponttal van a hiba.” Jóllehet mondta, hogy a gyarlóságok lehúzták a hétköznapi életbe, és feltöltötték groteszk illúziókkal – műélvezet volt számára a világ. Hogy mi a műélvezet, azt Ladányinak a Műélvezet c. verséből tudjuk meg igazán: „…remekmű minden irka-firka / s a kunst-stikli uralja a világot”, kis trükkök végtelen sokasága, amit gúnnyal, szarkazmussal, valamiféle nézőtéri perspektívából szemlélt. „Ó nem hülyéskedem / ez nem a paródia kezdete” írta Vers c. költeményében. Ladányi gondolatvilága az én gondolatvilágom kontraposztja, ezért már fiatalon bensőségesen megérintett.