Szerves kémia

Furka Árpád munkája egyetemi tankönyv, amely nyolc fejezetből áll. Az első fejezet a szerves kémiai tananyag rendszeres tárgyalásának előkészítését szolgálja. A második fejezetben szerepelnek a nyílt és zárt szénláncú paraffinok, az olefinek, az alkinek és az aromás szénhidrogének, a harmadikban és a negyedikben pedig ezek halogénezett, illetve nitrogéntartalmú származékai. Az ötödik fejezet foglalkozik az alkoholokkal, az éterekkel, az oxovegyületekkel, a karbonsavakkal, a karbonsavak és a szénsav származékaival, továbbá a hidroperoxidokkal, a peroxidokkal és a szén-monoxiddal, a hatodik pedig a kéntartalmú és a szilíciumtartalmú vegyületekkel A hetedik fejezet tárgyalja az aromás heterociklusos vegyületeket, a nyolcadik pedig a természetes vegyületek négy csoportját: az izoprénvázas vegyületeket, a szénhidrátokat, a fehérjéket és a nukleinsavakat. Egy rövid függelék összefoglalja a kémiai irodalmazás legfontosabb tudnivalóit és a fejezetek végén található feladatok megoldásait. Az egyes vegyületcsoportok tárgyalása általános jellemzéssel kezdődik, amely magába foglalja az elnevezésre vonatkozó szabályokat, foglalkozik a vegyületek térszerkezetével, elektronszerkezetével, relatív energiatartalmával, kiválasztott kötéseinek homolitikus és heterolitikus disszociációenergiájával, valamint a fizikai tulajdonságokkal, köztük a spektroszkópiai (IR, UV, NMR) sajátságokkal. A kémiai tulajdonságok bemutatása céljából ismerteti a könyv az egyes vegyülettípusokra jellemző legfontosabb átalakulásokat, ami kiterjed a reakciómechanizmusok részletes tárgyalására is. Foglalkozik a tankönyv többek között a gyökös láncreakciók, az elektrofil addíciós és szubsztitúciós, a nukleofil addíciós és szubsztitúciós, továbbá az eliminációs reakciók mechanizmusával. A reakciómechanizmusok megértését megkönnyíti, előzetesen sor kerül a rövid életű átmeneti termékek (szabad gyökök, karbének, karbéniumok, karbanionok) szerkezetének és relatív stabilitásának ismertetésére. Szó esik az elektrociklusos és a cikloaddíciós reakciók értelmezéséről is. Kiemelésre kívánkozó jellegzetessége a tankönyvnek a kémiai termodinamikán alapuló megfontolások alkalmazása az átalakulások irányának indoklásában és hajtóerejének magyarázatában. Tartalmazza a könyv az egyes vegyületcsoportok legfontosabb képviselőinek leírását, a 2-7. fejezetek végén pedig a szerves vegyipar nyersanyagairól (kőolaj, földgáz, kőszén) és néhány fontos termékcsaládjáról (polimerek, színezékek, gyógyszerek, növényvédő szerek) esik szó. Ugyanezen fejezetek végén feladatgyűjteményt találunk. A könyv elsősorban a kémia szakos egyetemi és főiskolai tanárjelölteknek és a továbbképzésben részt vevő gyakorló tanároknak készült, de haszonnal forgathatják a vegyészhallgatók és a kémiával foglalkozó más szakemberek is.

Mutass kevesebbet