TABULA HUNGARIAE

ot készítő magyar Lázár műve egy osztrák diplomata, egyébként szülőhelyét illetően frank Johannes Cuspinianus jóvoltából jutott el Bécsbe. Ott a kéziratot nyomtatásra a bajor Georg Tannstetter, a bécsi egyetem tanára készítette elő, majd a szintén bajor Petrus Apianus egy ragyogó új térképnyomtatási módszer, a sztereotípia alkalmazásával tette azt sokak számára hozzáférhetővé. A közreadás költségét a megtaláló Cuspinianus vállalta magára, s ő ajánlotta azt I. Ferdinánd magyar és cseh királynak. E földabrosz 2007-ben majdnem hasonló nemzetközi összefogás nyomán kerülhetett be az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete (UNESCO) által szervezett, a világ szellemi örökségének megőrzését magára vállaló The Memory of the World programjába E térkép megjelenése idején e műből legfeljebb több tucat levonat kerülhetett forgalomba, így a korabeli katalógusokban pontos adatait nem is fedezhettük fel. Ezért nem meglepő, hogy e műről 1880. május 3-ig - amikor a neves bibliofil, gróf Apponyi Sándor a Magyar Történeti Társulat ülésén az addig sokak által oly buzgón keresett térképet végre a maga valóságában bemutathatta - igazán pontos ismereteink nem voltak. A szakembereket is meglepte a térkép szokatlan tájolása, bizonytalanok voltak a készítő személyét és származását illetően, valamint abban is, hogy a középkori Magyar Királyságot bemutató mappát milyen módon és mennyi idő alatt lehetett elkészíteni. A Tabula Hungariae ... (Ingolstadt, 1528) térkép fontos tükörképe a középkori Magyarország természeti és gazdasági erőforrásainak, és egyben különleges nyelvemlékünk is. Olvasóink e könyv segítségével megismerhetik e kivételes térképkincsünk születésének hátterét, valamint azt is, ahogy az elmúlt több mint 100 évben e művet a szakemberek értékelték. E művében a szerző az elmúlt 25 év kutatási eredményeinek tükrében kalauzolja az olvasót, tárja fel az érdeklődők előtt azt az adatáramlási "információs sztrádát", ahogy az 1528-as kiadású mappa nyomán leszármazottai "megszülettek A kötetet kiegészíti egy DVD-ROM is, ahol a szövegben is megemlített térképek részleteikben számítógépen kutathatók. Szintén ott kaptak helyet olyan korabeli dokumentumok, amelyek segítségével könnyebben megérthetjük a 16. századi térképezés lehetőségeit és korlátait is. Valamint ott találjuk meg az angol nyelvű összefoglalót is. E szellemi kalandozás során nemcsak tudományos eredmények tűntek szemünk elé, de még irathamisítási kísérlet nyomaira is bukkantunk.

Mutass kevesebbet