Talaj nélküli zöldséghajtatás

Zöldségtermesztésünk hazai és exportpiacait csak úgy képes a jövőben megtartani, ha a termelési költségek leszorítása mellett, a termesztéstechnológia fejlesztésével a termésminőséget, a termésátlagokat és a termésbiztonságot jelentősen tudjuk javítani. Ennek érdekében folyamatos fejlesztésre, a legkorszerűbb termesztéstechnikai eljárások alkalmazására van szükség. Hajtatásban, a monokultúrás jellegű termesztés következtében nagymértékben elfertőződtek a talajok, amelyeket a nagyhatású talajfertőtlenítő szerek sem képesek a felszaporodó állati kártevőktől, gombás és vírusos betegségektől, gyomoktól mentesen tartani. Elkerülhetetlenné vált a mesterséges gyökérközegek alkalmazása, a talaj nélküli termesztés. A technika és a technológia gyors fejlődése tette szükségessé a könyv átdolgozott és korszerűsített, legújabb eredményeket tartalmazó második kiadását. Az első fejezet a vízkultúrás termesztés általános szabályait ismerteti. Részletesen foglalkozik a kémiai, a fiziológiai és a műszaki alapokkal, a termesztőközegekkel, a tápoldatkészítés tudnivalóival, a tápelem-számítási módokkal és a klímaszabályozással. A második rész a vízkultúrás palántanevelést, a zöldség- és szamócatermesztés legkorszerűbb technológiai változatait ismerteti. Kitér a talaj nélküli termesztés növényvédelmén belül a fontosabb betegségek és kártevők elleni védelemre, színes képekkel segíti a kór- és kárképek, a hiánybetegségek felismerését. Gyakorlati szemlélettel, elsősorban az árutermelő gazdaságoknak íródott könyv segítséget nyújt a felsőfokú mezőgazdasági képzésben tanuló egyetemi és főiskolai hallgatóknak is a tananyag elsajátításában, a korszerű ismeretek megszerzésében.

Mutass kevesebbet