Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája

Napjainkban a gazdaságszociológia iránti szakmai érdeklődés jelentősen megnövekedett. Erről tanúskodnak az elmúlt években külföldön napvilágot látott gyűjteményes kötetek (pl. Smelser-Swedberg (szerk.), The Handbook of Economic Sociology. Princeton, 1994). E megújuló érdeklődés magyarázatát alighanem abban találjuk, hogy a felgyorsult változások feltételei között nap mint nap szembesülünk a gazdasági és társadalmi folyamatok szoros összekapcsolódásának tényeivel. A gazdasági jelenségek bizonyos ponton túl szociológiai értelmezést követelnek. A BK Szociológia-Szociálpolitika Tanszék és az Aula Kiadó gazdaságszociológiai sorozatának célja, hogy - elsősorban tematikus szöveggyűjtemények megjelentetésével - segítse a tájékozódást a gazdaságszociológia különböző területein. A sorozat nyitókötetének, A gazdasági élet szociológiája című válogatásunknak az volt a célja, hogy bemutassa a gazdaságszociológia főbb tradícióit és elmélet irányzatait. A tradíciók közt kiemelt jelentősége van a történeti közelítésnek, a gazdaság társadalmi beágyazottságának, a kortárs irányzatok hangsúlyos eleme a modern szociológiai elemzési módszerek (pl. társadalmi kapcsolatháló-elemzés, statisztikai elemzések) alkalmazása a gazdasági jelenségek magyarázatára. A Gazdasági rendszerek és intézmények szociológiája szöveggyűjtemény, a sorozat második kötete, jellegzetesen makrogazdasági problémák szociológiai vizsgálataiba nyújt betekintést: egyrészt képet ad a klasszikusok témába vágó nézeteiről, másrészt kijelöli azokat a gazdasági rendszerekre és intézményekre vonatkozó kutatási területeket, amelyekben a közgazdasági és szociológiai közelítésmódok metszik egymást. A sorozat harmadik kötete, melyet kezében tart az olvasó, a Tőkefajták: Társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája címet viseli. A válogatás egyrészt tájékoztat a beágyazottságkoncepció lehetséges operacionalizálásáról, a társadalmi tőkével kapcsolatos elméleti és empirikus kutatásokról, másrészt bemutatja a tőkeelmélet inkább közgazdasági (emberi tőke), valamint inkább szociológiai (kulturális tőke) irányzatait.

Mutass kevesebbet